Csak szerintem ijesztő, ha egy pasi "barátnőt akar találni"?

Nem barátnőt akarnak találni, hanem ismerkednének, ha lehetne.

Na most ezek fényében felteszem a kérdést. Hogyan lehet akkor párt találni, ha már így sem szabad ismerkedni?

Több év barátság után? Az szép és jó, ha van ilyen. Nekem konkrétan perpillanat nincs lány barátom, és ha nem is nagyon lesz, akkor egyedül kell meghalnom?

Kicsit nyakatekert logika ez...

#11-nél a pont

Amúgy én sem értem ezt a szemrehányást. Sok más fórumon azért megy a rinya, mert nincsenek már "tökös pasik".

Ezek szerint a tökös pasi nem az, aki le mer szólítani ismeretlen nőket az utcán, hanem az, aki egyedül téged szólít le 5 év alatt(és emellett jól néz ki)?

Eleve ott a gond, hogy különlegesnek akarod érezni magad. Pontosabban ez nem gond, elég tipikus a nőknél, csak hát a mi szempontunkból nézd meg a szitut, sőt önmagadat.

Rettenetesen kevés a különleges lány, sokkal kevesebb, mint remélnéd, de aki az, arról sem tudjuk meg elsőre. Mi is a külső alapján választunk ki téged, ahogy magadról is írtad a kérdésedben.

Az, hogy nem érzed magad különlegesnek, meglehet abból következik, hogy nem is vagy az. Egy lány vagy a sokból és egy azon kevesekből, akihez mondjuk odamegyek. Az, hogy "odamegyek" pedig nem jelenti egyből, hogy barátnőnek akarlak. Az inkább egy esély neked is, hogy bemutasd, mennyire különleges vagy. Értem?

A barátkozós terv kissé naiv. A friendzone-ról hallotál-e már?

Már-már szitokszó és komolyan szinonimája a zsákutcának. Lányrészről működhet, hogy beterelsz oda minket, majd mikor jónak látod, kiemelsz egy-két szerencsétlent egy próbára, de nekünk srácoknak nemigen van sok lány barátunk(igen ritka kivétellel), mi nem tehetjük meg ugyanezt.

A friendzone dolog ugyanis nem kölcsönösségen alapszik, hanem a nő tereli be a férfit az akolba, nem pedig kölcsönösen egymást. A te módszereidet átértelmezve a férfi akkor juthat hozzád, ha ő egyszer próbálkozott, elbukott és te betehetted a többi futottak-még lúzer közé, majd esetleg évekkel később valamikor te majd úgy döntesz, hogy na most újra próbálkozhatsz...

Végül is be kell látnod, hogy férfiként akkor maradhatunk vonzóak, ha megtartjuk a kezdeményezést és nem pedig sodródunk. A mi érdekünk pedig mindenképp az, hogy ne kerüljünk a friendzone-odba.

Ezek után, no offense, de sztem jobb neked is, ha átgondolod, felülvizsgálod a kérdésedet.

Alapvetően kérdező, egyetértek veled, nekem sem szimpatikus az olyan ismerkedés, ahol látom, hogy nem célzottan nekem szól, hanem inkább a nagy számok törvénye alapján reméli, hogy valaki majd csak fennakad a hálón.

De azért a több éves barátságos dolog... Én inkább egy felszínes, kezdeti ismerettségből, és az ez alatt kialakuló szimpátiából indulnék ki. Mittudomén, csoporttárs az egyetemen, a szomszéd irodában dolgozik, és gyakran melletted ül le a menzán kajálni, a baráti társaságból valakinek egy gyakrabban megjelenő tagja, ilyesmi. Nekem innen lettek párkapcsolataim, amikor láttuk már egymást párszor, beszéltünk is néha, és utána előáll, hogy ő (vagy én előálltam, hogy én) szeretné ezt mélyíteni. Ebből sem friend zone nem lesz, sem különösebb pofára esés, mert már látod, érzékeled a kölcsönös érdeklődést. És ehhez nem kell különösebben sok időnek (éveknek??!!) eltelnie, vőlegényem egy hosszabb, reggeltől estig tartó rendezvényen ismertem meg, végig vele voltam, dumáltunk, és akkor eldőlt, hogy nekem ő kell. Meg is tettem a szükséges lépéseket, randiztunk párszor, egy hónap után összeköltöztünk, most másfél évvel később a menyasszonya vagyok. És kb 2-3 hét alatt, ha eleget beszéltek, eleget vagytok együtt, igenis lehet érezni a szerelem kezdeti szikráját. Nekem legalábbis sikerült. De azért 4-5 randi sok ahhoz, hogy eldöntsd, akarsz-e vele tovább ismerkedni. Szerintem pár perc, egy óra beszélgetés alatt kiderül, szimpatikus-e a másik, érdekes-e a hozzáállása, véleménye a dolgokról, ő maga bejön-e. Lehet, hogy én engedek át sokakat a rostán, nem tudom, de azért ezen a téren nem értek veled egyet. Még ha amúgy a fő kérdéseddel maximálisan. Ha az utcán odajön hozzám valaki, én nem tudom elhinni, hogy kifejezetten engem akar megismerni, pont velem akar összejönni. Simán csak tetszett neki a fenekem (mosolyom?), és bepróbálkozott. Az nekem nem imponál.

Erre reagálnék kicsit:

"Olyan sok pasi panaszkodik, hogy a nők csak a külsőt nézik. De mi más alapján döntsön a nő, egy ismeretlennel szemben? "

Ha egy ismeretlen,akkor meg kell ismerni és máris nem lesz az,és onnantól ha már ismered,tudod milyen belülről is,és utána KELL ítélkezni,nem előtte.Nagyon bonyolult lenne ez a nőknek????

Szerintem nem annyira...

Meggyőződésem, hogy a kérdező is azon nők körébe tartozik, akik többéves ismertséget, többéves ismerkedést, többéves kapcsolatot rúgnak fel egy "szerelem első látásra" szitu miatt. :)

Egyébként ha leszólít egy férfi az utcán, s megkérdezi, merre van X kerület, Y utca, az még nem jelenti azt, hogy egyből feleségül is akar venni.