Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túlságosan megszoktam volna, hogy egyedül vagyok?
Megpróbálom dióhéjban leírni.
A fútó kalandokat leszámítva körülbelül 5 éve vagyok szingli. Sokszor rámtör a magány érzése, így mindig próbálok egy állandó társat keresni magam mellé, de baromi nehéz... Egy hónapja viszont összeakadtam egy csajjal, akivel - úgy tűnt - flottul megy minden. Megvolt a közös téma, jó beszélgetések, tényleg egyenesnek tűnt az út.
Viszont rólam tudni kell, hogy az 5 év szingliségem alatt nem maradt másom, csak a munkám és a hobbim. Sikerült eljutnom odáig, hogy ha minden jól halad, 1 éven belül kizárólag a hobbimból képes leszek anyagilag ellátni magam; viszont ezért nagyon sokat küzdöttem és küzdök most is, nem kevés pénzt, energiát és időt fektettem már bele, szóval nem tudnám csak úgy egyik napról a másikra eldobni. A mindennapok úgy néznek ki nálam, hogy 8-tól 4-ig dolgozom, majd hazajövök, és egyből fejest ugrok a hobbimba (ami egyébként pihentet és megnyugtat egy stresszes nap után), igazából sokszor azt se venném észre, ha atombomba robbanna mellettem.
A probléma: a csajszi, akivel egyébként jó úton haladtunk a párkapcsolat felé, úgy éreztem, hogy a fejemre nő. Folyamatosan írt meg hívogatott, egyszerűen nem tudta megérteni, hogy nekem kell egy kis (sok?) én-idő. Azt gondolom, hogy minden nap szakítottam rá időt, az üzeneteire folyton válaszoltam, 2-3 naponta találkoztunk... Ellenben nekem ez a folyamatos hívogatás, ami miatt nem tudtam koncentrálni a projektekre, amiken dolgozom, nagyon nem jött be.
Én szoktam meg ezt túlzottan, hogy egyedül vagyok, és mindig azt csinálok, amit akarok? Ha valaha akarok egy komoly kapcsolatot, akkor tényleg föl kell hozzá áldoznom azt, amit eddig felépítettem? Vagy csak simán rossz emberbe akadtam? Valahol megszerettem ezt a lányt, viszont ez így nekem nem megy, úgy érzem, hogy megfojt...
Nekem is hasonló dilemmám van nőként.
Van egy olyan hobbim, amihez jócskán idő kell és egy kapcsolat eléggé visszevetne benne.
Pénzt ugyan nem keresek vele, de kiélhetem benne a kreativitásom.
Mindenképpen közölni kell a leendő pároddal, hogy mi köti le az idődet, és fogadjon el vele együtt!
Jól gondolod, a fejedre nő ez a csaj, ha hagyod. Nincs neki egész nap dolga, hogy téged hívogat? Én megőrülnék, ha állandóan üzenetekre kéne válaszolgatnom. Én is dolgozom egész nap, este hazamegyek, aztán engem mindenki hagyjon békén. Otthon is van elintéznivalóm.
Én azt csinálnám, hogy egyszer, először és utoljára elmondanám a csajnak, hogy ez nekem sok. Ettől eddig dolgozom, ezalatt ne hívjon, ne írjon, mert koncentrálnom kell. Ekkor és ekkor találkozunk, szóval szánok rá is időt, de amikor dolgozom, akkor nem írogatok. Ezt amit mondok neki, konzekvensen be is tartanám. Ha mégis hívogat, akkor nem veszem fel neki, üzenetére nem válaszolok. Előbb-utóbb megszokja és akkor megmarad az én-időd. Ha konfliktus lesz belőle és szakít, akkor meg nem egymást kerestétek.
Valószínűleg nem vagy belé szerelmes, szerintem ezt kár erőltetni. Ahogy így írsz róla, ez kb barátzóna, sőt még az se. Ha ő lenne "a nagy ő", akkor pillangók lennének a gyomrodban és nem is írnál ki ilyen kérdést.
A másik dolog meg hogy, igen, ha akarsz párkapcsolatot, akkor arra időt kell áldoznod, mert az úgy nem fog működni, hogy semmit nem adsz bele, csak várod, hogy majd magától működjön. Egy normális kapcsolat nagyon sok befektetett időt és energiát igényel mindkét fél részéről. Mondjuk ha tényleg szereti egymást a két fél, akkor ezt nem érzik áldozatnak szerintem
Hogy lenne szerelmes valakibe, akit most ismert meg? Milyen pillangókról van itt szó, meg nagy ő-ről? Te jóságos ég, az álomvilágból azért lépjünk már ki.
Kérdező, normális amit érzel. Ez a nő egyértelműen túltolja, rád akaszkodik. Többször elmondtad neki hogy nem tudsz 0-24-ben elérhető lenni, ami teljesen okés, ő erre tesz magasról.
Ez a lány még másnak is sok lenne, minden normális embernek. Nem tudsz állandóan a telón vagy a neten lógni, élni kell az életet is. Ettől még egy kapcsolat lehetőségét nem kell eldobni a jövőben, de ez így komolytalan, nevetséges. Kb. tini színvonal amit művel, mindezt úgy, hogy sugárban hányja le a kérésedet. Elég önzőnek érződik már ebből is és kétségbeesettnek. Minden épeszű ember menekülne tőle.
Lesz majd olyan nő, akivel értelmes kapcsolatot lehet kialakítani, bár nem biztos hogy most fér bele az idődbe ez.
#3: totál igazad van, nem vagyok belé szerelmes; nem tudom, hogy arra az érzésre még egyáltalán képes vagyok-e. :D Azt írtam, hogy kezdem megkedvelni, talán megszeretni, és ezért gondolkodtam el ezen az egészen.
#2: tudta, hogy mit vállal, azt is tudja, hogy ha tényleg összejön a dolog, akkor az folyamatos utazgatással fog járni, közben meg kisgyerekekről küld videókat, meg arról beszél, hogy mennyire szeretne gyereket... Lehet, hogy tényleg nem egymást keressük.
Mond meg neki hogy álljon le, ezt írd le neki amit most itt.
Szerintem egyedi hogy kinek mennyi én idő kell szinglisegtol függetlenül.
Beszéljétek meg, de ne rontsd el
#4 egy hónapja ismeri a csajt, ez simán elég a pillangós érzés kialakulásához, ha tényleg annyira vonzódna hozzá.
De amúgy ez tényleg gáz, hogy már most kisgyerek témával bombáz. Szerintem szereld le, amíg nem nő a fejedre teljesen.
(3. voltam).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!