Babát várok, (9 hetes) de egyedül vagyok. Van esélyem társat találni, vagy felejtsem el? 30 éves vagyok.

Kedves #39, szigorúan teljesen általánosságban mondom, hogy ez a "mivel jár" dolog az mondjuk 80%-ban szubjektív... akár a saját gyerekkorommal, akár a saját kisgyerekes-korommal összevetve ha megnézem a mai úgymond társadalmi elvárásokat, és ehhez hozzáadok még mondjuk egy "kötődő nevelést" meg egy "LLL"-t, meg azt, amivel a kedves kisgyerekes anyukák egymást hülyítik a neten, hát egyáltalán nem csodálkozom a kb 2-es helyett 1,3-as népesedési rátán, és ha ma lennék ebben a szituban, akkor valszeg én is a szög-kalapács-kötél hármast kezdeném keresni rövid idő alatt.

Meg persze, olyan is van, hogy a férfinak vannak irreális elképzelései, mert mondjuk nem volt se kisebb testvére, se más gyerek a családban, akin láthatta volna a realitásokat. (és hát 1,3-as népesedés mellett ebből csak egyre több lesz - meg hát nőkkel is előfordul az ilyesmi)

"A fiúk nem sátánok elfogadnak a gyerekeddel együtt is." - minden tévhittel szemben attól nem lesz senki sátán, mert azt szeretné, hogy a kapcsolat első 1-2 évében legalább kettesben legyen a párjával, ne igényeljen különösebb szervezést és előkészületet mondjuk elmenni vacsorázni, ne csak sötétben a paplan alatt legyen szex fél fület a szobaajtón tartva, szóval legyen tere a spontaneitásnak is.

Ezért gondolom azt, hogy a Kérdezőnek most van pont több esélye, és a szülés után jó ideig lesz kevesebb...

A gyermek az anyja nélkül meghalna, teljesen az anyjára van bízva, az anyai ösztönre és szeretetre. Enélkül nem lenne emberiség.

Felháborítónak tartom, hogy a gyermeket akkor tartsa meg a nő, ha a pasi akarja. Tudod, én alapból gyűlölöm az abortuszt, én láttam már olyat, láttam leszakított kis kart a vesetálban. Ettől függetlenül értem, ha valaki belekényszerül.

De hogy egy anya, aki elfogadta a magzatát, testével táplálja, vetesse el azért, mert a pasi éppen most azt akarja, hogy a nő csak őt babusgassa, ez elképesztő.

Amikor védekezés nélkül vagy nem megfelelő védekezés mellett felcsinálta a nőt, akkor persze nem aggodalmaskodott.

Kedves #43, a védekezéshez - annak sikeréhez és kudarcához - minden emberi számítás szerint ketten kellenek. Ezek után ezért a férfira mutogatni, hát... pont ugyanennyi erővel a nőre is lehetne... ugye...

Az "anyai ösztön"-t meg hagyjuk, szerintem az egyik legellentmondásosabb idegi tevékenység egy társadalomban... pont azért, mert semmit sem változott évszázmilliók, az utódgondozó fajok megjelenése óta. És persze egyike korunk legdiszkriminatívabb dolgának... tudod, a nemi ösztön mindkét nemnél pont ugyanúgy jön létre, a pubertás után a megfelelő nemi hormon hat az agyra. Ezek után meglehetősen necces a férfiaktól a saját nemi ösztönük elnyomását és kontrollálását várni, a női nemi ösztönt meg piedesztálra emelve körbetáncolni, és azt a nőt magasztalni, aki minél jobban hagyja, hogy az ösztöne eluralkodjon a tudatos énje felett. Megmondom őszintén, én egy tett megítélésénél abszolút "súlyosbító körülménynek" vélem, ha azt az "anyai ösztön"-re hivatkozva követik el, nem szeretem a nőkben, ha eluralkodik rajtuk ez az ösztön.

(a nemi ösztön kétféle mércével mérését nem kicsit diszkriminativabbnak látom, mint a fizetések közötti tizenszázalékos eltérést - ami ma kedvenc vesszőparipája a nőegyleteknek)

Na, hasonlóan számomra el nem fogadható az, hogy a két nemből csak a nőnek van lehetősége az önreprodukciója utólagos tudatos kontrolljára. Nyilván nem a kierőszakolt abortuszra gondolok, hanem arra, hogy a biológiai származás ne eredményezzen automatikusan apaságot se - mondjuk.

Továbbiakban még engem felháborít a "gyerek az első" c. hozzáállás is, egy családban szerintem nem lehet rangsor, első meg utolsó, minden megszületett de még meg nem halt egyformán fontos kell, hogy legyen.

Na, ilyenek... szóval ellentétben veled (meg Kövérrel:)) én nem gondolom azt, hogy az anyaság meg a baba lenne a világ közepe, éppen ezért azt se, hogy a férfi legfontosabb célja az lenne, hogy a nőket ehhez juttassa. Szóval ja, nekem nem kell olyan nő, aki a méhmagzatához jobban kötődik, mint a párjához, annál már az egyedüllét is jobb, azt gondolom... (elvi, van társam)

Ne adj olyan gondolatokat a számba, amiket nem mondtam. Kövérhez semmi közöm. A védekezés elégtelensége sem egyedül a férfi hibája.

A hormonos blabla nem nagyon érdekel. Azt az egyet állítom, hogy egy nőt senki nem jogosult annak a magzatnak a megölésére biztatni, akit ő elfogadott. Megjegyzem, azok a férfiak, akiket én férfinak tartok, maguk is annak örülnek és olyan asszonyt keresnek, aki a gyermekét védi és szereti.

Ezt mondtad: "Amikor védekezés nélkül vagy nem megfelelő védekezés mellett felcsinálta a nőt, akkor persze nem aggodalmaskodott."

A Kövér csak poén volt félig, másik felében ő magyarázta, hogy a férfi számára a legfontosabb dolog az apaság... (amivel én nem értek egyet.)

"hogy egy nőt senki nem jogosult annak a magzatnak a megölésére biztatni, akit ő elfogadott. " - jó, majd ha a magzatvédők is lekopnak a nők agitálásáról... addig azt gondolom, hogy egy másik embert mindenki arra biztat, amire akar, aki akarja az a megtartásra, aki akarja, az az elvetetésre. A vélemény szabad.

Megjegyzem, azok a nők, akiket én nőnek tartok, azok első sorban nők maradnak - még akkor is, ha gyerekük születik... (tudod, a férfiaknak egy jó része nőt keres társnak, és nem anyucikát... utóbbiból pont elég neki a sajátja is)

Kicsit off tema, de a feher ember ezert fog belathato időn belül kipusztulni, mert sokaknak ilyen a hozzaallasa mint a 44-es.

De amugy ez is mi már, hogy a biologiai apasag ne legyen automatikus...mi van??

Huzzal gumit a kicsi pötsödre es akkor szinte biztos, hogy nem leszel apa. Minden egyeb esetben eleg nagy esely van ra, ezt neked is tudnod kell.

Tudtommal az Alkotmany is tartalmazza, hogy mindenki köteles gondoskodni az utodjarol, nagyon helyesen. Mondhatnam ugy is, hogy ez a termeszet törvenye.

"Huzzal gumit a kicsi pötsödre es akkor szinte biztos, hogy nem leszel apa" - az nem biztos, szép hibaszázaléka van a gumióvszernek is, azt is csak azért szeretik egyes nők, mert a férfira lehet tolni a felelősséget, hogy ő hibázott, ha beüt a baj. Van ennél jobb lehetőség is, mint említettem, szép nagy ívben el kell kerülni az "anyatípusú" nőket... gondolj bele, itt van a kedvesem, ugyanúgy rühelli a gumit mint én, és soha nem vállalna be úgy gyereket, hogy nem mindketten akarjuk. Akkor miért keresne az ember olyan társat, ahol az aktuson is a férfi szív, meg az esetleges eredménytelenségen is a férfi szív - és az embrió kitúrja a kapcsolatban elfoglalt helyéből is...persze ha csak nem mazo...

Na, de tényleg térjünk vissza a Kérdezőhöz, én fenntartom, amit a kérdés elején is írtam, hogy vagy most talál párt 1-2 hónapon belül, utána - hacsak nem revidiálja a terhességről való döntését - egy jó ideig kevés lesz az esélye a komoly párkapcsolatra. Mert azért azt is lássuk be - tetszik vagy nem - hogy van különbség esélyekben "egy 25 éves nő 5 éves gyerekkel" és "egy 35 éves nő 5 éves gyerekkel" között.

Persze azt is tegyük hozzá, hogy a személyiség is nagyon fontos...