Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Mit tehet ilyenkor egy apa,...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Balázs1987 kérdése:

Mit tehet ilyenkor egy apa, és mik az esélyeim?

Figyelt kérdés

Üdvözlök minden Kedves Fórumozót!

Megpróbálom az elején kezdeni a történetem, összejöttem egy lánnyal, rózsaszín köd, minden megvolt, rá pár hónapra állapotos lett, majd kimutatta a valódi egyéniségét, amivel kb. 3,5 évig együtt is sikerült élnem. Az igazi probléma a házasságunkkal kezdődött, előtte is voltak gondok, de akkor indult el igazán. Kezdjük azzal, hogy külföldre jöttem dolgozni, mert otthon nem találtam munkát, ő közben az exeivel találkozgatott, meg bulizgatott a gyermekünk nevelése mellett. Állítólag nem csalt meg, nem is firtattam a dolgot soha. Amikor felmerült, hogy házasodjunk össze, már 2 éves volt a gyermekünk, gyakorlatilag apám, és én fizettük az egész esküvőt, úgy, hogy a "feleségem" részéről kb. 200 rokon jött el, részemről kb. 80, barátokkal együtt... nem izéltem ezen sem, azonban a nászéjszakára majd 2 hetet kellett várnom. Közben persze sokat dolgoztam, hogy meg legyen mindenünk. Szabadidőmben mindig a kisfiammal voltam, ő pedig konditerembe járkált, meg mindenfele, a lényeg, hogy talán napi 2 órát voltunk együtt, mint család. Ő majd 2 évvel idősebb nálam, és papíron óvónő. Rosszul esett neki, hogy a fiunk "jobban szeret" engem, de úgy nézett ki, túl tette magát a dolgokon, kezdtek rendbe jönni a dolgok. Aztán tavaly június végén minden megváltozott, nem foglalkozott senkivel, semmivel, csak magával. Nem volt házaséletünk, és gyakorlatilag mindent én csináltam a munka mellett. Ő szinte otthon sem volt, a kb. 4év alatt többször jöttek elő alkohol problémák nála, és végül, miután gyakorlatilag kisemmizett, augusztus végén indok nélkül kiadta az utam. Utólag jöttek elő olyan dolgok, hogy más is közrejátszott ebben, de végül az illetőnek csak nem kellett. Ezután, már a különélés alatt rendszeresen diszkó, mindenféle vadidegennel találkozgatás, az egyikhez még a fiam is felvitte, úgy, hogy az illetőt nem ismerte, aki mellesleg az apja lehetne, és alkoholista. A többi "úriember" is idősebb, fiatalabb, drogfüggő, alkoholista, büntetett előéletű illetőkből tevődött ki. Mellette néha láthattam a fiam, sokszor nem. Több mint 4 hónapig küzdöttem azért, hogy elhozhassam Magamhoz. Persze ez sem tartott sokáig, mert ismét megtiltotta a láthatást. Egyébként augusztus vége óta, február közepéig rengeteg pénzt adtam, még annak ellenére is, hogy alig láthattam a fiam, csak azért, hogy neki meglegyen mindene, de persze a "drága feleségem" ebből a pénzből szórakozott, meg szolárium, szépségszalon, stb. Közben beadtam a válókeresetet, a bíróságon kértem a gyermekelhelyezést, mivel a fiam szabályosan könyörgött (3 évesen) azért, hogy velem maradhasson. Elmondtam, hogy nem kérek tőle gyerektartást, ő pedig az eddig fizetett összeg minimum dupláját kéri, és mindemellett még egyéb fizettségeket. Amióta külön vagyunk, már kb. 7-800e ft adóssága is van. A tárgyalás előtti kb 1 hónapban, már telefonon sem beszélhettem a fiammal. A tárgyalás napján láthattam fél órára. A bíró, mivel külföldön élünk, nem akart belebonyolódni a dolgokba, ezért békéltetőnek "szánta". Szóval ott tartok, hogy én jeleztem felé a közös megegyezésre irányuló igényem, amire ő még csak nem is válaszol (ez már az ügyvédeken keresztül megy). Mindamellett azt hazudta, hogy én használom a közös autónkat, pedig neki lenne rá szüksége, csak a szgk. 2009 dec. óta mozgásképtelen. Az összegről is hazudott, amit adtam neki, csak erről is van papírom, amit ő írt alá, hogy mennyit fizettem. Azt hazudta, hogy rendőrt kellett hívnia, mert én elvettem erőszakkal a gyermekünket, közben az történt, hogy már hónapok óta mondta a fiam, hogy szeretne nálam aludni, és egyetlen egy estéről lett volna szó. Erre ő beállított a rokonaival, életveszélyesen megfenyegettek, szitkozódtak, meg rám akarták törni az ajtót, mindezt úgy, hogy a fiam velem volt, és erre én hívtam ki a rendőrséget. A rokonai nem jöhetnek a közelembe sem. Az utóbbi 2 hónapban 1xer láthattam a fiam fél órára, felügyelet mellett, amihez természetesen semmi joguk nem lett volna, és ehhez sem. Már telefonon sem beszélhetek a fiammal, aki sírva mondta többször is, hogy velem szeretne lenni. Emellett ellenem neveli a gyermekem, több-kevesebb sikerrel. És nem tudok csinálni semmit, várnom kell a következő tárgyalásra... Ez a gond, hogy nekem muszáj a legális kereteken belül maradnom, míg neki nem. Többször támadott meg, tanúm van rá, az alkohol problémáira is, egy-két pasizós dologról is. Emellett közel 100 használható hangfelvételem van, a rendőr vallomása, és még sok egyéb. Ő egy percet sem dolgozott, és mondta is, hogy amíg kapja a segélyt, meg tőlem a lóvét, hülye lenne dolgozni. Többször betudtam volna juttatni 1-1 volt munkahelyemre, még a különélés ideje alatt is, amit természetesen kihagyott, mert neki így jó. Szóval szenved a fiam, és én. Most nemrég lett szobatiszta, 3 évesen. Én angolul is tanítottam, és mindig vele foglalkoztam, ő most azért kampányol, mert kéretni fogom egy pszichológus orvos-szakértő véleményezését a gyermekünkről. Szóval most foglalkozik vele addig, amíg le megy a per. Az ügyvédje ugyanolyan mint ő, azt mondta neki, biztos nála marad a gyerek, és ne engedje a közelembe. Az első tárgyaláson a "nejem" folyamatosan beszólogatott, felnevetett, még ha a bíró beszélt akkor is.

És mindezek ellenére itt vagyok, egyedül, és nem tudok semmit tenni a fiamért! Felháborító!

Mindenkinek segítek, ingyen, senki egy rossz szót nem tud mondani rólam, és mégis ezt kapom...

Mit tehetek? Van-e esélyem egyáltalán a gyermekelhelyezésnél?

Nem olcsó ügyvédem van, mert nekem a fiam a mindenem, már itt Írországban is felkerestem egyet, hátha előrébb jutnék, a rendőrök már előre köszönnek...

de nem tehetek a legalitás keretein belül semmit...

Légy szíves segítsetek, őszintén mondjátok el, láttok-e esélyt az ügyemben...

Köszönök mindent!


2011. márc. 25. 16:43
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
 31/103 A kérdező kommentje:

Köszönöm, aranyosak vagytok!

Az ügyvédem is azt mondja, hogy ne adjam fel, nagyon jól állunk, legalább is úgy néz ki, hogy nyerünk a szubjektív, és objektív nézőpontok szerint, már csak ez kell, és biztos, hogy nem találnak engem alkalmatlannak, ne aggódjak... amint van fejlemény írok! És ha valaki hasonló gondokkal küzd, kitartást!!!

2012. febr. 3. 21:32
 32/103 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Elolvastam és megszakadt a szívem :(

Rettentően sajnállak. Ilyen fiatalon ennyi kitartással és ilyen elszántsággal.

Nagyon sok erőt kívánok neked és sok sikert!!!

2012. febr. 4. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/103 anonim ***** válasza:
86%
.
2012. febr. 4. 23:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/103 anonim ***** válasza:
100%

Nem akarlak elkeseríteni, de sajnos nagy esély van arra, hogy az anyának ítélik a kisfiadat. Nekem a féltestvéremmel történt meg tulajdonképpen ugyanez. Apa jó ember, de a bíróságon a legelvetemültebb nemtudomkinek állították be és a bíróságon mindenki neki hitt. Ott is szinte mindenkivel lefekeüldt a volt felesége (mint ahogy előtte is egy bárcás volt, ezért is vált el apa).


Végül...hosszas harc után, amit anyával vívtak meg már, közben én is képbe kerültem kisbabaként, látták apáék, hogy az ami történik a gyereknek a legrosszabb. Miután megállapították a kéthetenkénti láthatást is olyn dolgokat állított az anya, hogy cigiztette apa, veszélyeztette, mert az ölében 3m-t vezettette a kisfiút, de oylan is volt, h amikor ment apa érte tanúkkal (nem véletlenül velük), akkor szintén azt hazudtatték a fiúval, h nem akarom apát látni aki sírva tudta csak kimondani.

Végül hosszabb idő után úgy látták, h nem teszik ki ennek a kisfiút, ennél talán az is jobb, ha egyáltalán nem látja az apját. Így is lett. Közel lakunk egymáshoz, de ők meg sem ismernék egymást. Én megkeresten 14 évesen, és kedvelt is, mint kishúgát, de nagyon ellenünk lett nevelve. Egy 5 év után ez is megszakadt. A nagymamája megfenyegetett, h ne is merjek köszönni az akkor már 22 éves bátyámnak, mert kikaparja a szemem.

Vagyis nekünk is rossz tapasztalatunk van ezekkel a tündérekből lett r*bancokkal.


A legundorítóbb dolog szerintem eszöznek használni egy kisgyereket, én soha nem tudnék ilyet tenni.



De ettől függetlenül bízzunk a sikeredben! Talán egy jó ügyvéd jó ütőkártya lehet. A bíróságon aztán véletlenül se tessék megsajnálni a nőcit, gátlástalanul állj ki az igazad mellett!

Majd írj, hogy ha lesz vmi fejlemény!

L24

2012. febr. 5. 08:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/103 anonim ***** válasza:
100%

Hello, Végigolvastam a történeted, nagyon szívszorító volt korodbeli srácként bele sem merem képzelni magam a helyzetedbe és hogy egy ilyen parazita ribanc ennyi éven át mérgezte az életeteket. A többi hozzászólónak igaza volt abban a tekintetben, hogy a gyermekelhelyezés szempontjából a magyar bírói gyakorlat (mint ahogy a legtöbb) az anyának kedvez, azonban a bíróság kimerítően minden lényeges körülményt figyelembe véve mérlegel majd dönt tekintettel a „gyermek mindenek felett álló érdekére” és hogy melyik szülőnél kedvezőbbek a feltételek a testi, lelki, szellemi fejlődésére nézve. Ahogy leírtad a leendő exfeleséged ellen kb kiskorú veszélyeztetése miatt akár büntetőeljárást is lehetne kezdeményezni nem, hogy elhelyezni nála. Elhanyagolja a kicsit és deviáns viselkedésmintákon kívül mást nem igen kap tőle. De ezt majd nyilván az elmeorvos szakértői véleménye is alá fogja támasztani. Szerintem nagyon jó esélyekkel indulsz és bízz a bírák ítélőképességében, világlátott emberek és nagyon jól belátnak a színfalak mögé (volt szerencsém gyakornokoskodni Ítélőtáblán) szóval csak nevess a markodba, ha a feleséged valami aljassággal próbálkozik az csak a saját maga érdemtelenségének szerez még több tanúbizonyságot. Remélem egyszer belőlem is ilyen jó apa válik majd, Sok Sikert!


Itt egy kis kedvcsináló egy releváns jogforrásból az 1989es Gyermekek jogairól szóló New Yorkban aláírt ensz egyezményből amit azóta már a magyar családjog is implementált:


3. cikk

"1. A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban."


Ezek alapján barátom pedig nem igazán van miről beszélnünk :)


24/F

2012. febr. 5. 09:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/103 anonim ***** válasza:
100%

Szia! Végigolvastam és megkönnyeztem a történeted! Jómagam fiatal anyuka vagyok, és soha nem értettem az ilyen nőket.

Sok erőt és kitartást kívánok!

2012. febr. 6. 05:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/103 A kérdező kommentje:
Köszönöm a biztatást, és mindent, Mindenkitől!!! Csak ez a hosszú várakozás ne lenne...
2012. febr. 6. 09:56
 38/103 anonim ***** válasza:
79%
apasági, le fog nyúzni.
2012. febr. 6. 10:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/103 anonim ***** válasza:
100%

tegnap 08:24 vagyok!


Az utánam hozzászólónak írnám, hogy a mi esetünkben az is dühítő volt, hogy az anyuka nem is nevelte a gyerket, hanem végül odacsapta a nagyihoz, hogy nevelje fel. Mert ugye jöttek a pasik és azok fontosabbk voltak. De évgül a gyerek nem járt csak 16 éves koráig iskolába, azt is csak azért, hogy apa fizesse a gyerektartást. Nem lett belőle senki, még az érettségije sincs meg.

Anyukámnak két diplomája volt már akkor is (apa akkori új feleségének ugye) és borítékolni lehetett volna, hogy jobb nevelést kap és legalább egy normális szakmát kitanulhatott volna, ha velünk marad.

Nekem is van már diplomám és valószínű a hugomnak is lesz, jövőre érettségizik. Szóval a mi családunk egy életre kiábrándult az igaszágszolgáltatásból...

24L

2012. febr. 6. 13:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/103 A kérdező kommentje:
Sajnállak Titeket. :( én is ezeket a dolgokat próbálom elkerülni, ellenem neveli a Fiam, mellette a pici mondta nekem, hogy amikor otthon voltak a mamiéknál, akkor az anyja a csávóval folyton odavolt "dolgozni", ma amikor vittem vissza, ünneplik a fiam névnapját, meg az ő volt szülinapját, már töltve volt, és mivel tartozik még láthatással, megbeszéltem vele, h mikor meddig szeretném még elhozni, utána kérdi, h oviba viszem-e, mondtam neki, h én mindig vittem, nem értem miért kellett hazudni a bíróságon, erre elkezdett velem az utcán ordibálni... kibírtam, h ne csapjam meg... jöhetne már a pszichológiai vizsgálatra az időpont, mert mostmár ennyi idő után egyre nehezebb tolerálni ezt a "nőt". Sajnálom azokat, akik hasonló kaliberű "anyák" miatt így nőttek fel... :S
2012. febr. 6. 20:46
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!