Nőként nagyon vágyom egy bizonyos férfire. Közeledett is, de azóta meg semmi. Több lent. Most akkor mi van? Nem kellek neki? Hogyan tovább, hogy alakuljon végre tovább?

Munkában megismertem egy lányt, akivel legjobb barátnők lettünk. Elvitt a baráti társaságába, ott ismertem meg egy férfit, de ez szerelem volt első látásra... Emlékszem, megpillantottam, rögtön zavarban voltam. :) Közben Messengeren, hogy senki ne hallja, meginterjúvoltam a barátnőmet, hogy van-e valakije. Azt írta, senki olyan, akiről tud. Azonban sajnos egyszer sem sikerült mellé ülnöm, de lehet jobb is, leizzadtam volna. Barátnőm fel is ajánlotta, hogy kicsit kerítőnősködjön, mert látta rajtam, hogy nagy hatást gyakorolt rám, de visszautasítottam. Sajnos nem is történt eznap semmi előremutató, azon kívül, hogy annyira megtetszett, hogy nem feljetettem el másnap sem... Elkezdtem egy dalt hallgatni, ami nagyon illett a hangulatomhoz: https://www.youtube.com/watch?v=onFo6PvCA-4

Aztán 1-2 nappal később a barátnőm a kérésemre rá írt, ez a párbeszéd volt köztük:

szia :)

Szia, mi a helyzet?

Figyelj, nem kertelek. Nem magam miatt kérdezem, de van egy személyes jellegű kérdésem. Jelenleg nyitott vagy ismerkedni? Mármint nincs most senkid és szívesen ismerkednél?

Attól függ, miről van szó.

Nem miről, kiről. :) Tudod, legutóbb mikor fenn voltunk Mátééknál (Minden nevét kicseréltem!), elkísért Fruzsi barátnőm. Tudom, hogy megtetszettél neki. Szeretném kideríteni, van-e esélye nálad?

Majd meglátjuk.

Ééés, ennyi. Majd meglátjuk. Semmi többet nem írt. Nem jelölt be, nem írt rám. Nem kérdezte a barátnőmtől, hogyan tovább. Mikor legközelebb láttam, hetek teltek el. Amikor újra láttam, ugyanúgy vonzott, mint elsőre. Amikor köszöntünk, láttam valami aprót felcsillani a szemében, hogy aha, a lány akinek tetszek. Sokatmondóan mosolyogtam rá. És láttam, hogy érti. De utána csalódott voltam, mert nem nagyon tudtunk ezúttal sem beszélni... Pedig nagyon szerettem volna, ha érdekelném. De aztán történt a pálfordulás! :) Mikor mondta éjjel, hogy lassan lelép, hirtelen hozzám fordult, mondván azt remélte, együtt megyünk haza, nincs kedvem elkísérni? Persze mondtam, hogy de. :D Mentünk haza éjjel, iszonyat boldog voltam. :) Beszélgettünk, végre először. Hazakísért, ameddig nem jelentett neki nagy kerülőt. Mikor elköszöntem, éreztem az illatát... Nagyon bejön nekem. Nagyon!

De azóta is semmi. Nem ír, nem keres. Nem jelölt be, én jelöltem be. Ő csak visszaigazolt. Nem kérdezett rólam a barátnőmnél sem. Most akkor mi van? Nem keltettem fel az érdeklődését? Nem akarok rá írni, mert én már megtettem az első lépést, mikor megtudta, hogy bejön nekem.

Csak hallgatom most is azt a dalt, amit linkektem, és elöntenek az érzések. Hogy mennyire szeretném, ha írna. Hogy mennyire vonzó. És hogy tehetetlen vagyok. És szerelmes...