Valaki érzett már így a facebookkal kapcsolatban?

"Csak ha meg letörlöd magad,az lesz az embereknek a reakciója mikor meglátnak,hogy Jéé,te még élsz?!"

Hát akinek ez a reakciója, és ilyen ritkán találkozunk, azzal nyilván a facebookon sem csevegnék napi szinten...

Én töröltem magam, helyette csináltam 1 fake profilt 0 ismerőssel meg egyetemi dolgokkal, csoportbeszélgetésekkel amik kellenek.

Sokkal hasznosabb így ez a felület mint ha lenne rajta 900 ismerősöm.

Csak az ír akinek én is írok, akinek nagyon hiányzok az tud írni viberen vagy whatsapp-on. Nem talál meg semmi hülye, 100%-ban szűrve van a kéretlen tartalomtól, mivel nincs is tartalom és nem is hiányzik. Neten nem szoktam ismerkedni így ez engem nem érint hátrányosan.

Bónusz: napi 1-2 órát megspórolok vele, hogy nem lógok rajta.

Mióta nincs, sokkal kiegyensúlyozottabbnak érzem magam. Rájöttem, hogy a facebook sokakra mentális terhet rak. Ez megszűnt. Sokan kérdezik, hogy hova tűntem, de ez ugyanúgy nem fog engem visszavinni, nekem nem hiányzik abszolút.

Soha nem éreztem késztetést, hogy magamról vagy másról rakjak ki képeket/videókat óránként, naponta vagy akár hetente/havonta, szóval ez a beteges hajlam belőlem hiányzik/hiányzott és valószínűsíthető, hogy ez az ami miatt abszolút nem vágyok vissza saját profillal az fb-re.

Hasznom még soha nem származott belőle.

A hasznos,tartalmas kapcsolatok nem ott születnek :) .

Az e-mailt sem sokan használják.

Mondjuk én sem nagyon,havonta ha egyszer megnézem,mert úgysem kapok semmit.Szóval ez is kilőve.

Én töröltem magam jó ideje, mert mikor nem találtam wifit, nagyon magányosnak éreztem magam. :)

A messengert lehet használni Facebook regisztráció nélkül is!

Én nem azt mondtam,hogy nincs e-mail cimük,sem nekem. :)

Hiszen ide is azzal kell regisztrálni,mindenhová az kell.Csak nálunk meg a Facebookot használja mindenki.És nem akarom azt mondani,hogy e-mailen üzenjenek,nekem nincs bajom abszolút a Facebookkal.