A nők többsége miért a "kész" állapotokat akarja?

Vállalkozó vagyok, 24 éves. A szüleim után én is könyvelőirodát vezetek, mára konkrétan én vagyok a családi vállalkozásunk feje. Erre a korombeli, sőt, jóval fiatalabb nők is felfigyelnek. Nem járok prémium autóval (egy régebbi WV Passatom van), nem hordok nagyon drága ruhákat sem. Ugyanakkor valahogy a nőknek kiváló képességük van arra, hogy kiszagolják az anyagi javakat. Külsőre valóban nem nézek ki rosszul (nem egó, hanem megannyi visszajelzés még azokból az időkből is amikor ifjú suhancként csak az iskolapadot koptattam), de számomra meghökkentő, hogy 1-2 hónap ismeretség után szinte azonnal eltervezik a jövőnket, amibe ugye ők csak azt az úgy nevezett P betűsüket hozzák, semmi mást. Megkapom szinte részletre pontosan hogy milyen lakást vegyek, milyen lesz a gyerekszoba (talán György hercegnek nem volt olyan gyerekszobája mint amilyet pár nőcske fel tud vázolni) és úgy a legfullosabb konyha, nappali, stb. Mindezt úgy, hogy ismétlem - ők SEMMIT az ég világon nem tesznek hozzá a dologhoz. Most komolyan, mindenki Hamupipőkének hiszi magát, vagy mi? Az elmúlt 2 évben legalább 10 ilyen nőhöz volt szerencsém. Nagyon elhiszik, hogy ha valakinek jobban megy a sora az átlagnál, akkor nekik egyből hátradőlés van és kényelem életük végéig. Nyilván nem, nálam ez nem így működik. A rokonság folyamatosan cseszeget hogy mikor lesz már egy lány, akivel családot tervezek stb.. Így hogyan? Azért legyen egy gyerekem hogy aduászként felhasználható legyen ellenem ha őkelme esetleg válni akarna és vinni a nehézkesen megszerzett dolgok felét? Vagy netán egészét? Őszintén, ti mit gondoltok erről a dologról?