Akik itt sírnak, hogy rondák,25 évesen szüzek, nem kellenek senkinek, prostizásra kényszerülnek, azok mégis mit csináltak eddig?

#13

Húgom volt barátja (4 évig voltak együtt) kb 165 cm (max 170) es kb 53-55 kg.

Az én férjem 180cm és izmos testalkatú, mégis azt tudom mondani a sracra, hogy kifejezetten vonzó férfi a borostás arcával és szuper személyiségével, magasság ide vagy oda. Ahogy testvéremmel szakítottak, összejött egy pici, törékeny, igazán szép lánnyal. És miért? Mert ő nem kesereg, picsog, hogy jajj, alacsony és vékony, hanem megy, teszi a dolgát és végtelenül pozitív személyiség. Na neki ezért van, neked meg ezért nincs barátnőd. Ne siránkozz, légy pozitívabb személyiség és hidd el, nem maradsz szűzen.

Nem tartom magam sikertelennek és még csak férfi sem vagyok. Úgy gondolom, hogy itt nem az a fő kérdés, hogy ki hogyan néz ki és mennyire szar ember... Láttunk már érdekes kapcsolatokat létrejönni olyan emberek között, akiket szépen szólva sem gondoltunk volna, hogy alkalmasak ilyesmire, vagy valaha ez előfordul velük.

Akik itt vannak, azoknál nagyobb a baj és másabb annál, hogy hogy néznek ki. Gyakorlatilag vagy a neveltetés, vagy a kisiskolás évek úgy alakítottak az életükön, hogy totál mást hisznek magukról. Pontosabban, nagyon nem látják sem magukat, sem a világot reálisan. Ezeknek a gyerekeknek ez a része szerintem még jól járt, pár hónap vagy év egy jó szakembernél segítene... De van, aki ilyen háttérrel a rövidebbet húzta és most pszichiátriára jár paranoid téveszmékkel, kényszerbetegséggel vagy testképzavarral, ami már nagyon nem játék. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ezeknek az embereknek nagy eséllyel valaki más rontotta el az életét. A jó és egyben rossz hír viszont az, hogy ennek ellenére nem a világ és nem az okozók feladata, hogy kezébe vegye az irányítást és ha már így alakult, ennyi év után egyenesbe tegye az életét. És erre képes is lesz, amint belátja, hogy ezen ő maga segíthet és nincs veszve minden, de bármilyen igazságtalan is, csak az ő kemény munkája (egy hozzáértő asszisztálásával) hoz változást. Ami megtörtént, megtörtént. Sajnos sokan nem tudták ezt elfogadni és nem is igazán tudják, mit kezdjenek vele vagy hova forduljanak. Csak azt érzik, hogy miben szenvedtek emiatt hiányt és minek lettek kitéve így.

Szóval szerintem ezt kár firtatni. Erősen kétlem, hogy bárki az élete negyedét tétlenül leélte volna. Főleg az első negyedét... Sokkal inkább nincs eszköztára, nincs meg az az érzés és élmény, amitől valaha megtanulhatta volna kezelni az ilyen helyzeteket. Mert senki sem segített neki. Senki soha nem adott neki sem tanácsot, sem sugalmazást. Olyan, mintha nem tanítottak volna meg beszélni. Nincs meg az alapélmény, hogy milyen úgy kommunikálni, hogy azt más megérti. Hogy milyen egyáltalán úgy formálni a gondolataidat, hogy azt te kommunikálni tudd.

Fura ez a magasság téma, egy csomó alacsony, de annál nagyobb pofájú és vagányabb sráccal találkoztam már, mindnek volt nője, néha hetente egy másik.

Itt inkább az alulszocializáció a probléma: beül egy ilyen szűz srác a számítógép mögé, a boltossal nem tud elcsevegni két mondatot, feljön a gyk-ra, aztán a hozzá hasonlókkal egyre hülyébb elméleteket gyártanak a világ működéséről, persze általában nulla saját tapasztalattal.

A másik probléma meg a felelősségvállalás teljes hiánya. Vékony vagy és ez zavar? Ki akadályoz meg abban, hogy elmenj edzeni és meghízz ahelyett, hogy itt rinyálsz miatta? Tudom, a genetika, meg a kevés szabadidő (gyk-zni azért jut belőle), meg a gyíkemberek, meg Soros.

#25: Sarkítottan azt sugallod, hogy az alacsony srácoknál nem hátrány az alacsonyság, miközben más kérdésnél kb. 20-ból 19 nő azt írta, hogy magasabb a párja.

Felejtsük már el azt, hogy egy csomó nagy csajozó alacsony férfi van. Szociális jelenség, hogy az alacsony férfiaknak több a frusztrációjuk és nem azért, mert olyan sikeresek, hanem azért, mert tényleg hátrány éri őket az élet több területén. Nem, nem vagyok alacsony, de látom azt, hogy pl. az alacsonyabb haverjaim elég ritkán találnak olyan lányt, aki alacsonyabb náluk és őket választja. Pedig tényleg normálisak, rengeteg barátjuk van. De, egyszerűen tény, hogy a nők többsége a náluk alacsonyabb férfiakat nem tartja szexuálisan vonzónak és férfiasnak.

Azt is hagyjuk már, hogyha egy férfi feljön erre az oldalra és negatívan nyilatkozik a nők egy részéről, akkor az életben sikertelen. Van barátnőm, csinálom az egyetemet, sportolok, van több hobbim is. Sosem okozott óriási gondot se lazábbra, se komolyabbra lányt találni. Ettől függetlenül rengeteg negatív tapasztalatom volt és egy csomószor nőktől hallom, hogy örülnek, hogy nem srácnak születtek, mert nem tudnák magukat elviselni és hasonlók.

A felelősségvállalás jogos.

#29: Lényegében senkit sem lehet örök magányra predesztinálni, de a nagy számok alapján nekem nagyobb esélyem van barátnőt találni, mint egy alacsony srácnak. Egy nálam magasabb srácnak még nagyobb. (Pont az átlag vagyok, haha! :D)

Az érzelmi és intellektuális hatás meg elég sokadlagos és elég sok lánynál kell hozzá próbálkozni. Rengeteg srác kapja meg, hogy milyen jó fej és hasonlók, de mégsem akarnak tőlük kapcsolatot. Ők amint javítanak a külsejükön, egyből találnak barátnőt.