Jobb, ha letörlöm a pasit, ha úgy sem érdeklem?

Kommunikáció az alapja minden jó párkapcsolatnak, ahogy szokták mondani. A lényegét azonban kevesen értik meg igazán. Nem megbeszélni kell tudni dolgokat, hanem elkezdeni beszélni róla. Elkezdeni beszélni olyasmikről, amik szerinted teljes evidenciák. Ilyen prekoncepciók, hogy vajon mit gondol, mit miért tesz, csinál az egész halála. Nem szabad magadból kiindulni még akkor sem, ha minden érzésed és gondolatod azt súgja, hogy óvakodj. Mert egy totál falsch képbe kapaszkodsz bele. Nagyon ritka azon emberek száma, akik valóban megtapasztalják az ezzel járó égést. Általában már jóval idő előtt elfutnak, mondván süllyed az a bizonyos hajójuk. Aztán konstatálják, hogy mekkora jó döntést is hoztak valójában és megkímélték magukat egy "újabb" csalódástól. Holott ha egyszer csalódott is az életében, nem többször, az összes többi hasonló esetet viszont arra használják fel, hogy az az egyszer (de nem ritkán egyszeri SE) esetben érzett csalódásukat ápolgassák.

És akkor most a véleményem, hogy a butácskák is megértsék. Írd meg neki, hogy ez neked rosszul esik és miért csinálja ezt. Ez neked így nem fog menni. Mondjad neki, hogy ha játszmázni akar akkor most közölje, mert te lelkes vagy és nem akarsz ilyesmikben részt venni. Próbáld meg a cinizmust és az egyéb passzív agresszív kinyilatkoztatásokat kerülni. Támadás visszatámadást vagy védekezést szül, esetedben mindkettő negatív.

Egyetemista vagyok, vizsgázgatok, "bimbózó" szociális életem van barátokkal, haverokkal. A családommal is szoktam törődni. Ez mellett vannak hobbijaim amik napi szintű odafigyelést igényelnek.

Ez mellett nincs időm állandóan messengeren lógni és bizony sokszor lelki energiám, ingerenciám sincs arra hogy válaszoljak annak, aki ír.

Nem csak csajoknak, hanem senkinek.

Aki ezt nem érti meg és olyan sok szabadideje van hogy állandóan facebookon lóg és elvárja a közel azonnali választ, azzal nem tudok mit kezdeni. Voltak már olyan barátnőim az életemben hosszú távon, akik ezt elfogadták, hogy napi 1-2 alkalommal válaszolok, van olyan nap amikor nem beszélünk és hogy hetente csak pár találkozóra van időm.

Ha te ezt nem tudod elfogadni, akkor nem illetek össze.

23/F

Ha jól értem / sejtem, akkor 1 randitok volt, szóval oly nagy elkötelezettséget azért hülyeség lenne elvárni tôle, hogy mindent félbehagyjon, ha keresed. Most komolyan azt várod tôle, hogy ennyi ismeretség után már fülig szerelmes legyen? Vagy csak azt, hogy ezt eljátssza?

Amúgy nem látom az égbekiáltó problémát azzal, hogy egy 1 nap múlva válaszol - én se nagyon szeretek levelezni, még az olyan lányok esetén is ez nálam egy nyugodt rákészülést igényel, akiket amúgy nagyon kedvelek. Tehát pl. én este, amikor már letudtam az egyéb dolgaimat, akkor szoktak nekiülni a leveleknek, és ha valami frappánsabbat akarok írni, mint ami hirtelen eszembe jut, akkor lehet, hogy csak másnap reggel írom meg. És felteszem nem csak én vagyok ezzel így. A srácnak is simán lehet teljesen normális oka rá, hogy miért nem úgy viselkedik, ahogy te elvárod tôle, különbözôek vagyunk, te se tudod, hogy ô miért így csinálja, ô se tudja, hogy te mit vársz el tôle.

Ezen meg csak a kommunikáció tud segíteni.

Amúgy meg ha szimpatikus a srác, akkor te is tehetsz érte, hogy minél nagyobb eséllyel legyen ebbôl valami. A kapcsolatok a legritkább esetben szoktak pöccre indulni vadidegen emberek között. Jellemzôen meg kell érte dolgozni, hogy megismerjétek egymást meg azt, hogy hogyan álltok dolgokhoz (pl. a levelezéshez), és hogy kialakuljon valami. És sehol nincs kôbe vésve, hogy ebbôl a melóból a nô ne vehetné ki aktívan a részét.

Ha meg annyira nem szimpatikus, és inkább hagynád a manóba, akkor is megérdemel annyit, hogy ezt közöld vele: bocs, de akkor részesrôl ennyi volt.

Ez a szó nélkül törlés a legsértôbb, tajparaszti suttyó eljárások egyike. Ha a srác nem volt bunkó veled, akkor nem ezt érdemli.

Szerintem írj neki, hogy ez így neked nem okés.

Nem azt várod, hogy percenként válaszoljon, de azért tiszteljen már meg annyival, hogy ne naponta teszi azt...(persze normálisan megfogalmazva)

Ha nem érti és nem változtat, akkor töröld! Ugyanis nincs értelme.

1 randitok volt, valóban nem vár az ember nagy elköteleződést, de ekkora érdektelenséget sem.

Válaszolni egy levélre vagy írni egy levelet nem tart tovább 5-10 percnél, a levél terjedelmétől függően, aki ezt nem tudja megtenni időhiányra hivatkozva, az ne ismerkedjen.

Én is jártam már így!

Nagyon dühítő tud lenni, amikor te lelkes vagy, mert úgy érzed, hogy szimpatizáltok, a másik meg fél gőzzel sem veszi ki a részét az ismerkedésből.

Mindent ki lehet magyarázni, de azért az ilyen dolgokat észreveszi az ember.

fogd fel úgy, hogy majd jön a következő!

"Másrészt, nem a nőnek kell pitiznie egy pasi után, mert ez annyira gáz."

Ja, mert a pitizés a férfiak dolga, mi?:)

Az semmilyen szinten nem pitizés, hogy felvállalod, hogy neked szimpatikus a másik, és emiatt hajlandó vagy tenni azért, hogy megnézzétek, milyen esélye van annak, hogy ebbôl legyen valami.

Ez szimplán egy érett hozzáállás. Azzal, hogy értelmes érett NÔ módjára hajlandó vagy tenni is az ügy érdekében, nem csak kislány módjára várni a készre sütött galambot, azzal csak egy esélyt adsz magadnak, de semmiféle kötelezettséget nem veszel a nyakadba.

Simán benne van a pakliban, hogy kiderül, hogy mégse ôt kerested, de legalább megadtad magadnak az esélyt.

---

"Őszintén szólva meguntam, hogy kedves legyek az emberekkel, velem is mindig egy bunkó paraszt volt mindenki. "

Ez a srác nem volt bunkó paraszt veled, szóval nem érdemli meg azt, hogy te az legyél vele.

Másrészt: amilyen természetességgel odavetetted, hogy te aztán nem fogsz tenni ("pitizni") azért, hogy ebbôl esetleg lehessen is valami, meg amilyen magától értetôdôen merült fel benned, hogy ha a srác nem teljesítette kapásból a vele szembeni elvárásaidat, akkor inkább szó nélkül törlöd, ahelyett, hogy ezt megbeszélnéd vele - azért ez a "kedvesség" elég felemásan hangzik ennek a fényében.

Ezek még csak nem is a kedvesség kategória, hanem sokkal inkább az látszik, hogy a minimális emberi tisztelet nincs meg a férfiak felé.

Azt meg nem meglepô módon kevesen szeretik és tolerálják.