Ki lehet kerülni a barátzónából?

20-as

félreértesz.

Aki a 3mp alatt igen-t kap tőled, azzal nem azonnal lefekszel vagy esel szerelembe.

Megismerni sem tudod ennyi id alatt, nem erről van szó.

Inkább arról, hogy meg akarod ismerni, akarsz vele szerelembe esni.

z egész a külsőn megy el, hidd el.

Ha nem "elég vonzó" 3mp alatt, akkor nem fog érdekelni, hogy normális pasi-e. Nem kap esélyt semmire, amit férfi mivoltában akarhat.

Ha ennek ellenére kedves, akkor lehet belőle barátzóna.

A 3mp-es szabály igenis létezik és alapjaiban dönti el, hogy melyik irányban lehet keresnivalója a srácnak.

A pozitív irány nem garancia a szexre, kapcsolatra, ellenben a negatív irány garancia a nem-szexre, nem-kapcsolatra.

ma 12:37

Fene tudja, nálam 4 hatalmas negatívum volt régen (cigizés, szakáll, hosszú haj, és autó-mánia)... Megismertem egy srácot haveri társaságban, akire mint a négy igaz volt. Elkönyveltem, hogy SOHA nem lehet köztünk semmi, totálisan esélytelen. Sőt, még volt is valakim. De tök jól elhaverkodtunk az említett pasival, tök jó fej volt, el lehetett vele beszélgetni. Semmi több, és biztos voltam benne, hogy ő lenne az utolsó, akivel összejövök, még úgy is, hogy időközben rövidre vágatta a haját, és leszokott a cigiről. Aztán 2-3 év haverság után szingli lettem. Még mindig nem volt köztünk semmi, csak egy jó fej havernak tartottam. És ez után, olyan fél év alatt alakult ki szép lassan, nagyon lassan változott a hozzáállásunk egymáshoz, egyre többet gondoltam rá, egyre láthatóbban örültünk egymásnak, ha találkoztunk. Aztán egyszer megcsókolt, onnan már csak napok kérdése volt, hogy fülig szerelmesek együnk egymásba, és megőrüljek érte - a szakállával meg az autó-mániájával együtt, amiket régen kb kizáró tényezőnek gondoltam.

Az emberek változnak, és szerintem igenis átalakulhatnak szép lassan az érzelmek, és bele lehet szeretni olyanba, akitől először a világon semmit nem akartunk. Ráadásul mi így tudjuk, hogy mint két ember is tök jól elvagyunk, és jó páros vagyunk, nem csak addig tudunk együttműködni, amíg tart a lila köd.

amiről te beszélsz, az a kitettség elve.

Ez az egyedüli, amit a szarba se vett bétáknak ajánl a pszichológia.

Ha nem tekintesz engem férfinek, de muszáj vagy a közelemben lenni(osztálytárs, munkatárs, csoporttárs, táncpartner, rendszeres utastárs), akkor idővel egyre vonzóbb leszek a számodra és képes leszel átértékelni.

Ez működik is sok esetben.

Ettől még ha egy szarba se vett béta vagy, a 3mp alatt kihullsz nyomtalanul, tehát nem érdemes megvárni a 4. másodpercet, sőt igazából ha nem akarod a béka segge alatt tudni az egodat, ismerkedni sem érdemes célirányosan(odamenni, leszólítani, csevegni), ellenben hagyni kell magad sodródni az olyan nők közegében, ahol nincs esélyük megválogatni a társaikat, mert azok összetétele esetleges.

Elég nehéz dolog megtenni, mármint a lemondást, elengedni magadban az effektív csajozást, de ha nem vagy magas, vonzó alfa, akkor ez a helyes és célravezető út, ahol még megőrizheted az önbecsülésedet.

"muszáj vagy a közelemben lenni(osztálytárs, munkatárs, csoporttárs, táncpartner, rendszeres utastárs)"

Akikről írtam, ott VOLT osztálytársról beszéltem, érettség után 1 évvel jött össze két pár is, a másik még középsulis korukban, de általános suliban voltak csak közel egymáshoz, stb. Az én páromhoz meg soha nem volt "muszáj" közel lennem.

Ez az alfa-béta dolog olyan marhaság. Mindenkinek más pasi jön be.

De egy szórakozóhelyen, buszmegállóban, könyvtárban nem lehet éveket eltölteni, hogy megismerkedjetek.

Mondjuk egy liftbe beragadtok 2 órára, de ez nem nagyon fordul elő.

Ne érts félre, életemben egy nőt szólítottam le(de azt is csak amolyan "megköveteli a haza" alapon, mert olyan segge volt, hogy egész életemben a fogamat szívtam volna, mondván mi van, ha igent mondott volna), aki, némileg megnyugtató módon, nemet mondott, de ettől még így szoktak ma is ismerkedni, random idegenekkel.

Ez érthető, de szóba lehet elegyedni, és lehet haverságot kezdeni.

A második kapcsolatom úgy kezdődött, hogy egyetemi gólyatáborban egymás mellett ültünk utolsó nap amíg a felsőbb évesek beszéltek, és egyikünk elkezdett morogni, hogy "úgy elültem a seggem, te is??" ezen nevettünk, elkezdtünk dumálni. Ez utolsó nap volt, voltunk ott rengetegen, előtte csak látásból ismertem a srácot, szóval nem voltunk összezárva ott se. Miután hazajöttünk, utána is csomószor beszélgettünk, elmentünk sörözni, stb. Eleinte egyikünk se hitte, hogy lesz belőle valami, mindketten önbizalomhiányosak voltunk, már lemondtunk róla kb, hogy lesz kapcsolatunk. Aztán jó sokáig ment ez a barátkozás, és utána rájöttünk, hogy hé, tulajdonképpen bejövünk egymásnak, és lehetne köztünk több is.

Van, aki úgy ismerte meg a legjobb barátait, hogy vonaton elkiabálta magát, hogy szereti az almás sütit.

Egyik nap itt az oldalon írta valaki, hogy a nagymamája elütötte a nagypapáját bicóval, így ismerkedtek meg.

Simán lehet sokat kihozni a legspontánabb helyzetekből, nem kell görcsösen rohanni a kapcsolatok után. Engem elriaszt, ha ilyen kényszerességet érzek egy pasin, hogy ő mindenáron fel akar szedni. Nem is tud rólam semmit. Előbb legyünk haverok, visítsunk együtt hörgősmetált este buliban, beszélgessünk különböző vallásokról meg fekete lyukakról egy hambi mellett, röhögjük ki a másikat mikor bénázik billiárdban, szidjunk együtt egy szabadon választott politikust, dumáljunk kötetlenül Sátánról, értekezzünk meg néhány irodalmi alkotást, aztán ha ezek működnek, akkor lehet szó kapcsolatról :D (most ezek csak példák voltak)

SZÁMOMRA abból nem lesz kapcsolat, hogy kínlódunk egy randin, és kérdésekből meg válaszokból igyekszünk kikövetkeztetni a másik jellemét, de minél hamarabb, mert 1-2 randi után már "elvárás" a csók.... Nekem így nem menne.

"Ez az alfa-béta dolog olyan marhaság. Mindenkinek más pasi jön be."

Ez nem teljesne igaz, de értem a gondolkodásodat.

Pár éve olvastam egy női blogon, ahogy a bloggerina bebizonyította, hogy minden férfi tetszik valakinek.

Fogta 5 barátnőjét egy kávézóban és leosztályozták az elmenő pasikat.

Kijött Alfa-Armandora 6/6

Béta-Bélára 3/6

Gamma-Gabrielre 2/6

Omega-Oszkárra 1/6

tanulság: mindenki tetszik valakinek.

Na mármost volt egy lány, akinek minden mindegy volt, csak farka legyen, láttunk már ilyet. Ő jelölt be minden pasit igenre.

Szóval ennek a szerencsétlennek a számai teljesen falsify-olták a végkövetkeztetést.

Ennyi erővel megtehette volna a bloggerina, hogy csak őt kérdezi meg és ezzel azt bizonyítja be akár azt is, hogy minden férfi tetszik minden nőnek.

Érted?

A kapott számokat illett volna árnyalni azzal, hogy mondjuk súlyozza, standardizálja a számokat, de neki fontosabb volt, hogy bizonyítsa az előre meglévő végkövetkeztetést, minthogy egy árnyalt igazságot mondjon.

77%os: nálad ez hányszor fordult elő? Esetleg a baráti körödben? Tudnál 1 számot mondani rá?

56%ossal teljesen egyetértek.

26/F

Noren1989

Nálam háromszor.

Baráti körben most hirtelen ami eszembe jutott, az ilyen 8 eset, ha csak a minimum pár hónapos kapcsolatokat számolom, "kavarás" több volt, amiből nem lett végül semmi.