Mit csinálok rosszul?

Vannak azok a szituációk, ahol profitálhatsz abból, hogy a nyelved rángatózik.

32/f

"Jelenleg csak az anyukám tud véleményt formálni rólam mint nő, de ő azt mondja, hogy nincs velem semmi baj."

Az a baj, hogy 27 évesen nem vagy azzal tisztában, hogy

1. Az anyuka a saját fiával szemben soha nem nő. Ha már az, akkor ott gond van.

2. Az anyukák mindig elfogultak, ha Quasimodo lennél, akkor is azt mondaná, hogy nincs veled gond.

3. Egy negyvenes-ötvenes nő férfiidálja soha nem azonos azzal, mint a fiú korosztályáé.

Valószínűleg akkor lennél sikeres a nőknél, ha anyukád fel lenne háborodva a külsődön, viselkedéseden, életmódodon - vagy már túl lennétek ezen kamaszkorban és mostanra elfogadta volna, hogy van saját életed. De van egy erős gyanúm, hogy ez nem történt meg, nem váltál még le anyukádról.

"Valószínűleg akkor lennél sikeres a nőknél, ha anyukád fel lenne háborodva a külsődön, viselkedéseden, életmódodon - vagy már túl lennétek ezen kamaszkorban és mostanra elfogadta volna, hogy van saját életed."

Ezzel nem teljesen értek egyet. Nekem normális a kapcsolatom a gyermekemmel, saját élete, párkapcsolata van. Sose volt köztünk serdülőkori konfliktus, mert sose lázadt, nem a szülők ellen ment, hanem jobban szerette volna csinálni, mint mi - és sikerült is neki. Az öltözéke is mind a saját választása, a manapság normális stílus, nem akar kilógni, feltűnő lenni, polgárpukkasztani, de másokat majmolni sem. Ahogy én sem, és a párja is pont ilyen. Nem vagyok számára ciki, elhívnak néha az egyetemre kajálni, más programokra is, és járunk közös nyaralásra is - ők is saját szobába, mi is sajátba, és nem csinálunk abból se gondot, ha amíg mi a hegyekbe kirándulunk, addig ők egy várat néznek inkább. Mi már nem vagyunk olyan nagy szakadékban az új generációhoz képest, hála az internetnek, technikai fejlődésnek, a világ nyitottabbá válásának, mint a mi szüleink voltak anno hozzánk képest.