Hogy lehet az, hogy úgy érzem, hogy nőként csak én vágyom erre?

Ez így nekem úgy hangzik mint egy kapcsolat csak az összeköltözés elmarad.

Igazából nem biztos, hogy ez egy rossz dolog.

Ha a párok mindíg együtt vannak akkor idővel elkezdik unni a másikat.

Így meg olyan mintha mindíg randiznátok és szórakoznátok a saját dolgait meg intézi mindenki ahogyan neki jó.

Valószínűleg nem zárkóznék el tőle ha valaki egyszer ezzel így elém állna.

Ez a baratsag extrakkal.

Az emberek osszekeverik az osszejarni dugni es a baratsag extrakkal kifejezeseket, de az utobbinak pont az lenne a lenyege, amire vagysz.

Volt már párkapcsolatod, ahol összeköltöztetek, többéves volt?

Olyan elkerülőnek tűnsz. Ilyen kapcsolatban az elköteleződés kérdésével hogy állsz?

Nem tudom, lehet kicsit hasonlóan érzek, mint te, de nem teljesen. Vágyok a nagy szerelemre, de sose tudnék egyből fejest ugrani egy kapcsolatba meg összebútorozni. Tudom, hogy távolságtartó vagyok, és idő kellene míg nekem kényelemes lenne az hogy a másik folyamatosan ott van. Meg egyedül is tök jó. Napi szinten nem tudnám elviselni a másikat, mert szükségem van a saját teremre, világomra.

De én családot képzelek el, csak nálam idő kell míg hozzászokok egy másik emberhez. Ez a társ dolog nekem nem annyira van meg, gőzöm nincs mitől lenne valaki egy társ. Önállóan elvagyok, amire szükségem lenne, hogy valaki támogat a céljaim elérésében meg mikor megingok, akkor mellettem van és bátorít, elfogadná a lelkivilágomat, én is őt, de kicsit úgy külön is léteznénk. De ilyen férfival nem találkoztam még. Azt se mondanám, hogy tipikus női alkat vagyok.

"A barátság extrákkal és a normál kapcsolat között lenne nekem ideális valahol fél úton."

Ilyesmi nem létezik kérdező a valóságban. Egyrészt azért mert az egyik fél általában érzéseket visz bele. Másodrészt amiatt mert a vágy előbb utóbb eltűnik és újból keresgélni kell. Harmadrészt ha te valakivel nem vagy barát alapjáraton hosszabb ideje - amiből kölcsönös vonzalom lesz - akkor nem a barátod hanem a szexpartnered.

Természetesen nyilván egy ideig elvisz programozni, szórakozhattok, meg is kedvelhet, de az akkor sem barátság extrákkal.

Tegyük hozzá, hogy sok férfi csak eljátssza a nagy barátot közben meg csak a lábad köze érdekli, vagy lelkiszemétládának tart.

Arról nem beszélve, hogy másokkal is nyugodtan összebújhat, szexelhet hiába beszéled meg vele, hogy az exkluzivitás a terítéken legyen.

Ja, némelyik még csak meg se játssza (sokáig), hogy emberszámba vesz, önző az ágyban, átad minden szart.

Nem utolsó sorban ha másba esik bele már el is felejtheted mint barátot jövőre nézve mert nem fog rá megtartani.

Szerintem döntsd el, hogy elég neked a szexkapcsolat, vagy barátkozol tényleg valakivel és reménykedsz hátha kialakul belőle kémia.

"Pedig szerintem ez hosszú távon pont, hogy ideálisabb lehetne, mert van azért valaki, aki törődik veled, van intimitás, beszélgetés, ugyanakkor bizonyos értelemben szabad maradsz, mert nem kell mindent közösen tervezni, lemondani, alkalmazkodni örökké mindenben."

Ezzel se értek egyet, nincs olyasmi se, hogy te neked nem kell alkalmazkodni a másikhoz csak azért mert lazábbra fogjátok. Már maga az, hogy megegyeztek abban mikor értek rá, laza lesz a viszony is kompromisszum és mivel nem leszel vele egyforma hiszen egy teljesen más személy így megegyezni muszáj lesz ha akarjátok, hogy működjön.

Nem lehet elkerülni az alkalmazáskodást senkinél.