Lányok ugye, hogy nem szabad különbséget tenni tapasztalatlan és tapasztalt ember között?

Nem volt a legjobb életem, kisebb koromban elvesztettem apámat, 20 éves koromban anyámat, szar iskolákba jártam, tanulási nehézségekkel küszködtem, amivel nem foglalkoztak, a beilleszkedésem sose ment könnyen, ezért van csak 1-2 jó barátom és most az a helyzet, hogy nem találok semmilyen kölcsönöset. Most is van egy lány akinek tetszenék és találkozna velem, de nem érzem azt a vonzalmat, ami miatt szívesen folytatnám vele az ismerkedést. Sokszor ezt az egyoldalúságot tapasztalom. Igaz eddig nagyrészt társkeresőkön ismerkedtem, de mivel úgy érzem elég személytelen, ezért előfizetés után abbafogom hagyni és megpróbálok embereket között lenni és keresni megfelelő szituációkat.

Ezért senki se érdemel meg rosszindulatú "érezd rosszul magad" féle ítélkezéseket, a rosszindulatok ellen radikálisan kell fellépni, mert ha egyszer lesz gyerekem, szeretném, ha jobb életkörülmények között nőne fel, mint amiben én voltam.

Most nem akarok belemenni a részletekben, hogy miért alakult így az életem, de nem bánnám, hogy büntetnék (minimum sárga csekkel) az olyan ember ellenes tényleg a fasizmusra hajazó nézeteket, minthogy farkas törvények uralkodnak és erősebb kutya b--szik. Az ókori Görögországban kiközösítették teljes joggal az olyan embereket. Ez egy ártalmas f...ság, aki nem műveletlen tahó az átlát az ilyen baromságokon. Ez az elidegenített fasiszta nézet hol van az olyan filozófusoktól, mint Szokratész, Platoon vagy, mint nálunk mondjuk Tamás Gáspár Miklóstól? Mérjétek már össze ezt a a végtelenül felszínes, ellenszenves, evolúcionista és szegényes világnézeteteket a fentebb említett filozófusokkal! Miért van ennyire lent a mérce?

Amikor azt látom, hogy embertelen szélsőjobbos módra különbséget tesznek a tapasztalt és a tapasztalatlan embereket között az kriminális és megvető. A társadalom normalitása az ott kezdődne, hogy nem az alapján ítéljük meg a másikat, hogy mennyire élt a társadalom által helyesnek mondott életet, és nem is szabadna ítélkezni és előadni a szélsőjobbos evolúcionistát, ha mondjuk egy pár dologban eltér az átlagtól. Normális ismerkedés az előítéletektől mentes. Mikor ismerkedem valakivel mindig arra törekszem, hogy ne ítéljem meg, mindig próbálok tartalmas mély beszélgetéseket összehozni, ami lehet vicces is egybe.

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, de nevetséges az, hogy egyesek még büszkélkednek is azzal, hogy előítéleteskednek és előadják a profi tapasztalt emberismerőt. Ez szánalmas egoizmus és egybe képmutatás.