Annyira félek! A férjem csal És tudom! Mit tegyek?

Hát megírom, mit tennék a helyedben, bár nem volnék a helyedben. Merthogy engem ugyan életemben nem tartott el senki (miután anyám rám kiabálta még a kenyeret is, hát úgy gondoltam, na ha már anyám sem adta ingyen, akkor meg másnál hogy meg kell érte dolgozni).

Férjnél vagyok, dolgozom. Ha az "uram" aszondaná, hogy lelép, mert szeretője van: isten hozzád kedves! odaút van, visszaút nincs.

Büszke vagyok rá, hogy keresek annyit, eltarthassam magam és a gyereket!!!

De, ha a helyedben lennék, ha már ennyire megszoktad a jólétet: "tartalékolj". Abból a nagy zsetonból, amit apa hazavisz, fel sem tűnik, ha pár ezret bedunsztolsz egy bankszámlára.

Mert én biza úgy gondolom, hogy előbb-utóbb felszállási engedélyt fogsz kapni, és viheted a csupasz cunádat a világba...

műkörmös keresetből meg tényleg nem lehet nagyon vakarózni.

Szóval, ha szereted, mosolyogjál szépen, tegyél meg mindent a házasságod megmentése érdekében, de gondolj a jövőre is.

Az első kommentednél leírtad a választ, hogy miért csal a férjed. Alább nem adod? A gyereknek a legtöbbet akarod? Hát teremtsd elő magad! Nem is a gyereket félted, hanem a saját kényelmedet! Remélem, a férjednek nagyon gyorsan sikerül elválnia tőled úgy, hogy egy fillér nélkül leszel kénytelen nekiindulni a valós életnek!

Boccs a többiektől, de ez csúnya!