Mi a véleményetek arról, hogy 25-30 között még bizalmatlanabbak, válogatósabbak a nők?

Bárki véleményére kíváncsi vagyok a témában.

Az a helyzet, hogy 3-an régi jóbarátok vagyunk 26-30 közötti férfiak. A két legjobb barátom szerintem teljesen rendben van külsőre, és belsőre is. Nincsenek elszállva, van életcéljuk, karrierjük (Ha csúnya módon előkerülne, 2-300 nettó körül keresünk, tehát ez épp elég egy normál élethez megtakarítással).

Mindkettejüknek szerintem baromi jó, kifinomult stílusa és humora van.

Elég sok barátnőjük volt már, egyikőjüknek menyasszonya is aki aztán megcsalta. A lényeg, hogy - női szemmel nézve - én jó pasinak sorolnám be őket.

Viszont, az teljesen megdöbbentett, hogy az utóbbi években egyikőjük sem talált komoly kapcsolatot (nem, nem egyéjszakás kalandra mennek). Az ismerkedés működik, vannak randik normálisnak tűnő lányokkal... de egyszeren nincs már az a "kémia" ami annak idején.

Sokkal bizonytalanabbak a 25-27 körüli nők, sokkal óvatosabbak a tapasztalatuk szerint. Így utóbbi évben az egyikőjük kb 5 ismerkedésen van túl, avagy pár hetes-hónapos dolog, de nem alakul semmi ki és végül megreked az egész. Inkább egyedül van mindenki... Rengeteg egyedülálló nőt ismerek, főleg értelmiségi körökből.

Nem, nem aranyásó pi...csákkal randiznak, tehát ez sem lehet gond.

Akkor mi a probléma? Komolyan egyre nehezebb és nehezebb lesz társat találni, felnőttként?

Hovát tűntek azok a fellángoló tiniszerelmek, amikor még feltétel nélkül naívan belehabarodtunk a másikba?

Innentől már csak szürke ismerkedős körök, és egyből annak vizslatása, hogy hosszu távon megéri-e tovább randizni? Rettentő bizalmatlan mindenki, és nem kötik le már magukat a nők inkább, hanem hónapokig tart ez a bizonytalanság? Tényleg ez lenne a helyzet?

Ez a kérdés nem rólam szól, mert én most tökéletesen megvagyok egyedülálló független pasiként, csak a munkára és a vállalkozásra koncentrálok. Viszont az nagyon torokszorító, hogy a két legjobb barátom, akik szerintem kiváló emberek, kedvesek és apa jellemek... és szerintem "jó pasik", még nekik sem megy. Ez elszomorít, és eszembe juttatja, hogy mit kéne kiállnom ha visszatérnék a "piacra", pár év kihagyás után.

Valóban erről szólnak a párkapcsolatok ilyen korban? Rettentő véráldozat, sok csalódás és bosszúság, és elvesztegetett idő után talán megismer az ember valakit... talán... 10 év alatt.