Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Közeleg a válás, én nullán állok?

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Közeleg a válás, én nullán állok?

Figyelt kérdés

Sziasztok!

Először is : tudom, hülye voltam, hogy nem tettem félre, tudom, már másképp csinálnék sok mindent. Ezekből a mi lett volna tanácsokból nem kérnék. A megoldásra szeretnék ötleteket mert sajnos eléggé ellehetelenedtem.

Férjemmel öt éve vagyunk együtt, van egy két éves kislányom. Az évek alatt én nem tettem félre pénzt, elköltöttem az albérletre, a gyerekcuccokra, főiskolára. Jelenleg a számlámon 37 ezer forint van, a gyes és a családi pótlék.

Kisgyerekkel vagyok itthon, férjem jól keres, így megbeszéltük, hogy ki tudunk jönni és a pici maradhat velem, nem kell bölcsibe adnunk.

Sajnos a házasságunk megromlott. Eddig is csak azért húztam, hogy a gyerekemet ne kelljen bölcsibe adnom. Úgy terveztem, hogy ha ovis lesz, és visszamegyek dolgozni, akkor lelépek ( számtalan oka van, pl megcsalás, de ez most nem lényeg.) ma a vita odáig fajult, hogy férjem letett az asztalra fél millió Ft t hogy takarodjak. Nem tudok hova menni. Anyám alkoholista, az élettársával együtt, apám nem él, testvérem nincs. Félretett pénzem nulla. Próbálom meghúzni magam, de a férjem csak azt ordibálja, hogy nem akar itt látni. Már néztem albérletet, 100 ezer alatt nincs, két havi kaució plusz egy havi lakbér az alap. Munkahelyem jelenleg nem vesz vissza, így is csökkentett állománnyal dolgoznak. Bölcsőde ugye nincs. Munkát találnék de a gyerekem hova rakjam? Annyira dühös és csalódott vagyok, egész délután azt hallgatom, hogy mekkora senki vagyok, nem tudom megoldani az életemet, ami persze igaz, anyámat is mocskolja, hogy ilyen senki sz@rt nevelt, én is semmirekellő leszek, pedig világ életemben dolgoztam, soha nem volt büdös a munka! Az elmúlt években jól kijöttem anyagilag, de nem gondoltam a jövőre, plusz ugye a szülés után nem kaptam már annyi pénzt, mint a fizetésem. A sok mocskolódást már nem bírom elviselni, gusztustalan ahogy beszél velem a gyerek előtt, kérem, hogy fogja vissza magát, de azt mondja, ha nem tetszik húzzak el. Ilyeneket mond a picinek, hogy sajnálom hogy ilyen anyád van, nem tud normálisan felnevelni. Már ott tartok, hogy neki megyek késsel és kinyírom már nem tudom elviselni, nagyon undorító, ahogy beszél, és ha belelendül, akkor pfuuu. Mit csináljak?


2020. máj. 10. 21:01
1 2 3 4
 31/35 anonim ***** válasza:
22%

hát az én férjem totál nárcisztikus, egy elmebajos.


Mégis hozzámentél, akkor ezek szerint neked bejönnek az ilyen személyek...

2020. máj. 12. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/35 A kérdező kommentje:
Kedves utolsó. Nézz utána kérlek, mit jelent, ha valaki nárcisztikus. Segítek : évekig maszk mögé bújva előadja azt a típust, akire a másik vágyik. Hihetetlen érzékkel tapogatja le a másik igényét, és tükrözi magára, mintha "rokonlelkek" lennének.
2020. máj. 12. 21:23
 33/35 anonim ***** válasza:
11%
Mindenki kiismerhető, és ennek azért vannak jelei, ha megjátssza magát.
2020. máj. 12. 22:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/35 anonim ***** válasza:
100%
Mindenki kiismerhető, de az ember nem úgy születik, hogy mindent lát előre. Ezt hozzák az évek, a tapasztalat. Volt olyan párom, aki alkoholista szülők gyereke volt, nagyon nehéz körülmények közt nőtt fel, de nagyon erősen próbált ebből kitörni. Sajnáltam, próbáltam őt segíteni. Megértettem, hogy eljutott odáig, hogy összeverekedjen a tetsvérével, megverje a saját apját. Csak azt nem tudtam előre, hogy az első olyan konfliktusunknál, amikor kettesben maradunk, rám is életveszélyes lesz. Amíg anyám meg nem halt és apám el nem költözött, azaz 2 évig soha semmi jelét nem adta felém agressziónak. Ahogy apám elköltözött, az első kisebb szóváltásnál nekem jött. Ma már persze felismerem ezt a típust, de húszas éveim elején nem volt még ennyi tapasztalatom. Vannak akik sok évig mutatnak egy arcot, de akkor ismered meg a másik arcukat, amikor kiszolgáltatott helyzetbe kerülsz, mert pl. szültél neki egy gyereket és azt hiszi, most már úgyse tudsz elszökni előle. Van aki arra vár, hogy közös otthonba költözzön és akkor változik meg, akár 10 év után. Kolégák közt is van olyan, hogy azt hiszed akár 10 éven át is, hogy olyanok vagytok, mint egy család. Aztán jön egy főnökváltás, nem mindegy, ki kivel van jóban, valamiért a főnök kipécéz, pl. mert szakmailag jobb vagy nála vagy bármi és elkezdi a mobbingot és a "családod" közül senki sem áll melléd és mindenkinek meg lesz az indoka, hogy miért lapít mint sz. a fűben. Nem, hacsak nem vagy valami veretes pszichológus, nagyon sok mindent nem látsz előre. Persze ha az ember a 80 éves kori tudásával kezdhetné az életét, sokkal több mindent előre látna.
2020. máj. 13. 05:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/35 anonim ***** válasza:
19essel teljesen egyet értek, én is így csinálnám.
2020. máj. 13. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!