Egy nagyon alacsony csúnya vékony visszahúzódó félénk férfi örüljön ha egy nő szóba áll vele és ne válogasson ha társat szeretne?

#36: "Az önbizalomhoz nem kell külső megerősítés, ezt magadtól kell megkapnod, magad felé."

Önbizalmat akkor szerezhetsz, ha sikeres vagy valamiben, ekkor elhiszed, hogy jó vagy benne. Pl. egy rejtvény megfejtése, probléma megoldása, sikeresség valamilyen területen (suli, munka, sport, hobbi) lehet alapja az önbizalomnak. Az emberi kapcsolatok terén viszont szükség van a környezeted reakcióira, nem döntheted el, hogy "na most holnaptól dagadni fogok az önbizalomtól" és onnantól lesz önbizalmad, ez nem így működik. Ha másoktól pozitív reakciókat kapsz, akkor nőni fog az önbizalmad, ha nem, akkor csökkenni. Gondolj csak arra, hogy hány olyan férfi\nő van, aki az egyik nap még magabiztos férj\feleség, a következő nap meg (miután megtudta, hogy X ideje csalja a másik) a magabiztossága romokban hever. Pedig ő maga semmit nem változott az alatt a pár óra alatt.

Az önbizalomhoz kell a külső megerősítés is.

Ha nem vagy pszichopata, akkor a külső tényezők igenis képesek rombolni az önbizalmat.

Hiába gondolod, hogy Te X vagy, de a környezetedtől folyton ezt cáfoló jelzéseket kapsz, akkor egészséges önértékeléssel át fogod értékelni azt, hogy valóban jól látod e magad.

A pszichopata (itt most az pszichológiai esetre gondolok, nem a köznyelv dühöngő őrültjére) pont ezért olyan sikeres az élet minden területén. Teljes egészében tesz a környezet visszajelzéseire, ha magát valaminek gondolja, akkor abból a szerepből semmi nem robbantja ki.

Ez így elsőre jónak hangzik persze, nem véletlen sikeresek a másik nemnél például a pszichopaták, az egy másik kérdés, hogy az élet minden területén ilyenek, és az ilyen kapcsolatok kivétel nélkül csúnya véget érnek.

Szóval az önmagában nem elég, hogy az önbizalom belülről fakadjon, mert azt igencsak könnyű lerombolni, még akkor is, ha egészséges önbecsülésű ember azért valamennyire tisztában van a saját pozitív és negatív értékeivel.