Az incel valójában egy önsorsrontó kifejezés?

Milyen törvények próbálják szerinted eltörölni a különbségeket?

Egyébként senki nem mondta egy szóval sem, hogy nincs különbség a nők és férfiak között. Ötletem sincs, ezt hogy hoztad ki a kommentemből, ami arról szólt, hogy most már a nőknek van lehetősége pént keresni ezért nem kényszerül bele egy kapcsolatba. Sőt, azt is elfogadom, hogy pl. több nő alkalmas ovónőnek mint férfi és több férfi szeret barkácsolni. A különbségek inkább ott vannak szerintem, hogy a férfiaknak általában erősebb, más felépítésű az izomzatuk, így értelemszerűen azokban a szakmákban előnyük van. A nők általánosságban talán a multitaskingban jobbak, de ez is egyén függő. Valamint csak ők képesek gyereket szülni. De tényleg nem értem ezt a témát hogy hoztad ki az eredeti kérdésből.

Nincs semmi nőietlen az erős nőben és az érző férfiban. Ez pont jó nekik, hogy ne vigye el őket a stressz meg az elfojtott érzelmek 50 évesen.

Ehhez semmi köze nincs az incelséghez. Ha neked el kell nyomnod valakit, hogy erős legyél, nem vagy, nem voltál soha erős.

A női kvótával egyébként én sem értek egyet nőként, szerencsére a gyakorlatban azért nem túl gyakori.

A média meg jól teszi, hogy érzékenyít. Semmi gond nincs egy empatikus férfival. De a média senkit nem kényszerít arra, hogy ne legyen férfias. Te is simán megtehetnéd, hogy a maszkulin oldalad viszed tovább. Értsd: kigyúrod magad, sokat keresel, eltartod az otthon ülő feleséged. Nekem személy szerint jobban tetszik az érző férfi karakter, de sok nőnek bejön ez a fajta maszkulinizmus.

Az a baj, hogy te nagyon buta vagy, kérdező. Érzelmileg ugyanarra van szüksége a két nemnek - egymástól. Nincsenek alapvető nőies vagy férfias tulajdonságok. Pontosan az történt veled, ami miatt most szót emelsz. A média agymosott téged abba, hogy milyen a nő és milyen a férfi. Aki barátkozik mindkét nemmel, az látja, hogy nincsenek ilyen "régi hollywoodi" eltérések.

Nekem az kell, hogy ha gondoskodom a páromról, ő is gondoskodjon rólam. És ez nem azt jelenti, hogy én főzök rá, mert nő vagyok, ő meg pénzel, mert pasi. Nekem ez nem kell. Ha rossz napja van, megölelem, felvidítom. Ha nekem van rossz napom, ő húz magához. Ennyi kell csak.

Nekem nem kell olyan béna kapcsolat, amiben 50-es évekbeli szerepet kell játszanunk, és aranyérig erőlködve adjuk elő a "nőt" meg a "férfit".

"Ha te tényleg úgy látod, hogy egyeztek a pároddal, és ez így jó, hát Isten Áldása reá! Én biztos vagyok benne hogy ti is különböztök."

Nem mondtam azt, hogy nem különbözünk. Azt mondtam, hogy nincsenek férfias és nőies tulajdonságok. Ezt valamiért te raktad hozzá.

Ha találkozom veled, nem fogok rólad semmit feltételezni a nemed miatt. Nem fogom azt gondolni, hogy minden sportot követsz, hogy horgászol, hogy minden háborús tankot ismersz, hogy piálsz, hogy értesz/nem értesz akármihez. Előbb megismerlek. Ennyit magyaráztam.

Tudok erre egy jó példát. Évekkel ezelőtt ezen az oldalon vitatkoztam egy anyukával. A vitát én kezdtem, mert visszakérdeztem, mikor ő leírta, hogy a gyerekét nem bízná soha a férjére, aki a gyereke apja. De akármelyik nőre simán rábízná.

Muszáj volt beleszólnom, mert a mai napig igaz, hogy hiába vagyok nő, nem szeretem a gyerekeket, nem is akarok, mai napig nem is fogtam a kezembe gyereket, nem tudok velük mit csinálni.

Ezt leírtam neki is. És elkezdte magyarázni, hogy de a férfiak nem értenek a gyerekekhez, mert ez női dolog. A nők tudják, mit kell csinálni. És megkérdeztem, hogy inkább rám, egy netes idegen nőre bízná a gyerekét, mint a saját apjára? És igent mondott.

Utána még bizonygatta nekem, hogy ez a normális, de amikor valaki a nemi szerepekkel jön, meg hogy ki miben jó, nekem mindig ez az idióta nő ugrik be.