Azok a 30-40 éves nők, akik még mindig a nagy Ő-t keresik, persze mindezt otthonról, úgy hogy közben a nettó 500 ezres fizut,saját lakást kocsit elvárják,tisztában vannak azzal hogy hátralévő életükben is egyedül fognak élni?

Miért maradnának?

Anyám 60 évesen házasodott újra, egy nála 8 évvel fiatalabb, jómódú fickóhoz. Mindkettőjük megdolgozott azért, hogy ne valami csupaszvalagú ork jusson nekik. Nem jártak el ismerkedni, munka kapcsán ismerkedtek meg.

Aki nekem ezek után azt mondja, hogy 30-40 évesen nem lehet méltó párt találni, az egy idióta.

Mielőtt beugatsz, engem nem érint a 30-as társkeresés, egyrészt mert nem vagyok még 30, másrészt nem vagyok szingli.

Csak gondoltam szólok, hogy aki azt hiszi, 30asként olyan nehéz a párkeresés, az szimplán életképtelen.

Ma már kb. az ötödik ilyen kérdés.

Szimpla provokáció egy incel hülyegyerektől, aki erre veri, mert másra nem tudja.

Pedig jó a kérdés. Nekem is van ilyen csaj ismerősöm. Jóval idősebb nálam. 5 éve kavartunk amikor még harmincas volt. Sosem felejtem el hogy leszólta a 1,5 szobás újépítésű társasházi pesti albérletemet hogy milyen kicsi. Azóta is otthon él, a bátyjával közös a szobája.

De több ilyen 40 feletti nőt ismerek akik még az anyjukkal élnek. És annyira tévképzeteik vannak... 19 éves műmájer srácokra csorgatják. Életükben egyszer kúrta meg őket ilyen, azóta ezt kergetik. Még 45 évesen is...

Ja, harmincas is van akinek az anyja is az anyjánál lakik. Ő meg az anyja melletti szobában!

Úgyhogy nem csak olyan az élet amilyennek az itteni álszent válaszolók beállítják!

A 30 40-eseknek sokkal tobbmindenkit kell elutasitaniuk helyből, mert ilyen lenéző emberek vannak feléjük.

Az ilyenek inkább állitsák be a korosztalyszűrőt es hagyják békén a 30 felettieket.