Szerinted miért könnyebb a nőknek?

A kedvetekért előkerestem azt a képet, amit a profilomra tettem ki, amikor nőnek tettetem magam.

[link]

Ő lenne az, nem tudom kicsoda, ezt dobta a google, miután beírtam, hogy "average white woman". Szép nő, de azért nem egy kifutói modell, direkt törekedtem arra, hogy minél átlagosabb legyen, vagyis inkább "legyek".

Be kell valljam az ötlet nem egyedi, a volt szobatársam is csinált ilyet, mondjuk ő trollkodásból, az ő hülyesége ihletett meg. Előttem már számtalanszor megcsinálták ezt már más férfiak, az eredmény pedig nagyjából ugyan az volt nálam, gyakorlatilag csak ki kellett válogatnunk az értelmes arcokat és nekik kellett írnunk, ez pedig se nehéz, de időigényes nem volt, azt meg, hogy ki az értelmes egyszerűen meg lehet állapítani a szerkesztési stílusából.

A társkeresős tapasztalatokat rá lehet húzni a való világ eseményeire is, ott is nagyjából ugyanaz a felállás, vagyis, hogy a nők jobbára csak "vannak", a férfiaknak meg valamilyen módon meg kell szólítani őket és fel kell kelteni az érdeklődésüket, ha pedig mázlijuk van, akkor a nő viszonozza a figyelmet. Ez ugyan az, mint az aktív passzív felállás, amiről az előbb írtam. Senki ne akarja bemesélni, hogy mindkét fél munkája egyformán nehéz, mert ez egy az egyben gender marxizmus, hisz egyenlőségjelet tenni két teljesen különböző nehézségű feladat közé csupán ostoba relativizálása a tényeknek.

Megy itt a nemek harca kéremszépen.... :) Sikeresen végigolvastam a kis mazo hajlamommal..viszont én azt gondolom, hogy ebben a témakörben nem a nemiséget, hanem az emberséget kellene előtérbe helyezni.

Külön egyik nemre sem lehet ráhúzni azt, hogy bármelyiknek könnyebb lenne, mindkét oldalon megvan a nehézségi faktor.

Az is igaz, hogy itt is-ott is megvannak a sajátosságok, de ebből általánosítást nem szabad kreálni.

Férfiként azt tapasztaltam, hogy akivel próbáltam beszédbe elegyedni, többnyire sikerült is. Akár írásban, akár élőben, beszéddel. Nálam egyfajta 'előszimpátia' alapján választódik ki, kinél kezdeményezzek. Persze van, hogy tévedek. Mindenesetre az energiát nem sajnálom, amit beleteszek. Minden esetben kell ez, mindkét részről.

Aztán persze ha az ember nem kap választ, vagy egy-két szavas 'valamiket' olvashat, akkor nem folytatom. Mert adott esetben a csend is egyfajta válasz. :)

Bár...hozzáteszem, én jobban szeretem, ha valaki megmondja a frankót. Pl.: nem érdekelsz, nem keltetted fel az érdeklődésemet, vagy nem jön be a fejed bocs, vagy bármi. Az egyenesség nyerőbb mindig, mint a sunyiság és a lapítás.

Mondom mégegyszer: ez emberség kérdése.

Végig sem olvasok mindent, már az elején lefagytam a kamuprofilos történeteken. Noooormális? Felrakod egy lány képét és azt számolgatod, hány levelet kap. Remek. Csak hogy párkapcsolat az ilyen ismerkedések nagy részéből nem alakul ki. Tök mindegy, hányan írnak rám, egy randin ismerem meg az illetőt, aki a profil alapján normálisnak tűnt aztán mégsem az.....a kamuprofilok nem mutatnak meg semmit.

Amúgy ha már nőket írunk és nem lányokat: Rám egy év alatt 2 vagy 3 pasi írt elittárson, pedig nem vagyok csúnya nő. Viszont 37 évesen gyerekkel mindössze egy kétségbeesett feleségvadásznak és egy hatvan éves pasinak jöttem be,akinek "a gyerek nem akadály". A harmadikra ha megköveztek sem emlékszem.

Persze amikor feladtam és szexkapocslatot kerestem, csettintésre ment a dolog. Viszont azt meg kipróbáltam és nem jött be, mert szerelmes lettem.

Megeszi a fene az egészet, rohadtul nehéz párt találni annak akinek "csomagja van": gyerek vagy külső vagy más dolog ami hátráltatja.

Van itt az oldalon egy troll felhasználó (tudom vannak elegen), de elég érdekes személyiség. Mivel gyakorlatilag tinikorom óta gyk-s felhasználó vagyok (kisebb, nagyobb kihagyásokkal) ezért megesett, hogy vele is összeakadtam. Ha címert kéne neki választanom, akkor biztos egy vérben forgó szemű, veszett vadkan lenne, mert elsőre mindig úgy neki ront az embernek, hogy nem győzi kapkodni a fejét, hogy mi is történt vele. Párszor azért megesett, hogy a durva kezdett ellenére nem ignoráltam, mondom érdekel mi játszódik le benne. Adta a szokásos vadalma stillt, de aztán ahogy nem vettem magamra úgy adott lejjebb ebből sarki tahó stílusból is... és a végén kiderült, hogy amikor nincs épp rajta az ötperc, akkor tök intelligens, értelmes, ember is lehetne. Megkockáztatom: bele is lehetne simán szeretni, ha nem borulna olykor az agya. Azóta is vele beszélgettem el a legjobban itt gyk, annak ellenére, hogy sokszor nem egy oldalon állt a véleményünk dolgokban. De nagyon értelmes ember olyankor.

Ezért nincs is értelme azon rágódni, hogy a csajok miért nem másznak rögtön az első esélyes jelöltre: a pina nagy úr, és a férfi ugyanúgy rebegteti a szempilláját (béna hasonlat a megtévesztésre) a nőnek, csakhogy aki hosszú távba gondolkodik, az igyekszik ezeket kiszűrni. Ha ez nem sikerül, akkor jönnek azok a siker sztorik, mint az itteni egyik kérdező, ahol 1,5 hónap felhőtlen love után már törnek-zúznak és a csaj már nem tud ebből kilépni, mert "szereti" - és meg is kapja az anyázást, meg a megérdemled-et.

#63

"Végig sem olvasok" - itt a gond, mert nem érted meg a lényeget.

Az illető (férfi) azért regisztrált (nőként), hogy lássa mi történik a másik oldalon. Kapott sok levelet, ennek nagy része normális, rendes, ismerkedős levél volt.

Férfiként nemhogy nem ír neki senki, de még nem is válaszolnak neki a nők. Szóval innentől kezdve nem kérdés, hogy kinek könnyebb az online társkeresés. Élőben megint más a helyzet ugye, azt nem látom női oldalról, de férfi oldalról keservesen nehéz, ha nincs társaság, akivel el lehet járni. Csak az utca marad ismerkedésre, azt pedig a nők nem nagyon szeretik.

Jó, te 37 éves vagy, azonban akik itt írnak az a huszonéves korosztály. Gyerekkel pedig valóban nehezebb a párkeresés, ugyanis a gyereknek van apja. Bár, ha jobban belegondolok, akkor nem is kell társat keresned...

Hmm... nekem soha nem szólt senki az utcán be. Nyilván azért, mert kövér voltam. Egy férfi itt az oldalon leírta, hogy ő, bár emberszámba veszi a kövéreket, amikor arról beszél, hogy "a nők", akkor a kövéreket nem veszi bele. Tetszett, hogy őszinte volt.

Soha nem okozott nekem ez szívfájdalmat, mert nőként mindig mondták, hogy mit kell csinálnom, hogy tetsszem a férfiaknak. Már a tinimagazinokban is benne volt, hogy a fiúk mit gondolnak a körömlakkokról, idős rokonok azzal cseszegettek, hogy ha nem tanulok meg főzni, soha nem vesznek el feleségül. Én ezeket nem tettem meg, nem csodálkozhattam hát, hogy nincs fiú, férfi, akinek kellenék.

Szerintem ultimate átlagos voltam, soha nem csúfoltak a külsőm miatt, de nem is dicsértek, volt sok fiú és lány barátom is.

Így utólag felnőttfejjel belegondolva és a válaszokat olvasva kissé fura, hogy a velem egy szinten lévő vagy az alatti fiúk sem szólítottak le soha. Pedig mosolygós, barátságos voltam mindig. Ez van. De akkor nem jutott eszembe, hogy "nekem miért nem". Egyszerűen ott volt a válasz, "neked egyszerűen nem".

Most hogy már leadtam a feleslegem nagy részét, azon vagyok, hogy tökéletes legyek. És ha magammal szemben megvan ez az elvárás, akkor mással szemben is tarthatom. Felveszem az "entitled white guy" attitűdöt, amit mindenkinek ajánlok, aki nem biztos magában. Képzeld azt, hogy egy gazdag, fehér pasi vagy, akinek minden jár. (Képzeld magad Berki Krisztiánnak.) Mert ha egy férfi megmondhatja, vagy azt hiheti, hogy megmondhatja, hogy milyen legyek nőnek, értitek, nőnek!?!? - egész életemben nő voltam, hadd tudjam már jobban, mit hogyan csinálok - akkor nekem is legyen jogom alapelvárásokat formálni.

Amin még el szoktam gondolkozni, hogy szerintem a férfiak, akik itt privátokat írogatnak, bele sem gondolnak, hogy talán egy kövér nő válaszol nekik. Mert a default náluk a sovány. De nekem nem lehet default elvárásom, mert milyen gonosz vagyok már.

Plusz: nem szoktam ebbe a kategóriába járni, mert csak lehangolnak a kérdések, általában a családi kapcsolatok, emberek, szépség és divatban vagyok. Na vajon honnan kapok priviket? Leggingsekről és harisnyákról írok, eddig 3 különböző nick-ről írt rám perverz ember, hogy mit hogy hordok mivel, van-e rajtam bugyi, ha meleg van... a legutóbbi privit azzal kapcsolatban kaptam, hogy elmeséltem, hogy tinédzserként valószínűleg a hormonok miatt erősebb volt a lábszőröm, mint most felnőttként. Idézem az üzenetet, amit erre kaptam: "Szia. A puncidon milyen volt tini korodban?" Mikor megmondtam neki, hogy ez nem tudom, kinél jön be, és hogy perverz, azt írta, "támadó vagy" és "mi bajod magaddal?".

Nyilván velem van a baj.

Én is kipróbáltam egyszer ezt, hogy tényleg olyan idegesítő-e lányoknak a társkeresőzés. Mondjuk egy olyan képet választottam, ahol az arca nem nagyon látszik, de a profilt szépen kitöltöttem. De leginkább azért csináltam ezt meg, hogy lássam, hogy a többi pasihoz képest mennyire szoktak jók lenni a nyitóleveleim. Az eredmény:

Az első napokban 16 levél, abból 2, azaz kettő volt láthatóan nem ctrlc+ctrlv, tehát aki elolvasta a profilt. És abból egy volt normális, érdeklődő hangvételű (bár nem valami kreatív).

Valaki pedig ezt írta az egyik oldalon itt:

"Tanulság= minden pasi több vasat tart a tűzben"

Hát persze! Mégis mit gondoltál? Ez az egyik legfontosabb dolog amire rájöttem a párkeresés során, hogy az már régen rossz, ha csak egy lányra koncentrálok.