Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van ennyi fiatal ( 30-as éveiben járó ) nőnek kutyája?
Jogos az utolsó 3 hozzászólás teljesen.
Én igazából látok pozitívumot is benne , hiszen a rendezvényen ahol részt vettem ( ilyen ismerkedős ) egy kutyás nővel alakult ki szimpátia és elvileg fogunk találkozni ismét a héten.
De persze ez nagyon nagy vízválasztó és valószínűleg nem fog senki se engedni ,de mivel nagyon megfogott a lány és kíváncsi lettem rá és talán ő is rám, adunk egy találkozásnak egy esélyt.
Hiszen miért ne? :)
Mindig volt kutyánk, cicánk, de tény, hogy a jelenlegi lassan 2,5 éveseim már többet jelentenek... 31 éves vagyok, nekem már ők a társaim, az "antidepresszánsaim", a motivációim, hogy éljek, amíg muszáj, kis túlzással tényleg a mindeneim. Szarok a karrierre és a mindenféle hobbikra, az emberekkel pedig nem tudok mit kezdeni, mert túl unalmas és eccerű' vagyok számukra. Én egy férfitól sem szerettem volna többet, csak szexet, de ahhoz kevés vagyok, hogy összejöjjön egy kölcsönös vonzalmon, működő kémián alapuló, minőségileg és mennyiségileg is kielégítő szexet tartalmazó kapcsolat, és ez egyébként pokolian frusztrál. +1 ok, amiért vannak ők nekem. Így nem robbanok fel.
De persze én csak egy vagyok az említett nők közül, a legtöbbjüknek azért biztos nem a fentiek miatt van, aligha ilyen rakás szerencsétlen nyomorult mind, mint én.
32: légyszi dobjál majd egy kommentet este 8-9 körül, hogy hány privátot kaptál!:)
Egyébként tényleg fontos különválasztani azokat a nőket, akik helyén kezelik a kutyáikat, tehát barátként, kedvencként tekintenek rájuk, akiről szeretnek gondoskodni és akinek sok szeretetet tudnak adni és persze tőlük kapni. És van a másik csoport, aki konkrétan pasi pótlékként tekint rájuk, mert ahogy a 29-es válaszban is le van írva, kölyök kutyát szinte bárki vehet és egyáltalán nem feltétel a kölcsönös szimpátia. Majd olyanra neveli amilyenre akarja, ha nem sikerül akkor pedig legfeljebb túlad rajta. Emberi társat viszont nem lehet pénzért venni és egy felnőtt embert nem is alakíthat a saját ízlése szerint. Ami pedig legalább ennyire fontos, hogy a kutyával szemben mindig az ő akarata fog érvényesülni, míg egy férfi esetében ez nem így lenne.
#28 De a kérdező nem a párja ezeknek a nőknek. Csak egy idegen. Persze, hogy az állatuk fontosabb egy idegennél.
Nem értem soha ezeket a fontossági sorrendeket. Nyilván a férjem jelenleg a legfontosabb az életemben. Majd ha megszültik a kislányom, akkor meg ők ketten lesznek azok. De ettől még a macskám is fontos. A hobbi állatozás igazából egy életstílus. Alapból nem jövök össze olyan emberrel, akivel nem passzol ez. Ugyanolyan fontos, mint hogy pl hol tervez élni, akar-e házasodni. Szóval nem helyezem a párom elé az állatot. Hanem alapból nem lesz a párom az, akinél ez a probléma felmerülhet. Ennyi erővel minden random elvárásra lehetne azt mondani, hogy a párod elé helyezed. Vonzó embert akarsz? Akkor a párod elé helyezed a szépséget. Olyat, aki nem munkanélküli? A párod elé helyezed a pénzt. Olyat, aki szintén nagyváosban képzeli el az életét? A párod elé helyezed a szmogot. Közben nem erről van szó. Csak értelmes ember használ szűrőket, hogy ideális partnerrel jöjjön össze. A nem értelmes meg bárki karjaiba beleugrik, pedig tudja, hogy pl a másik kutyát tart, amit ő nem szeret. Aztán hisztizik, ha a másik nem úgy gondol valamit, ahogy ő.
És nem csak a magányos emberek tartanak állatot. Én már a férjemmel éltem, mikor miattam lett egy macskánk. Nem voltam magányos amúgy sem, csak egy macska teljesen más társaságot ad, mint egy férj. Egyszerűen aki szereti őket, aki élt már velük, annak egyéb emberi kapcsolataitól függetlenül igénye lesz rá, mert aranyosak, viccesek, megnyugtat a dorombolásuk.
Igazuk van azoknak akik heterogén közösségnek látják a kutyásokat, mert ott is rengetegféle van.
Akivel most elkezdtem ismerkedni is kutyás de a kutyáról mint állatról beszél és nem mint gyermekéről, társáról stb.! Tehát egy picit más.
Ettől függetlenül persze minden fotón látható a kutya, profilkép stb!
De elképesztő méreteket ölt akkoris a vonzalom az ebek iránt manapság sok olyan ember van aki ünnepli a születésnapjukat, tortával, gyertyával, ajándékkal stb., tehát tényleg kvázi emberként vannak tartva.
Ezzel sokan nem tudnak azonosulni, nem is kell.
Abban is igazat adok hogy nem várhatom el hogy váltson. Teljesen nyíltan el is mondtam neki az ismerkedő esten hogy nem annyira vagyok kutya-párti és akkor még finoman fogalmaztam. Ettől függetlenül még nem mondta le a pénteki találkozót, de lehet megfontolja :).
35
Sok mindenben egyet értek veled, én is azt írtam, hogy nem maga az állattartás tenye, ami gázos. (Mellesleg kutyám van).
De szerintem nem oké személynek kezelni az állatot. Tehát tiszteljem már meg annyival a potenciális partneremet is, hogy nem helyezem mellé érzelmileg/fontosságilag az állatot. (Nálunk pl voltak ilyen konfliktusok a párommal)
Nyilván valamilyen szinten egy életstílus is az állattartás, akárcsak egy motoros hapsinál a motorozás, csakhogy nem véletlen nem jön be az se minden nőnek :D
Szerintem félre lett értelmezve a kérdés. Nem mondtam egy szóval sem, hogy ne tartson mindenki állatot, bár nyilván én nem tartom kívánatosnak, folyamatosan cikkeznek is róla, hogy mennyire sok állat van a városban és hogy ez már messzemenőleg nem egészséges.
A probléma összetett. Azt gondolom hogy pont ha valaki állatvédő, állatbarát, azzal tenne a legjobbat a környezetének, ha nem tartana saját maga, nem növelné tovább a számukat. Menhelyeken végzi nagyon sok állat.
A kapcsolatokban pedig valóban van egy furcsa helyzet, mi szerint már nem házörző hanem házi kedvenc, de már nem házi kedvenc sem a kutya hanem CSALÁDTAG, sőt sok nő ( ismerek ilyet ) a gyerekeként kezeli, nem hiába az angol kifejezés erre hogy "fur baby", nem tudom hogy magyarul van e hasonló.
Tehát ezért nem tartom kívánatosnak. Én úgy gondolom ezzel egy űrt pótolnak a nők. Sokkal jobb lenne egészséges emberi kapcsolatokat látni, és családokat, gyermekeket de ahol én lakom ott sok szingli és egyedülálló idős vagy akár fiatal nő, természetesen kutyával.
Fura irányba megy az emberiség.
Befelé fordulunk, nem egymás felé, a kutya valóban nem "ugat" vissza mint egy pasi így könnyebb de azt gondolom rengeteg nő marad emiatt gyermektelen és sokan csak 40 felett veszik észre, hogy szeretnének majd gyereket és hosszú sötét út tud lenni a 40-80 közötti 40 év, amikor a szüleink már idősek, nem értenek minket, a barátnőink már untatnak, a kutyák pedig 10 évente cserélődnek hiszen nem élnek annyi ideig mint egy ember, egy társ.
Társ kellene az embereknek majd gyermek. Én ebben hiszek.
Lehet jönni a kivételekkel, de a női test maga arra lett 'kitalálva' hogy emberi életet hozzon létre és nem arra hogy kutyát nevelgessen.
Szomorú végtelenül szomorú irány ez az állatok emberi jogot kapnak, az emberek ( férfiak ) lassan pedig jogfosztottak lesznek, pláne ha heterók, fehérek és társat akarnak mert az maradi az nem trendi ....
Nekem ez az új hozzáállás szimpatikusabb, ameddig nincsen túlzásba víve (nem akarja beadni a gyerekóvodába PincsiPuput pl.)... az állatért az ember felelősséget vállal. Akkor meg közelebb illene, hogy álljon, egy családtaghoz, mint egy használati tárgyhoz.
Ez az utolsó mondat meg tipikus hiszti. Nem az állat meg a kutyás nő az oka annak, hogy nem találsz magadnak társat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!