Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lehet arra a magyarázat, ha szó szerint mindig csak a vékony, szemüveges ”férfiaknak” tetszem?
Ha olykor kezdeményez felém egy pasi, akkor 10 esetből 10-szer ilyen fent leírtaknak megfelelő, tutyi-mutyi “geek/nerd” jellegű. Magyarán az a típus, akiről már kilométerekről lerí, hogy anno a suliban lenyúlták tőle az uzsipénzt. Ergo nem éppen a férfiasság megtestesülései, legalábbis véleményem szerint. Biztos akadnak olyan lányok, nők, lények, akiknek ez a gyámoltalan beütésű típus a zsánere, szóval náluk még lehet esélyük. Gondolom ebből már sejthető, hogy nekem finoman szólva sem az eseteim az ilyenek, nem győzöm őket lekoptatni. Nem csupán kellemetlen, de az igazat megvallva az amúgy sem túl erős önbecsülésemet is sérti, hogy egyáltalán be mernek nálam próbálkozni. Emiatt gyakran azt kívánom, bár lennék inkább láthatatlan.
Bármennyire is provokatívnak hat a kérdés, őszintén kíváncsi vagyok, miféle pszichológiai jelenség állhat ennek a hátterében, és hogyan lehetne védekezni ellene?
Egyébként főként kollégákról, illetve ritkábban vásárlókról van szó. Munka közben mindig a munkával, illetve a saját gondolataimmal vagyok elfoglalva, sosem flörtölgetek vagy bármi ilyesmi. És munkához még csak nem is öltözök szépen, a smink is minimális rajtam (néha le is marad), mégis időről-időre fel akarnak szedni.
A sors fintora, hogy az amolyan ölelnivaló, nagyobb darab, cuki mackós típusú férfiak bezzeg sosem kezdeményeznek nálam, pedig feléjük kölcsönös szimpátia esetén akár még nyitott is lennék.
Lehet van valami a külsőmben, kisugárzásomban, ami vonzza a vékony geekeket, s egyben taszítja a maszkulinabb megjelenésű pasikat?
válasza:Lehet számukra pont izgalmasnak és egyben elérhetőnek tűnsz elsőre (!), vagyis utóbbit tudat alatt gondolhatják, tehát ha valóban nem is tudnának meghódítani a preferenciáid miatt, éreznek egy esélyt erre, ami nem valós ugyan. Talán a konszolidált felszín mellett azért feltűnhet, hogy másabb a személyes stílusod, ebből pedig levonnak társított következtetéseket - feléjük nyitott lennél, mert láttak hasonlóra példákat, vagy pont kihívást jelentenél úgymond. Esetleg dominánsabbnak hisznek csupán felszínesen tekintve, ami ellentétként vonzó lehet. Ha extrém is tudsz lenni, ahhoz nyitottságot vízionálhatnak, akár nagyobb toleranciát gondolkodasmódban is.
Egyébként tényleg idegesítő tud lenni, ha elkerülik egymást a zsánerek, nagyobb darab férfiként papíron a nőiesen teltek jönnek be, de mégis a kölcsönös vonzalom valós eredményessége mégis kétes. Tehat irányítani nagyon nem lehet, túl célzottan, max. szélesíteni az ízléskört, vagy ha mégsem, kalkulálni az idővel a lehetőségekre.
Szerintem nekik pont szimpi az egyszerű semmi smink, farmer+póló mert ezzel egyszerűséget, "elérhetőséget" sugàrzol.
Mackós 29/F 🙄
Nem vagyok kifejezetten az a nőcis típus, sosem voltam. Ugyanakkor fiúsnak sem mondanám magam, legalábbis külsőre biztosan nem.
Na igen, az "átlagos" testalkat szívás. Aki a kifejezetten vékony, törékeny lányokat szereti, azoknak minden bizonnyal túl "husis" vagyok, akik pedig a telt és/vagy nagy mellű nőket, azok számára pedig túlságosan deszka. :(
Ha választhatnék, akkor vagy kicsi és babusgatnivaló szeretnék lenni, vagy pedig izmos és/vagy formásan molett. Ehelyett valahol kettő között vagyok és egy genetikai csődtömegnek érzem magam, aki csak a sovány paliknak tetszik. Én igényelném az összebújást, de egy szikár férfiról akarva-akaratlanul folyton az jut eszembe, hogy ahogy megölelem, szétroppan az ölelésem erejétől, akár egy fogpiszkáló. Tisztában vagyok vele, hogy ez butaság, de képtelen vagyok elképzelni bármiféle testi kontaktust velük, pláne nem olyat, amiben kicsit is örömömet lelném. El nem tudom képzelni, hogy ők mégis mit látnak bennem, de talán jobb is.
Gyakran megbámulnak és füttyögnek/cuppognak utánam random tapló, (általában vékony) ürgék, még akkor is, ha farmerban vagyok és nagykabátban. Ha csinosabb lennék és/vagy erősebb, akkor kötve hiszem, hogy meg mernék maguknak engedni velem szemben ezt a modort.
válasza:
válasza:"az amúgy sem túl erős önbecsülésemet is sérti, hogy egyáltalán be mernek nálam próbálkozni"
Ezt nem értem.
De azért egy ilyen próbálkozót meghallgathatnál egyszer, lehet, hogy azt sem tudod, hogy igazából milyen és mit akar.
Úgy értettem, hogy, ha ezek a véleményem szerint nem túl előnyös küllemmel/kisugárzással megáldott úriemberek be mernek nálam próbálkozni, ergo úgymond “elérhetőnek” tűnök számukra, az azt jelenti, hogy ennyire csúnya vagyok? :(
Elvégre gondolom egy dögös-bögyös, kikent-kifent cicababát aligha mernének ezek leszólítani…
Mindek hallgassam meg, ha a fent leírtakon túl
1) Megjelenésre finoman szólva sem a zsánerem,
2) Nem szimpi továbbá, hogy ismeretlenül, pusztán a külsőmet látva nyomul, kéretlenül mászik bele az aurámba. Különben sem szeretem, ha nyitnak felém, pont azért, mert 10-ből 10-szer úgyis olyan kezdeményez, aki kicsit sem jön be. Hadd döntsem már én el, hogy kitől mit szeretnék és mit nem. Aki számomra szimpatikus, annak majd adok én esélyt a közeledésre, vagy akár még kezdeményezek is feléje. Szeretem, ha a döntés joga az én kezemben van, máskülönben úgy érzem magam, akár egy sarokba szorított vad.
Továbbá sokkal jobban imponál, ha ismerősként, illetve barátilag próbálnak felém közeledni, nem pedig “nőként”. Ez esetben akár még el is hiszem, hogy a külsőmön túl is lát bennem fantáziát, jellemre is bejövök neki.
Ha egy vadiegen leszólít, nem tudok nem arra gondolni, hogy “na, ez a szerencsétlen is (csak) dugni akar”, és aszexuálisként ez engem mérhetetlenül taszít.
válasza:"Szeretem, ha a döntés joga az én kezemben van, máskülönben úgy érzem magam, akár egy sarokba szorított vad."
A te kezedben van a döntés joga.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!