Egyedülálló nők, férfiak! Miért nincs társatok? Hol bukik el a társkeresés nálatok?

Én ronda vagyok, nem vagyok helyes ezért vagyok egyedül soha nem volt senkim.

28/F

Nem érem el a 6 láb magasságot, vékony vagyok de nem kigyúrt, nincs divathajam, hanem ilyen régiesebb, elválasztott, oldalra fésült van amit nem vágatok hetente fodrásszal, szemüveges vagyok, enyhe arcszőrzet. Úgy taszítom a csajokat, hogy csak na.

20/F

Átlagos férfi vagyok, ráadásul meleg is.És nem a szex az életem középpontja.

Ezek alapján érthető a magányom.

Lelki okok miatt (önbizalomhiány, határozatlanság, különböző félelmek, stb.)

F

Nem is keresek. Mondjuk nem évek óta, "csak" kerek egy éve vagyok szingli.

Amikor jön a gondolat, hogy jó lenne valakihez odabújni, akkor egy kicsit olvasgatok itt a gyakorin, és elmúlik.

Le fogok fogyni és utána újrakezdek ismerkedni. Amióta meghíztam, sok visszautasításban volt részem, amik azért rosszul érintettek. Előtte nem igazán volt ilyen. Azt is értem persze, hogy azóta elmentek az évek, nem ugyan az vagyok, mint 22 évesen. De szerintem a vonzó, fitt külső a legtöbb pasinál nagyon fontos. Tudom, egyéb dolgok is fontosak, de azokkal elégedett vagyok, már amit én adni szeretnék. A másik oldala hogy egyedül vagyok, hogy voltak elég fájdalmas csalódásaim az elmúlt években, és azokból idő volt regenerálódni, de szerencsére sikerült.

Az élet egyéb területein (munka, amit szeretek, edzés, mentális egészség, általános vidámság érzete, kellemes lakás, egyedül is jól érzem magam) már számomra megfelelően rendbe tettem magam.

A másik oldal felé is hasonlóak az elvárásaim, mint amit én nyújtok.