Srácok! Ti mikor és hogyan ábrándultatok ki végleg a női nemből?

Fokozatosan leépült ez a dolog végleg bennem,az évek során annyi kinevetést,megalázást,visszautasítást kaptam a nőktől,és kizárólag sajnos csak azt,így hát beleuntam egész egyszerűen.

Hiába tettem bármit,mivel nem születtem helyesnek,jó genetikával,így esélyem 0 volt.

Esélyt soha egyetlen nő nem adott,hogy megmutathassam milyen vagyok,csak az 1 mp alatti ítélkezés,és ennyi.

Innentől fogva nincs miről beszélni...

Most én is le leszek pontozva, de nem zavar. Szerintem az a legnagyobb probléma ezekben az esetekben, hogy az adott pasi szerez rossz tapasztalatokat személyesen is, plusz a környezetében is lát/hall hasonló negatívumokat, erre elkezd általánosítani, és arra a következtetésre jut, hogy jóformán az összes nő ilyen és ilyen, teljesen kiábrándul. Innentől kezdve meg természetesen nem is fog javulni a helyzete a nőkkel, hiszen eleve rossz a hozzáállás. De most fordítsuk meg a dolgot. A nők is ugyanúgy csalódnak férfiakban, érik rossz tapasztalatok, plusz hallják, látják barátnőktől, ismerősöktől a hasonló eseteket. Erre kiábrándulnak a férfi nemből, és szintén arra jutnak, hogy akkor szinte egy normális pasi sincs. Nektek, nőgyűlölő férfiaknak mindezeket hogy esik olvasni? Amikor nők szapulják a férfi nemet? Mivel ti meg vagytok róla győződve, hogy veletek semmi probléma, csak és kizárólag a nők a rosszak mindig, gondolom ki vagytok akadva! Pedig mindkét oldalról van benne igazság. Ahogy nehéz normális nőt találni, úgy normális férfit is, higgyétek el! És mivel mindkét nem bőven tapasztal negatívumokat a másik féltől, így még kevesebb a bizalom, még óvatosabbak egymással, illetve sok esetben a ténylegesen normális nőt/férfit is elutasítják, mert nem hisznek a másiknak, másikban, plusz nem bíznak benne. Úgyhogy önmagában nagyon rosszfelé tendál ez a hozzáállás szerintem, mindkét nem szempontjából.

Ami pedig ezt a konkrét esetet illeti, amit fent leírtál... Egyrészt egy ilyen adott esemény miatt nem kellene kiábrándulni minden nőből, aki becsületesnek tűnik és szűzies, mivel biztos létezik olyan is, aki valóban becsületes! Megint ugyebár az általánosítás. Másrészt pedig amit rokonok mondanak, az se biztos, hogy teljesen megállja a helyét. Több dolog is közrejátszhatott a szakításban, nem biztos, hogy csak és kizárólag annyi a történet, hogy a kiscsaj idősebb és pénzesebb pasit akar. A felszolgáló sráccal és a kiscsajjal is külön kellene beszélni ahhoz, hogy többé-kevésbé kiderüljön az igazság.

És honnan látsz bele mások életébe? Fogalmad sem lehet mi zajlik a falak mögött.

Nekem pl az első pasim azt mondta mindenkinek, hogy ő szakított velem. Tisztességes ember, nem lop, csal, hazudik, rendesen dolgozik, szereti a szüleit, jó barátai vannak. Ha a barátja lennél, valószínűleg neki hiszel, mert miért ne? A probléma csak az, hogy én szakítottam vele. Tényleg nem rossz ember, csak párkapcsolatilag egy senki. Ami kis dolog, de jól érzékelteti, hogy mennyire nem lehet tudni más emberke mit csinálnak a magánéletükben.

Röhög a vakbelem...

Ezen oldal szerint sok férfi "konzervatív, erkölcsös, normális lányt szeretne, akit aztán esetleg feleségül is lehetne venni, családot alapítani". Ha ez tényleg így van, akkor momdjuk engem, vagy a barátnőmet, akik teljesen átlagos, szolid egyetemista lányok vagyunk, nem piálunk, nem bulizunk, nincsenek erkölcsi kilengéseink, tehát nem züllünk semmilyen tekintetben, mért nem vesznek észre a férfiak?!

Talán mondjuk azért nem, mert a férfiak is ugyanolyan sekélyesek, mint a legtöbb lány, ha nem jobban, és csak a fullos, műkörmös, egy kiló vakolatot viselő, affektáló libákat szúrják ki maguknak, akivel majd jól lehet hencegni meg megjelenni?

Persze ezek mellett a csaj legyen szűzies meg ártatlan meg jóravaló. Na, majd az álmaitokban...