A jól érzem magam 30-35 éves szingliként típusú nők majd 50 éves kor felett fognak szenvedni a magánytól?

Kit érdekel??? Kit érdekel más hogy érzi jól magát?

Ha jó neki akkor egészségére!

Én is úgy élek ahogy nekem jó, nem ítélek meg másokat, nem foglalkozom velük. Törődjön mindenki a saját dolgával én ezt a nézetet vallom.

Ez baromság. Aki képtelen élni párkapcsolat nélkül, az úgyis talál valakit 50 évesen is. Mást nem a Fogatlan Józsit. Ha meg nem elég neki, a Józsi, akkor meg szenvedni fog, de az meg már az ő baja. Aki meg képes anélkül is élni, hogy folyamatosan föl lenne cuppanva valaki más se_ggébe, az jól ellesz még 100 éves korában is.

Vagy ezzel most újat mondtam neked kérdező, hogy nem mindenki egyforma?

Érintett vagy kérdező? Félsz, hogy később rossz lesz neked, amikor már nem vagy annyira fiatal?

Szerintem megvan az esélye annak is, hogy magányos leszel, de annak is, hogy találsz majd valakit. Az előbbinek azért nagyobb az esélye, mert az 50 fölötti pasik nem 50.es nőt keresnek, hanem inkább fiatalabbat.

A férfiaknak könnyebb dolguk van ilyen szempontból.

Nem értek egyet 14-es. Lehet, h fiatalabbat kerestek és találtok is, azonban ez gyakran együtt jár azzal, h a nő gyerekeit is veheted a nyakadba.

A nőknek meg ez a könnyebbseg, h nem kell az új ferfi gyerekeivel is együtt élnie

Ez nem feltétlenül egyénileg választott dolog.

Inkább úgy fogalmaznék, hogy hozott anyagból dolgozik az ember lánya.

Manapság a férfiak ebben a korban (30+) csak a nyűgöt, anyagi leejtőt látják az elköteleződésben, ne adj isten egy összeköltözésben. Itt is sokszor olyan dolgokat olvasok férfiak szájából, hogy én szégyellem el magam helyettük is.

Nos...minek után az ember ezt realizálja, hogy elmúlt 30 és nincs férj, ház, kocsi amerikai álom így arra építi az életét ami van.

Szerencsére nekem gyerekem már van úgyhogy legalább ezen nem kell aggódnom, hogy kifutok az időből.

Szóval ez a dolog sem annyira egyoldalú mint ahogy itt azt sokan írják. Inkább az ez van ezt kell szeretni szituáció.

"A jól érzem magam 30-35 éves szinglikènt típusú nők majd 50 éves kor felett fognak szenvedni a magánytól?"

szenvednek most is, csak maguknak sem vallják be.

Inkább megszokják.

T'od, ötven fölött igazából az emberek nagy része túl merevvé válik - főleg azok, akik sohasem alkalmazkodtak senki máshoz. így aztán belekapaszkodnak a függetlenségük eme egyetlen előnyébe, azt elevickélnek valahogy.