Hogy érezzem jól magamat csúnya arccal?

29/N vagyok.

Egyedülálló. Sajnos, a mai szépségideálhoz mérten, csúnya arccal áldott meg a sors. Egyáltalán nem szimmetrikus, és nem szép. Nem kell küldj képet válasz, mert nem fogok. Egész életem során alig kaptam dicséretet, illetve több beszólást kaptam utcán is, hogy csúnya vagyok. A pasik sem néznek meg nagyon, az arcom tényleg nem szép.

Én próbálok szemezni, de nem veszik fel a szemkontaktust.

Ezt kezdem elfogadni, viszont a problémám a következő: rengeteg eseményre járok, bulikba, felolvasóestekre, stb, és oda igyekszem kicsípni magamat amennyire lehet (szép haj, szép smink, szép ruha, stb), viszont így is kb csak átlag alatti vagyok, és sehol nem kapok bókokat, dicséretet. Minden barátnőmet elviszik a buliban, már kb. az első 5 percben, én meg egyedül táncolok. :D

A legrészegebb emberek jönnek oda hozzám. És ez nagyon rosszul érint.

Igyekszem jól érezni magamat, de annyira nőietlennek, csúnyának érzem magamat. Oké, írhatjátok, hogy tuti nem vagyok az, de igen, az vagyok. Vannak kevésbé vonzó emberek, én sajnos ebbe a kategóriába esek.

Ha az átlagos, vagy szép arcú barátnőm smink nélkül, zsíros hajjal megy ki utcára, többen megnézik akkor is, mint engem teljes sminkben, kicsípve.

Szóval amikor én kihozom magamból a "maxot", akkor is átlag alatti maradok. Többnyire megbírkózom ezzel a hétköznapokban, de mostanában egyre többször jön rám, hogy hiányzik a dicséret, vagy hogy valakinek én legyek a nő. Vagy nem is valakinek, egyáltalán az, hogy nőnek érezhessem magamat.

Volt már kapcsolatom, de mindkettőben megcsaltak, és hangoztatták, hogy nem vagyok szexi, az arcom férfias. Azt mondták, azért voltak velem, mert nagyon rendes és kedves vagyok és ilyen lányt nem találnak személyiségileg.

De a külsőm nem jött be nekik.

És mostanában csúnyább pasiknál próbálkozom, és tök jól "alakul", de aztán látom, hogy ők sem ölnek energiát a velem való ismerkedésbe, ha nem keresem őket, ők sem engem.