Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tehet ilyenkor egy apa, és mik az esélyeim?
Üdvözlök minden Kedves Fórumozót!
Megpróbálom az elején kezdeni a történetem, összejöttem egy lánnyal, rózsaszín köd, minden megvolt, rá pár hónapra állapotos lett, majd kimutatta a valódi egyéniségét, amivel kb. 3,5 évig együtt is sikerült élnem. Az igazi probléma a házasságunkkal kezdődött, előtte is voltak gondok, de akkor indult el igazán. Kezdjük azzal, hogy külföldre jöttem dolgozni, mert otthon nem találtam munkát, ő közben az exeivel találkozgatott, meg bulizgatott a gyermekünk nevelése mellett. Állítólag nem csalt meg, nem is firtattam a dolgot soha. Amikor felmerült, hogy házasodjunk össze, már 2 éves volt a gyermekünk, gyakorlatilag apám, és én fizettük az egész esküvőt, úgy, hogy a "feleségem" részéről kb. 200 rokon jött el, részemről kb. 80, barátokkal együtt... nem izéltem ezen sem, azonban a nászéjszakára majd 2 hetet kellett várnom. Közben persze sokat dolgoztam, hogy meg legyen mindenünk. Szabadidőmben mindig a kisfiammal voltam, ő pedig konditerembe járkált, meg mindenfele, a lényeg, hogy talán napi 2 órát voltunk együtt, mint család. Ő majd 2 évvel idősebb nálam, és papíron óvónő. Rosszul esett neki, hogy a fiunk "jobban szeret" engem, de úgy nézett ki, túl tette magát a dolgokon, kezdtek rendbe jönni a dolgok. Aztán tavaly június végén minden megváltozott, nem foglalkozott senkivel, semmivel, csak magával. Nem volt házaséletünk, és gyakorlatilag mindent én csináltam a munka mellett. Ő szinte otthon sem volt, a kb. 4év alatt többször jöttek elő alkohol problémák nála, és végül, miután gyakorlatilag kisemmizett, augusztus végén indok nélkül kiadta az utam. Utólag jöttek elő olyan dolgok, hogy más is közrejátszott ebben, de végül az illetőnek csak nem kellett. Ezután, már a különélés alatt rendszeresen diszkó, mindenféle vadidegennel találkozgatás, az egyikhez még a fiam is felvitte, úgy, hogy az illetőt nem ismerte, aki mellesleg az apja lehetne, és alkoholista. A többi "úriember" is idősebb, fiatalabb, drogfüggő, alkoholista, büntetett előéletű illetőkből tevődött ki. Mellette néha láthattam a fiam, sokszor nem. Több mint 4 hónapig küzdöttem azért, hogy elhozhassam Magamhoz. Persze ez sem tartott sokáig, mert ismét megtiltotta a láthatást. Egyébként augusztus vége óta, február közepéig rengeteg pénzt adtam, még annak ellenére is, hogy alig láthattam a fiam, csak azért, hogy neki meglegyen mindene, de persze a "drága feleségem" ebből a pénzből szórakozott, meg szolárium, szépségszalon, stb. Közben beadtam a válókeresetet, a bíróságon kértem a gyermekelhelyezést, mivel a fiam szabályosan könyörgött (3 évesen) azért, hogy velem maradhasson. Elmondtam, hogy nem kérek tőle gyerektartást, ő pedig az eddig fizetett összeg minimum dupláját kéri, és mindemellett még egyéb fizettségeket. Amióta külön vagyunk, már kb. 7-800e ft adóssága is van. A tárgyalás előtti kb 1 hónapban, már telefonon sem beszélhettem a fiammal. A tárgyalás napján láthattam fél órára. A bíró, mivel külföldön élünk, nem akart belebonyolódni a dolgokba, ezért békéltetőnek "szánta". Szóval ott tartok, hogy én jeleztem felé a közös megegyezésre irányuló igényem, amire ő még csak nem is válaszol (ez már az ügyvédeken keresztül megy). Mindamellett azt hazudta, hogy én használom a közös autónkat, pedig neki lenne rá szüksége, csak a szgk. 2009 dec. óta mozgásképtelen. Az összegről is hazudott, amit adtam neki, csak erről is van papírom, amit ő írt alá, hogy mennyit fizettem. Azt hazudta, hogy rendőrt kellett hívnia, mert én elvettem erőszakkal a gyermekünket, közben az történt, hogy már hónapok óta mondta a fiam, hogy szeretne nálam aludni, és egyetlen egy estéről lett volna szó. Erre ő beállított a rokonaival, életveszélyesen megfenyegettek, szitkozódtak, meg rám akarták törni az ajtót, mindezt úgy, hogy a fiam velem volt, és erre én hívtam ki a rendőrséget. A rokonai nem jöhetnek a közelembe sem. Az utóbbi 2 hónapban 1xer láthattam a fiam fél órára, felügyelet mellett, amihez természetesen semmi joguk nem lett volna, és ehhez sem. Már telefonon sem beszélhetek a fiammal, aki sírva mondta többször is, hogy velem szeretne lenni. Emellett ellenem neveli a gyermekem, több-kevesebb sikerrel. És nem tudok csinálni semmit, várnom kell a következő tárgyalásra... Ez a gond, hogy nekem muszáj a legális kereteken belül maradnom, míg neki nem. Többször támadott meg, tanúm van rá, az alkohol problémáira is, egy-két pasizós dologról is. Emellett közel 100 használható hangfelvételem van, a rendőr vallomása, és még sok egyéb. Ő egy percet sem dolgozott, és mondta is, hogy amíg kapja a segélyt, meg tőlem a lóvét, hülye lenne dolgozni. Többször betudtam volna juttatni 1-1 volt munkahelyemre, még a különélés ideje alatt is, amit természetesen kihagyott, mert neki így jó. Szóval szenved a fiam, és én. Most nemrég lett szobatiszta, 3 évesen. Én angolul is tanítottam, és mindig vele foglalkoztam, ő most azért kampányol, mert kéretni fogom egy pszichológus orvos-szakértő véleményezését a gyermekünkről. Szóval most foglalkozik vele addig, amíg le megy a per. Az ügyvédje ugyanolyan mint ő, azt mondta neki, biztos nála marad a gyerek, és ne engedje a közelembe. Az első tárgyaláson a "nejem" folyamatosan beszólogatott, felnevetett, még ha a bíró beszélt akkor is.
És mindezek ellenére itt vagyok, egyedül, és nem tudok semmit tenni a fiamért! Felháborító!
Mindenkinek segítek, ingyen, senki egy rossz szót nem tud mondani rólam, és mégis ezt kapom...
Mit tehetek? Van-e esélyem egyáltalán a gyermekelhelyezésnél?
Nem olcsó ügyvédem van, mert nekem a fiam a mindenem, már itt Írországban is felkerestem egyet, hátha előrébb jutnék, a rendőrök már előre köszönnek...
de nem tehetek a legalitás keretein belül semmit...
Légy szíves segítsetek, őszintén mondjátok el, láttok-e esélyt az ügyemben...
Köszönök mindent!
Sziasztok, köszönöm a válaszokat.
Kérvényezni fogjuk, hogy a következő tárgyalás előtt valamikor legyen "kivizsgálva" a gyermek, meg persze minket is elemezni fognak. Az ügyvédem a szegedi jogi karon tanít.
Hétfőig várunk a válasszal, mert persze ők közös megegyezésbe nem mennek bele, pedig ő az alperes, már 1,5 hete várunk válaszra, szóval ha hétfőn sincs, az ügyvédem kérni fogja a következő időpontot.
Igazából nincs megítélt gyerektartás, csak én adtam pénzt, hogy a fiamnak meglegyen mindene...
Már itt Írben is beszéltem ügyvéddel, hátha lehet valamit, de teljes mértékben meg van kötve a kezem, pedig elvileg ugyanannyi jogunk van... :S
Amint lesz valami fejlemény írok, és köszönöm a bátorító szavakat, az a baj, hogy 24 leszek, és már úgy érzem, hogy tönkretette az életem...
A kisfiam a mindenem, mindent megtettem, és mégsem volt elég, nagyon nehéz...
De még nem szakadt el a cérna, hogy valami butaságot csináljak vele (ex), vagy önmagammal.
Köszönök még egyszer mindent, és természetesen megírom, ha változott a helyzet.
Nagyon szépen köszönöm a biztató szavakat Mindenkitől!
Annyira nehéz, néha amikor legalább telefonon beszélhetek a fiammal, eddig annyira örült nekem, mostanában meg azt mondja, hogy soha többé nem akar velem beszélni, meg kinyomkodja a telefont...
Ma is ezt csinálta, és amikor nem tudtam neki mit mondani, azt mondta még: "apa, most leteszem, de Szeretlek!"
Nem tudom, hogy szégyen-e, vagy nem, de már így 9 hónap után elegem van, úgyhogy most tegnap óta nyugtatót szedek...
Köszönök még egyszer mindent!
És még annyi, hogy sajnálom, hogy a lányoddal kapcsolatban így alakultak a dolgok, de remélem nektek a legjobbakat!!!
Ez az egyik a másik ellen nevelés a leggusztustalanabb dolog!
Kedves Balázs!
Először is szeretném együttérzésünket kifejezni, a magam és párom nevében. Nálunk ő az apa, én az élettárs, és van egy hasonló "kaliberű" "anyuka", aki az őrületbe kerget minket, és a gyereket is...de a lényeg! 2 évvel ezelőtt az anyuka (6 évnyi együtt élés, együtt nem élés után az apával) gondolt egyet, és sértettségében a bíróságra rohant, hogy nála helyezzék el a gyereket, illetve gyerektartást követelt 2 évre visszamenőleg, holott mondom újra, hasonló kaliberű az anya, mint Nálad...mindent az apa tett azért a kislányért a születése óta, óvta, védte mindentől, beleértve az anyát is (!!!)...és a bíróság az apának ítélte a kislányt, aki akkor 6 éves volt. Szóval mindent bele!!! Ha olyan a bíró, akkor rögtön leveszi, hogy milyen stílusú, életvitelű, felfogású az anyuka, és nem hőzönghet, nem viaskodhat, kiabálhat a bíróságon például...nálunk így történt..aztán azóta sincs vége persze a dolognak, talán soha nem is lesz, mert egy ilyen "kaliberű anya" sosem lesz olyan normális, mint ahogy azt a másik, normális fél elvárhatná...DE!! Mindent próbálj meg, mert nem igaz, hogy Magyarországon csak anyapártiak!! Mi még mindig hadakozunk, láthatás módosítása, gyerektartás, stb., de elvenni már nem fogják a páromtól!!! Csak bizonyíts, hogy mindent megteszel a kisfiadért! És hogy Neked csak ő számít, nem saját magad! És ami még fontos! Kedved ne szegje, amit a telefonban mondott múltkor, lesz még ilyen sajnos, de hidd el, már ennyi idősen is emlékszik az apai törődésre, gondoskodásra...még sokszor lesz, hogy megtéveszti az anyuka, és ő hinni is fog neki, de ezek a gyerkőcök nem felejtenek!! Sok sikert kívánok! Jelentkezz, amint van fejlemény!
Hát, még mindig csak hálálkodni tudok a kommentekért!
Annyira rossz, ma beszélgettem telefonon a kisfiammal, kérdeztem, jössz apához? erre ő: igen... vagy nem, nem akarok, mert anya nem akarja, hogy akarjam... de azért szeretlek apuci - mondta elhalványuló hangon... szokás szerint felvettem, de nem tudom, hogy ez a sok minden elég lesz-e, és tényleg a poén az egészben, hogy óvónő... :S
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!