Babát várok, (9 hetes) de egyedül vagyok. Van esélyem társat találni, vagy felejtsem el? 30 éves vagyok.

Huh, hát ezt így hogy? Mi vitt rá, hogy egyedül vállalj gyereket, pláne, hogy nem is akarsz amúgy egyedül lenni? Mert ok, még érteném valahol, ha mondjuk nagyon vágyik babára, annyira, hogy akár egyedül is felneveli... de hogy egy még meg sem született baba mellé rögtön társat is keresel?

Elég fura szitu...

Én is 9 hetes terhes vagyok, szerencsére a társkeresés dolog nem érint, de én a helyedben:

1. Elvetetném, még nem késő!

2. Ha mindenáron meg akarnám tartani, akkor most egy pár évig a babára koncentrálnék, és UTÁNA keresnék társat.

Aztán ha közben spontán felbukkan a Nagy Ő, akkor nyilván nem zárkóznék el, de tudatosan ebben a helyzetben tuti nem keresgélnék.

Nem lehetetlen, de azért nagy tétben nem fogadnék rád.

Ha esetleg csinos vagy és nem gond, ha a srácnak is van kölyke, de más esetekben elég necces.

Ez egy nagyon szomorú történet lehet, megyek is inkabb aludni

:(