Srácok, tapasztalatotok mostani társkeresésről?

A srácok jelző itt csak férfiakra, vagy nőkre is értendő? Én nem vagyok érintett, csak hogy tiszta legyen a kép! :)

Miért, ha nőkre is értendő, de alapból nem vagy érintett, akkor milyen tapasztalatot fogsz megosztani a kérdezővel?

Ugyan nem keresek társat, de ha a jelenlegi (egyedülálló) felhozatal között körbenéznék, s elgondolkodnék, hogy ki lenne párkapcsolatra leginkább alkalmas, meg kell állapítsam, hogy belsőre, lelkivilágra, felfogásra, szemléletmódra valami elképesztően silányak. Borzalmas a kínálat. Tényleg igaz valamilyen szinten az a szójárás, hogy a lányok vagy azért egyedülállóak, mert egyáltalán nem akarnak párkapcsolatot, vagy azért, mert a viselkedésüknek, a hisztijüknek, az elviselhetetlenségüknek, a "fogyatékosságuknak" köszönhetően mindenki kerüli őket, mint a leprást.

#2 Semmilyenre, csak a mások tapasztalataira vagyok kíváncsi, nőkére is, azért kérdeztem rá, hogy írjanak bátran, ha a kérdező is úgy gondolja. :)

De kis pesszimista vagy. :)

Sajnos elég sok rosszat tudok elmondani, úgy a netes, mint a való életben történő ismerkedéssel kapcsolatban. Persze itt sokan hurrogni fognak, hogy a sikertelenségért csak és kizárólag a férfi lehet a hibás minden esetben, pedig ez nem így van. Nagyon kevés az értelmes, tisztességes nő, akinek nincsenek az egekben az igényei, és aki nyitott is az ismerkedésre, plusz azt a férfit is figyelemre méltatja, aki "nehezebb eset" (pl. visszahúzódóbb). Magukat normálisnak tartó nők léptek ki szó nélkül az ismerkedésből, vagy ha kezdeményeztem egy találkozást, akkor sokszor hazudtak. Mondjuk az ilyeneket nem értem, mert itt is tömegesen picsognak, hogy brühühü, ők nem kellenek senkinek, aztán meg mikor ott lenne a lehetőség, akkor 99%-ban semmi (más kérdés, hogy az ilyenek meg is érdemlik a nyomorukat, csak akkor legalább ne nyafognának, hogy nekik milyen rossz). Az életben is ez van, zombiként járnak-kelnek a nők a világban, még szemkontaktust sem igazán lehet velük teremteni, nem hogy rámosolyognának arra, aki esetleg felfigyelt rájuk, de ha ezt szóvá teszem, akkor megint rögtön jön a hurrogás, hogy "mégis milyen érzelmeket kellene mutatnom mondjuk villamoson való utazás közben", de persze megint csak az ilyen csajok nyafognak, hogy minden pasi csak a nagyszájú magamutogatókat veszi észre. Hát igen, kedves hölgyeim, sajnos az átlagos külsejű, csendesebb lányok sem feltétlenül érnek többet másoknál, bármennyire is próbálják ezt beetetni. Sem agyilag, sem érzelmileg nem különb az "átlagos" nők 99%-a sem az általuk lenézett "nagyszájúaknál". Nagyon kevés a nem defektes nő, itt is csak folyton siránkoznak, hogy mindenkinek csak a feltűnő nők kellenek, de hát mihez lehetne kezdeni egy olyan nővel, aki betegesen retteg mindenkitől, vagy aki semmi jelét nem adja, hogy nyitott az ismerkedésre? Mi meg még mindig nem vagyunk gondolatolvasók. Én rendszerint átlagos lányoknál próbálkoztam, hát az eredmények siralmasak (megismerkedtem pl. olyannal, aki undorodott bármiféle testi kontaktustól, a másik egy randi után közölte fb-on, hogy neki a menő pasik az esetei, de azok le se tojják, később meg elkezdett hívogatni, meg fb-on írogatni, hogy magányos, és vigyem már el valahová, a harmadik azzal rázott le, hogy már túl sokat tudok róla, és nem akar találkozni). Én már belefáradtam ebbe az egészbe, úgyis már ott megbukik a dolog, hogy hiába próbálok pl. szemkontaktust teremteni, ha mindenütt agyhalott zombik járkálnak, így meg tök felesleges bárkihez is odamenni, hogy szeretném őt megismerni. Amelyik nő a mai világban egyedül van, az kizárólag saját magának köszönheti, én nem hiszem el, hogy vagy neten vagy a valóságban ne közeledne hozzájuk valaki, csak másokra fogják a saját sikertelenségüket, vagy annyira bénák, hogy még azt sem veszik észre, ha valakit érdekelnek. Bár azt hisszük, ma könnyebb a társkeresés, mint régen (hiszen ott a net, a nők is járhatnak iskolába, dolgozni, lehetőség van az utazásra stb.), valójában nincs így. Egyrészt rengeteg az önbizalomhiányos, defektes, rettegő, antiszociális nő, másrészt sokan inkább elbújnak a telefonjukba, nehogy már véletlenül bárki is megszólítsa őket, harmadrészt meg gyakran irreálisan magas elvárásokkal áll elő még egy átlagos nő is. Én azt mondom, amelyik nő arról panaszkodik, hogy nincs senkije, az csak maga tehet erről, én nem hiszem el, hogy ha egy nő nem ronda, és nem azt sugározza magáról, hogy "megöllek, ha hozzám mersz szólni", akkor soha a büdös életben ne kezdeményezne nála senki. Kivételt jelentenek természetesen a gyakoris lányok, akik persze minden lehetőséget megragadnának az ismerkedésre, csak azok a csúnya, gonosz férfiak nem veszik észre őket, brühühü.