Milyen volt az első találkozásotok a párotok volt feleségével?

Őszintén megleptek a válaszaitok! Tehát elvárható egy anyától, hogy egy olyan nő mellé engedje a gyerekét, akivel még soha egy szót sem váltott és azt sem kell látnia, hogy milyen a lakásom? A gyerekkel jön, de talán nem is őt félti, csak kíváncsi?

Hajtépésre nem számítok, annyira rideg és érzelemmentes ez a nő. Erről párom is biztosított, hogy ilyesmitől nem kell tartanom.

Ellenben én eddig abban a hitben voltam, hogy történt, ami történt, de mégsem sunnyoghatok egy életen át előtte.

A párom is azzal jön, hogy talán megnyugodna, ha látná, hogy ki vagyok. És hogy talán mégis úgy illő, ha már ő kezdeményezte, hogy szeretne velem beszélgetni a gyerekről, természetesen úgy, hogy a párom is jelen van. De hogy mit akar mondani...ezt tényleg nem értem. Ott lesz mellettem a gyerek apja, vele fogom megbeszélni, hogy milyen igényei vannak a gyereknek.

Ilyenekbe nem hagyom beleszólni nyilván, hogy mit hogy rendezünk be a gyereknek, de talán megnyugtató lenne számára, ha legalább egyszer beszélnénk és látná, hogy nem egy baltás gyilkos vagyok. Nem tudom...semmi kedvem hozzá, értelmét sem látom, de a nyugalom érdekében lehet, hogy bele kellene mennem legalább egy találkozóba. Ha nem megyek bele, akkor én leszek a szemét, hogy ennyire miért nem vagyok képes, miért zárkózom el, hiszen ettől megnyugodna, nem bántani akar, csak a gyerekről beszélni stb.

Ha nem megyek bele, azzal szerintem rossz pontot szerzek a páromnál is és a gyerek anyjával sem akarok rosszban lenni. Persze jóban nem leszünk soha, de legalább egy semleges kapcsolat jó lenne. És nem akarom, hogy bárki azt higyje (akár ő vagy a párom), hogy félek tőle, azért nem akarok találkozni vele. Nem tudom, tanácstalan vagyok...

A párom váltott láthatást szeretne elérni (1 hét itt, 1 hét ott). Ti anyaként belemennétek ebbe úgy, hogy azt sem tudjátok, milyen az a "másik nő", akinél lesz abban az egy hétben a gyereketek?

A lakást én sem akarom, hogy csekkolgassa, majd lát képet a gyerekszobáról, ennyi.

De őszintén nem tudom, hogy mi a rosszabb, ha találkozunk vagy ha nem. És azt sem akarom, hogy azt higyje, hogy nincs vér a pucámban eléállni. Nyilván kellemetlen lesz, szerintem neki is. Bár ő fel fog venni egy okoska, rideg és kimért szerepet. De nem fogok félni tőle. Már nyílt lapokkal játszunk, nincs miért bújkálnom. Ellenben feleslegesen nem hoznám magam szar helyzetbe az ő kedvéért...