Azok a 30-40 éves nők, akik még mindig a nagy Ő-t keresik, persze mindezt otthonról, úgy hogy közben a nettó 500 ezres fizut,saját lakást kocsit elvárják,tisztában vannak azzal hogy hátralévő életükben is egyedül fognak élni?

Ezt most úgy kezeled, mintha a nők többsége gazdag szőkeherceg férfit keresne a szüleivel élve irreális elvárásokkal...

Én speciel:

- nem félek az egyedülléttől, mert megtanultam egyedül is boldog lenni, így nyilván olyan férfit keresek magam mellé, aki ehhez még tud vmi hozzáadni, nemcsak a farkát, és akkor én még legyek hálás, hogy vki rámfanyalodott

- nekem pl. a kereset annyiban fontos, hogy magát el tudja tartani, és mondjuk néha meg tudjon hívni randira úgy, hogy ő fizet (minimálbérnél picit jobban kereső, hozzám képest feleannyit kereső férfival is volt tartalmas, jó kapcsolatom, nem a pénz miatt lett vége)

- olyan ennél magasabb elvárásokat is támasztó 46 éves ismerősöm is van, aki olyan minőségi férfit szakasztott magának... jó, mondjuk neki magához képest reális volt az elvárása a férfival szemben, mert ez a nő is egy felsővezető, ambiciózus, okos nő, és nem is csúnya... sok itt pocsogó incel sírva köszönte volna meg a jóistennek, ha hozza tudott volna érni kb :D (és a pasi még alacsonyabb is nála, de közben művelt, okos, nem csóró, vonzó)