Lányok, milyen tulajdonságú pasik számítanak lúzernek a ti szemetekben?

#21 De neked nem is a kérdéssel kapcsolatban van véleményed. A válaszaidnak nincs köze a témához, amit felvetettél. Te veszed a válaszokat, és próbálod úgy kicsavarni őket, hogy látványosan sz@rhass a nőkre, meg úgy általában a modern párkapcsolatokra.

Amúgy ha még nem mondta el neked senki, akkor tessék: neked, meg minden létező férfinak is lehetnek elvárásai. Álmatlan éjszakáid vannak amiatt, mert egyes nők szeretik, ha egy férfinak van életcélja? Ok, senki sem mondja, hogy te nem kezdhetsz csak karrierista nőkkel. Sőt, ne kezd olyanokkal, akiknek vannak elvárásaik. És ha nincs ilyen nő a környezetedben? Na akkor hagyod a francba a társkeresést egy időre, és nem hőbörögsz azon, hogy ki milyen emberrel képzeli el a jövőjét. Egy bolti eladó egyetemi professzorral akar járni? Kit érdekel? Nem a te dolgod. Vadidegenek elvárásait kéred számon. És nyugi, a bolti eladónak sem fog jutni egyetemi professzor, hanem végül összejön egy szakmunkás pasival, aki meg tudja nevettetni, de a hozzád hasonló "hurr-burr a kapcsolatban az emberek csak kizsákmányolják egymást, továbbá gyerekkoromban nem ölelt meg eleget anyám" típusú embereknek még így sem túl jó a kilátás.

Aki panaszkodik,de egy szalmaszálat nem tesz keresztbe,hogy neki jobb legyen.

Szidja az összes exét, mekkora "k" volt.

#19 A fogdosást nem, természetesen ha nem bír a farkával valaki, az teljes más dolog. :)

Igen, ezek alap dolog, és én azt tekintem lúzernek, aki ezekre nem képes. Mi a problémád? A kérdésre válaszoltam, teljesen normális módon, de köszönöm, hogy te is belém kötöttél. :)

Én ezek miatt számítok annak, ezeket kaptam eddig nőktől:

-"nincs célom" (ja, a célom a vidám, kényelmes, szeretetteljes élet egy nővel, és majd a gyerekeinkkel, de a nőknek ez nem számít célnak, hanem kb kizárólag a karrier, siker a valid "cél")

-csendesebb vagyok, nem a kihaénnem alfahím, nincs nagy arcom

-szüleimmel lakom (ja, a bp-i kertes családi hazunk külön lakásából ahol egyedül vagyok, nem szívesen költözöm súlyos pénzekért 1-2km el odébb egy betonlyukba, ahol még a kocsit, se a motort, se a bringát nem tudom normális helyen tárolni, tehát kb csak hátránnyal jár)

-nincs normális bejarós munkám (csak olyan amivel 2 hónapot dolgoztam, és pár év alatt, sok évnyi átlagfizetésnyit hozott, miközben én már nagyban lazultam)

-nem gerjedek, és nem is akarok prolipresztízsautót/motort, megelégszem a sima jó ár/értékű autóval/motorral.

-nem egykerekezem motorral (sajnos hiányzik belőlem a feltűnési viszkedegség)

-nincsenek divatos, márkás, túlárazott ruháim

-nem szórom a pénzt marhaságokra, tartalékolok, mindig megkeresem a dolgokból a legjobb ár/érték arányút

-szeretkezem aka "buz1skodás", és nem aggresszívan dugok

-nem adok a látszatra, nem akarok az átlagból kitűnni, a háttérben szeretek maradni

-megszólom ami hülyeség és rossz a világban/étterembrn/stb, és ilyenkor nêha beszólok, és emiatt " égő vagy"

Mikor kifelé dolgozik valaki, nem magáért (nincs belső indíttatása arra, hogy jobb legyen, csak úgy elvan a minimalizmusában, és legfeljebb a kirakatért csinál dolgokat)

A cselekvésképtelenség. Mikor valaki nem csinál tényleg semmit, mert minek. És rendszerint az ilyenek unatkoznak folyton és keresik a helyüket. De az ilyenek azok is, akik olyan dolgokkal kapcsolatban is segítséget kérnek, ami tőlük is egy enterre van a Google által.

Az akaratgyengék.

A véleménytelenek, akik képesek úgy élni, hogy nem tudják megmondani, mit és miért tartanak értéknek, és miért csinálnak valamit.

A lusták, akik lusták mindenre: belemenni egy témába, valamit rendszeresen csinálni, még helyesen írni is. De ezek keresik mindig az egyszerű utat is, ami már a minőség rovására megy.

A mások életében áskálódók. Mikor valaki mindig csak azt lesi, mije van a másiknak és hogyan él a másik. És rendszerint ezektől tud csak beszélni is.

Egyelőre ennyi jutott eszembe.

- nem hajlandó beismerni, ha vele van gond (és itt nem a "nem vagyok elég gazdag" meg "túl kedves vagyok"-ra értem)

- nincs életcélja, ambíciója

- unalmas (nem lehet vele semmiről beszélgetni, nincs hobbija, nincs érdeklődési köre, csak otthon van és akkor is csak netezik, max. szerepjáték - itt a "kilép a napfényre, akkor meghal" típusú kockákra gondolok)

- töketlen, férfiatlan (itt nem az alap félénkséget értem, hanem azt, amikor nem mer szólni, ha igazságtalanság éri, nem meri kimondani a véleményét, nem mer embereket megszólítani) - és főleg ha ezek után még a nőket b.tatja

- mama hoteles (nem az a baj, ha otthon lakik, hanem ha nincs is ingerenciája arra, hogy elköltözzön otthonról, anyuci törli a popsiját is, minden házimunkát anyu csinál)

- hardcore anyapicifia eset (aki nem mer egyszer sem visszaszólni az anyjának, mert anyuci szent... sem az esetleges nőjét megvédeni, ha anyuci ok nélkül fúrja és mocskoskodik vele)

- nem tudja kezelni a pénzét

- 40éves korára addig jutott, hogy Bp-n munkanélküli segílyből él vagy anyját pumpolja, de azért szórja a pénzt sörre meg cigire

- a semmire elvárja a fitneszmodellt, aztán gyakorin bőg

- buta, de rohadt okosnak képzeli magát

- hímsoviniszta (főleg, ha a semmire... azt bírom, amikor a minimálbére gyárimunkás csávó hajtogatja, hogy de a férfiak okosabbak, mert több férfi tudós van :D)

- nem bír egy visszautasítást kulturáltan fogadni