33N vagyok, már esélytelen olyan férfit találnom aki gyereket szeretne?

Nem lehetetlen. Én is egyedül vagyok 33 évesen, se feleség, se gyerek.

De ahogy az 1-es is írja, nehéz.

én 37 vagyok, tehát korban illenél és szeretnék családot

a probéma ott lesz, hogy ezzel nem lehet indítani; egy-két év ismerkedés szükséges előtte. Tudom, a biológia nem vár rád, de nem szeretnék hétvégi apuka lenni...

Sokan azt hiszik, hogy az élet menetrendszerű, próbálják a megírt kotta szerint élni, holott ez sajnos ritkán sül el jó irányba...a rengeteg válás, mérgező házasság, családi légkör, alkoholizmus, megkeseredés mind annak a kényszerességnek a szüleménye, hogy az emberek meg akarnak felelni a társadalmi nyomásnak.

Adj időt magadnak, ne görcsölj, mert abból soha, semmi jó nem származik. Így jártál, hát így jártál...van aki 40-50 éves korában talál megfelelő partnert és jön egyensúlyba, vagy vállal gyermeket. Ne hasonlítgasd a helyzeted másokéhoz, mert abból csak a véget nem érő frusztráció következik.

És az ismerkedésnél lehetőleg ne a gyerek legyen a szempont. Ez elvakíthat a megfelelő partner kiválasztásánál, akár el is ijesztheted a kiszemelt férfit.

Üdv: Egy nő, aki 43 évesen szült.

Mindig is családot szerettem volna férfiként 1-2-3 gyereket, "csendes" családi életet.

Mindig ez volt a szemem előtt, de sosem olyan nőkkel hozott össze az élet akik ezt akarták volna. 28 évesen találkoztam valakivel végre, aki azt mondta ő is ezt szeretné. Összemelegedttünk, és minden jól alakult kivéve hogy mindig megvolt a kifogás miért várjunk. Eltelt 10 év és akkor kibökte hogy hát ha azt mondja hogy nem akar gyereket nem maradok vele. Zsír. Majd pár évre rá kivágott hogy már mást akar, engem megunt. Most itt vagyok egyedül erősen 40+, se senkim se családom se gyerekem. Pedig én mindig családot, gyereket szerettem volna. Úgynevezett unalmas családapa szerettem volna lenni. Soha nem hajtottam a munkahelyen hogy hiper vezető legyek, család fontosabb volt, vagy hát lett volna. Megteremtettem az anyagi és minden szükséges körülményt. Most az ex többet keres már mert miután kibökte nem akar gyereket belehúzott a karrierbe. Most már csak egy béna csóró vagyok.

Nők meg kérdezik a neten (pl itt) hogy családot gyereket szeretnének nem -e késő. Nekem meg fáj a szívem. Mondanám hogy legyen családunk, ismerkedjünk, de én már lehet 50 leszek mire a gyerek megszületik. Tudom hálivúdi gazdagoknál nem gond ha 70 évesen csinál gyereket az aktuális cicababának aztán elpatkol.

Én meg akartam élni a vidám, és nehéz pillanatokat együtt, megöregedni valakivel. Majd várni izgalommal hogy jajj de jó jönnek a gyerekek, ünnepekre, hétvégére, csak úgy. Most úgy van hogy hát majdnem sikerült.

Kikerültem a "piacra" és egyedülálló anyukák szaladgálnak 10+ éves gyerekekkel egyedül. Így mi már nem leszünk család, és kimarad egy fontos életszakasz.

Egy életünk van és 14 éves korban hosszúnak tűnik az élet. 20 években viháncolnak majd 30 év körül döbbennek rá hogy jajj ez még sem olyan hosszú és sok. Felesleges időhúzására nincs idő, de kapkodni szintén nem szabad.

Nem sajnálkozásként írtam le hogy sírjanak rajtam. Megoldom, túlélem.

Okulásként. Sokaknak...

Nem késő, neked nem. De ne kapkodj és ne hazudj, és ne fogadd el ha hazudnak. Válástól meg nem család lesztek, hanem egyedülállóak. Szóval fontos hogy ne kapkodj. Neked még lehet családod. Szépen nyugodtan fel a fejjel. Nem verseny...