A nők miért tartják a vékony férfiakat visszataszítónak, és nem férfiasnak? És miért nézik semmibe őket?

Akkor nincs vele bajunk, ha a jellem mellé nem egy hisztis kisfiúé. Meg nem esetlen. Akkor én (bocsássatok meg, sracok) elkezdem a fiamnak vagy az öcsémnek érezni, amire rádob egy lapáttal a megjelenése, ez pedig kinyírja a vonzalmat nálam. Önmagában a feminin viselkedés is, de ilyen külsővel vége. Ugyanez van a félénkséggel is.

Sosem tartottam férfiasnak a vékonyakat,, de megvolt rá az okom. Bennem is azok a sztereotípiák éltek, amik szerintem sokakban, és amit elsősorban a komplexusos, cselekvésképtelen hisztigép hülyegyerekek alakítottak ki bennünk. Ellenpéldának meg jött a párom, aki ha fél lovat enne minden étkezésnél, akkor is kilátszana minden csontja szerintem (így is lehet fogdosni a medencecsontját meg a bordáit), a hasam kockásabb, mint neki, ennek ellenére olyan laza, nyitott ember, és annyira kimért, férfias a megjelenése, az öltözködése és a modora, hogy őszintén nem érdekel a vékonysága és az, ha formásabb vagyok. Aki tud mellettem férfi maradni, és éreztetni velem, hogy nő vagyok, az kell. Ő ezt megtette, normálisan hívott el randira, normálisan közeledett felém, kaptam tőle virágot, szépen beszél velem, flörtöl velem, tudja és elismeri a gyengeségeit, és viccet csinál belőle, meg lehet jelenni vele mindenhol, mert illedelmes, barátságos és művelt. Nem vergődik meg hisztizik fölöslegesen, megosztja velem a problémáit ugyan, de meg is oldja egyedül. Szóval alkalmasnak tartom arra, hogy valami stabilat lehessen vele építeni, és rá merem bízni magam, mert nem egy buta kölyök. És nekem az efféle biztonság szexi. Ez alatt a másfél év alatt legalábbis csak hozzáadott az életemhez, nem terhelt le semmi gonddal meg lelki viharokkal meg amivel a legtöbb komplexusos szokta az egészségeseket ledózerolni. De kinek mi.

Azért mert egy 200 kilós alfahimbe nem mer senki belekötni,igy a nő biztonságba érzi magát.

A vékony kisfiút meg a szél is felkapja és messzire viszi tőlle..