Miért gondolja sok férfi, hogy a külseje miatt nincs senkije?

#41

Én az ellenkező végletben vagyok, járok heti kétszer edzésekre (többre nincs pénzem), de ez egy tragédia, nagyon lassú folyamat. Lassan 7 hónap alatt sikerült 10 kg-t fogyni és még hátravan harminc a 100-ig amit már talán el lehet leplezni egy olyan nővel szemben akit ez nem annyira zavar.

Rossz, hogy az ilyen 1200-1600 kalóriás étrend elég gyötrelmes hosszabb távon. Sajnos hatalmas csapást mért az abszolút örömök nélküli élet a bipolaritásomra elég rossz ez az állandó "pörgökmintállat-felkötömmagam" végletek közötti ugrálás. Aztán egy idő múlva nem is sikerült igazán betartani, mivel örömforrást kellett találni és az egy bizonyos édességben teljesedett ki aminek függője lettem-vagyok és az egyetlen remény hogy van valami antidepresszáns vagy ilyesmi amivel helyettesíteni lehet.

Szörnyű egyhangúnak érzem az életet, minden nap ugyanolyan. Felkelés, gépezés, ebéd, munka, hazaérés, gépezés, (időnként recska), alvás. És közben semmi jó nem történik csak az a tipikus semmi. Ízetlen "könnyed" reggeli, gyakorin elmegy az életkedvem ami még lenne, aztán valamivel jobb ebéd, kis gépezés, aztán háromórakor fel a buszra, irány a munka este tízig, éjfél körül hazaérek, nézek 1-2 Big Bang Theory részt aztán fáradtságtól függően hosszabb vagy rövidebb maszturbálás vagy alvás. Másnap 10 órakor ébredés.

Időnként sikerül végigcsinálni a napot tökéletesen kajálással, de annak sincs eredménye nagyon, örökké pedig nem fog menni az állandó pároltzöldség evés. Ráadásul a családom kicsit sem partner ebben, én magam nem főzhetek az agresszív testvérem miatt aki "őakarja!!!!444" és a végén sokszor tirpák menü az eredmény, mirelithús "mer' az gyorsan kész!". Persze testvérem más téma, ő a szociális segélyen fog élni egész életében, pont jó az ő igénytelen életéhez. És valamiért neki senki nem rója fel. Ha én tenném ugyanazt állandó vitatéma lenne.

Még nagyobb baj, hogy nem látom azt, ha el is érem pár éven belül a 100 kg-t, hogy én ezért kapnék bármit is, lenne "jutalom" az út végén. A semmiért pedig nagyon nem jó megszenvedni úgy, hogy semmi más öröm nem maradt, anyámék jóvoltából nincs fürdőkádam ami kegyetlenül hiányzik, és van még jópár élvezeti dolog amit elveszítettem az utóbbi években.

És ami a legrosszabb, hogy nincs kivel beszélgetni. Eltelnek úgy napok, hogy nem beszélgetek senkivel, csak pár emberrel a munkahelyen azok is ilyen "olcsó" beszélgetések kb. 2 szavas mondatokkal, mert többre nincs is idő. Testvéremmel még néha, de az ő szociális segíjke élete és a 70 környéki "ikúhányadosa" elég primitívvé teszi a témáit, íme néhány: Barátok közt, Jóban-rosszban, macska, ezotévé, megasztár, ikszfaktor, reklámok.

És ebbe bele fogok őrülni, már most vannak fura dolok mint pl. a mustárevés, mert a mustár savanykás-csípős íze pont jól jelképezi azt amiben élek. És minden nap ugyanolyan, a fizetés pedig ahhoz sok, hogy értelmetlen legyen bejárni, de ahhoz kevés, hogy ebből valaha is tudjak mást csinálni.

Elcsesztem az életem, úgy érzem csak halogatom az elkerülhetetlen fialkoti halált.

#44

Az utolsó sor a legrosszabb, és nagyon dühítő. Elég nagy szemétség, hogy valóban minden társaságban, baráti körben, osztályban, csoportban, melóhelyen van legalább egy Mr.Szépfiú akihez képest mi többiek mocskos szarok vagyunk és leszünk is.

Fiktív példa: Ha elmenne diszkóban Jon Snow, Bánatos Ed, Pip, Grenn, Karl, Rast, Lord Janos és Sam akkor a nők szinte mind rányomulnának Jon-ra a többiek meg le vannak szarva, talán még Karl az agresszív jellemével összehzhat valami butább-naívabb lányt (esetleg még Pip?), de a többieknek takarodó van, marad a semmi vagy ha szerencséjük van egy vérfertőzésből született, a saját apjától zabigyerekkel rendelkező analfabéta kisebbségi a la Sam.

Ed, Grenn, Rast, Janos hiába átlagosak, Jonnyka mellett rondák. És ez a baráti társaságokban is így van, mindig van egy Mr.Szépfiú aki miatt a többiek még rondábbnak tűnnek. A mi osztályunkban is volt ilyen, pedig annyira nem is volt szép, de ő volt a csajok non-plus-ultrája.

Igazságtalan ez.

Szerintem minden osztályban van ilyen szépfiú, de ez nem jelenti azt, hogy minden lánynak ő jön be. Nekem pl rendszerint a "nyomi" évfolyamtársaim jöttek be, akik viszont mindig visszautasítottak és tovább csorgatták a nyálukat a suli legszebb lányaira. Ez van, nem egyirányú a dolog.

Viszont ha jól emlékszem egyik kérdésnél pont te válaszoltad, hogy neked is vannak nem szépfiú ismerőseid, akik kapcsolatban vannak. Nyilván csak az fáj neked, hogy te nem vagy, mások meg igen. Plusz én nem tudnék megint bipoláris emberrel lenni kapcsolatban, egyszer elég volt és tanultam belőle, de az exem így is talált megint barátnőt (nem Mr Szépfiú ő sem), szóval még erre sem mondanám, hogy kizáró tényező.

#46

Ja, igen vannak így, de ők nem bipolárisak, amennyire tudom. És mind 22 évesen össze is jöttek akivel vannak, 2három felett pedig nem nagyon tudok egy magányos nőről sem.

Exed milyen gyógyszert szed rá? Remélem nekem is felír majd valamit az orvos, hogy gyorsabban vége legyen ennek az állapotnak, nincsenek éveim erre, hogy ő direkt húzza az időt, hogy több pénzt kaszírozasson be rajtam.

#48

Na látod, annyira szararc volt, hogy inkább nem is akarod tudni. Ez van nálam is, nincsene "régi" ismerőseim, mert mindenki utál amiért bipoláris vagyok és néha depessziós - néha eszelős és csak ritkán normális, pedig nem lennék elveszett, ha nem szopom be ezt a bajt.