Elfogadható, hogy a nők alattomos módon visszaélnek a párválasztási jogukkal, és "vizsgáztatják", megalázzák a férfiakat?

#23 A kettő között elég sok lehetőség van. Nem mondtam, hogy a nők legyenek újra másodrangúak, sőt. Ez a játszma igazából a nőknek is rossz, hiszen ha folyamatosan szűkül az a réteg, akinek ma még éppen adnak egyáltalán esélyt, akkor egyre kisebb eséllyel fogják megtalálni azt az embert, akivel igazán boldogok lennének. A szerelem, és a komoly, mély kötődés nem arról szól, hogy a másik tökéletes, és ki lehet pipálni mindent a képzeletbeli listán, mintha egy termékről lenne szó, hanem hogy az összes emberi hibája ellenére nekem így a legjobb. Lehet, hogy tele van olyan tulajdonságokkal, ami amúgy red flag lenne, de nála _valamiért_ pont nem érdekel. Na, többek között ettől zárja el magát egyre inkább az, aki ezen az úton elindul. Legalábbis én így képzelem a komoly kapcsolatot, de lehet velem van valami baj, és az emberek már csak szórakozni akarnak, nem tudom.

#29 Teljesen igazad van, a magány és a társas magány sosem volt akkora probléma, mint ma.

[link]

#32 Bár ennyire egyszerű lenne, de a férfi-nő kapcsolatok általánosságban is válságban vannak, erre pedig minden interakció, randi, férfiak és nők alapvető hozzáállása a randizáshoz, stb. - hatással vannak. Ilyen értelemben bizonyos mértékig a társkeresés is "közügy", és a toxikus társkeresési mintázatokról nem szentségtörés beszélni.

#37 "Mi az a valamiért?"

Erre nem feltétlenül gondolom, hogy kell tudni válaszolni. Bármiért. Aki volt már szerelmes az pontosan tudja, miről beszélek. Még mindig emberek vagyunk, nem termékek.

#39 Istenem... Nem egy-egy esetről beszélek, hanem 2-300, aztán ezer, több tízezer esetről és ezeknek az okozatairól, ami aztán mindenkire hatással van, aki társkeresésbe kezd. Ilyen értelemben közös dolgok is ezek, te személy szerint senkit nem érdekelsz.