A nőkkel csak el kell hitetni, hogy jobb vagy, magasabb státuszod van mint a többi férfinek és akkor akarni fog?

Ja..

Elhiszik hgy a Gellérthegyen van lakásom, nem egy béretlt a külterületen. My Bachal járok nem Swifttel. 20+kupak a 11 helyett

Azt gondolom, hogy elég egysíkúan szemlélve a problémát, még akár van is igazságtartalma.

Mindig is igyekeztek az emberek olyan kapcsolatokat kialakítani, amitől boldogabb, jobb életük lesz. Ha valaki lehúz, akkor nem akarják azt a személyt az életükbe.

Ez igaz a kapcsolatokra is. Pl. kevés olyan férfi van, aki például összejönne egy hét gyerekes 40 éves falusi elvált roma nővel. Még akkor is, ha sokaknak lenne erre lehetősége, mert a nő belemenne. Vagy egy alkoholista csövessel az utcán.

Egyszerűen nem érzed azt, hogy ez a személy bármi pozitívat hozzátenne az életedhez, ha kapcsolatban lennétek.

Ahogy nő az ember életszínvonala, úgy lesz egyre magasabb a megugrandó szint is. Pl. ha sok barátod van, akkor nem fogja megérni, hogy anyagilag ráfizess arra, hogy legyen veled valaki. Ha mindenképp szeretnél családot, akkor elfogadod egy családcentrikus embertől, hogy kevesebbet keres, ha amúgy szuperül ért a gyerekekhez (pl. nagyon sok férfi választ rosszabbul kereső barátnőt). Van, akinek mondjuk a "luxusélet" olyan nagy előny, hogy ezért hajlandó összejönni valakivel, aki nem szimpatikus neki.

De ha az illető nem tesz hozzá az életedhez, akkor nem fogsz összejönni vele. Sokaknak még akkor sem éri meg, ha anyagilag amúgy jobban járna.

Figyelj mucika. Azokhoz a nőkhöz, akikre te ácsingózol, oda kellhet a bemagolt tudományod. Tudod, ha magasra tetted a mércét, akkor igazodj is ahhoz. A mérleg serpenyőjébe neked is tenned kell valamit. Sokszor említitek ezt a nők osztozkodnak a chadeken dolgot. Így már pontosan tudni milyen nőtípust keresel. De ha te ilyen felszínes vagy, akkor miért vársz cserébe bármiféle megalkuvást? A legszebb nőkön ugyanúgy osztozkodnak a pasik, még kutyába is hajlandóak lemenni pitizni. Ott döngtök körülöttük mint döglégy a lószaron. A piacot ti is alakítjátok, nem csak a nők. Tessék akkor leboxolni egymással, ha már lebutítjuk az embereket ösztönszintre. Te csinálsz magad alá 1 kis műszempilla, póthaj, szoli, instasmink, meg mindenféle filter láttán. Ja igen, ELHISZITEK amit láttok, mert veletek ilyen könnyű elhitetni ;). Mivel sokatoknak ez kell, megy a tolongás. Nofene hát erről mégis ki tehet?

Nem kell a duma hogy "deee az átlagos csajok is ilyenek". Pontosan tudom hogy nem ilyenek. Elég ha kimész az utcára. Nektek soha az életben nem kellene átlagos nő. Jöttök ezzel a hipergám fszsággal, mikor pontosan ti vagytok, akik annyit láttok a másikból mekkora a melle, segge, csak a külső számít, ja és ne öregedjen má'. Nem minden a géneken múlik, egy ilyen nő rengeteget költ magára, ami rengeteg idő+pénz, hogy nektek férfiaknak tetsszen. A készbe jó lenne beleülni mi? Most és azonnal kéne a tökéletes nő.

Ha valakit folyamatos visszautasítás ér, akkor nem méri fel jól a saját értékét. De fröcsögni mindig könnyebb, abba nem kell energiát fektetni.

Minden (kicsit is normális) ember szeretné azt érezni, hogy a párja hasznos tagja a társadalomnak? Most ezen miért kell problémázni.

Ezt a hibergámia hülyeséget meg hagyjuk.

A külsőre minden szempontból tökéletes osztálytársnőmet kürüldongták a fiúk, ő meg olyan stílusban utasítgatta el őket, hogy az én képemről sült le a bőr. A fiúknak valahogy mégis ez kellett. Inkább a megaláztatás az angyalszép lánytól, mint esély az átlagosnál. Nem hibáztatom őket, amiért így működnek, csak utána ne tépjék a szájukat, hogy a nők milyen gonoszak.

A jobb külsőt nem tudod elhitetni, a plasztikai sebész sem tud pl. magasságot adni.

A magasabb (pénzbeli) státuszt meg szintén nem tudod elhitetni, mert akkor eladósodsz és felvetődik a kérdés: megéri teleszórni méregdrága haltáppal a Balatont, mikor akkor már olcsóbbá válik a legdrágább étteremben is a hal?

Hiszen még lehetne mondani a "engem akarjon ne a pénzemet", de amelyik nő a státuszra bukik azt csak az különbözteti meg a fizetős prostituálttól, hogy gyáva felvállalni az ösztönét, hogy ő önmagán kívül senkit nem tud szeretni és csak a hasznot nézi a férfiben, hogy mit nyer a kapcsolattal.

Úgyhogy szomorú elfogadni lélekben is, hogy lábak nélkül születtél, de a tényen nem fog változtatni, maximum a te életed lesz kellemesebb, ha felismered, hogy sok pénzt kell keresni, de ezt nem elszórni felesleges státusszimbólumokra, hiszen áldásos hatása, ha a nők úgysem tudnak vonzódni a külsődhöz, hogy lakhatsz akár mamahotelben, járhatsz BKV-val, márkás ruhák se kellenek, csak minőségiek, megspórolsz egy csomó mindent, wellness hétvége, éttermek, színház, stb.

Ráadásul ha szerettél volna gyereket sem lehetetlen már, csak ki kell utazni olyan országba, ahol legális a béranyaság. Élvezd a modern 21. századot, ha pénzed van legalább ezt megteheted, már már a párkapcsolati piac egyre siralmasabb és a nők igénye egyre magasabb.

#4: "vki a humort, mások meg a hűséget, becsületességet, észt, stb, a sor végtelen."

Ezek önmagukban pénz és/vagy külső nélkül semmit sem érnek.

"Nincs státusza, se pénze, simán csak egy szerethető ember."

Ilyeneket nagyon ritkán szoktam látni, általában valami nagyon súlyosan lelki sérült lány, vagy nagyon fiatal és valami miatt folyamatosan bántalmazták őt, akár még a saját családja is és két jó szónak örül a srác meg jókor van jó helyen, vagy már válás után megtépázta őt az élet és szintén ezért örül 1-2 jó szónak.

Egyrészt a "srác jókor van jó helyen" általában az esetek többségében pont az itt is gyakran emlegtett "fogatlan segédmunkás" típus, aki mivel élete "most vagy soha" szituációja, a lehető legszebb oldalát mutatja, mintha vizsgázna, az összes eddigi romantikus filmből ihletet merít és leveszi a lábáról az aktuális helyzetében amúgy is könnyű préda lányt. Lényegében mindkét fél szeretetéhes annyira, hogy egymásra találnak.

Csakhogy a folytatása nem szokott olyan romantikus lenni, hiszen nincs vonzalom, csak bebeszélt vonzalom. Ennél fogva a következő kimenetelek szoktak lenni.

- A pénz és státusz valóban nem érdekelte a nőt*, mikor összejöttek, de mikor jobban megismerte már folytatja ezt a saját kis valóságtorzítását TUDAT ALATT, hogy ő valójában tényleg szereti a Bélát, mert egy szerethető ember. És egyáltalán nem, még pár százaléknyira sincs semmilyen jelentősége annak, hogy a Béla 400 ezret keres segédmunkával (és ennek áldásos hatásaként ritkán is van otthon), hogy a Béla még azt sem engedi, hogy a rezsibe beleadjon, máskülönben meg megint mehetne vissza bolti eladó fizetéssel albérletezni és így tovább. A nőt azért csillagoztam, mert fordítva is előfordult ugyanebben a szituációban, mikor egy ilyen Cynthia Dictator-kalibert kapart magának össze az FKF-es cigánysrác és csomó ideig együtt voltak és nekünk panaszkodott, hogy az elején tök jó ötletnek tűnt a kapcsolat, de most már hátrálna ki belőle, mert a nő leszívja az életét, viszont már úgy megszokta, hogy ott lakik és több marad a fizetéséből, hogy már csak ilyen lányt szeretne találni magának, akihez odaköltözhet. Férfiként meg azt nehéz, pláne FKF-es segédmunkásként.

- Egy idő után mindkét vagy az egyik fél (általában a nő, szintén nem azért, mert gonoszabbak, hanem mert több lehetőségük van és gyakoribb, hogy a dohányboltos srác próbálkozik be a csajnál, minthogy a dohányboltos lány próbálkozik be a srácnál, illetve exeknél is gyakoribb, hogy a férfi exek veszik fel a nőkkel a kapcsolatot, mint fordítva) rá fog döbbenni, hogy ez egy ilyen múló valami volt, ami még fellángolásnak sem nevezhető.

Hiszen a csaj (aki ha nem lett volna lelki mélyponton, sosem jött volna össze a sráccal) új erőre kapott a kapcsolat miatt, mármint hogy szeretve érzi magát, emiatt kivirul és ez a környezetének is feltűnik és hirtelen már megnő a mércéje, a srác, aki miatt kivirult egyre kevésbé vonzó, egyre inkább undorodik tőle, mert nem egy szinten vannak. Az érzéseit pedig nem tudja irányítani, hiába tagadja tudatosan, hogy őt ez nem érdekli.

Vagy éppen olyan is van, amikor a srác kényelmesedik bele a kapcsolatba, mert élete nőjét szerezte meg, aki magasan szintje fölötti is lehet, ráadásul sebezhető, cuki kislány állapotában, majd vagy azért dobja ki őt a nő, mert - hogy a klasszikus Deansdale-t idézzem - "megengedi magának, amit Elvis, miközben ő messze nem Elvis." vagy pedig ő száll el magától és veszi a bátorságot, hogy utána csajozzon és bepótolja, ami kimaradt, miközben otthon várja őt a nő, esetleg mivel ő maga is kivirul a kapcsolattól, hirtelen szimpatikussá válik olyan nőnek, akit már régóta hajtott és rámegy, így két szék közül a padlóra esik. Persze ez sem változtat azon a tényen, hogy valódi vonzalom, valódi szerelem nem volt, csak ilyen kényszerszülte... Csernus fogalmazta meg jól... szeretetku...vaság.

"Én azt látom, hogy vagy egymás külsejére izgulnak rá és abból lesz kapcsolat, házasság. Vagy pedig azért vonzódnak amit a másik fél nyújtani tud nekik. Tehát szórakozást, kirándulásokat, baráti kört, anyagiakat stb."

Így van, és mikor a kettőnek nagy a közös metszete (a vonzó másik fél személyiségileg is oké) abból lesz a tartós kapcsolat, amennyiben az egymással szembeni elvárásokban is meg tudnak egyezni.

Nem véletlenül a legfelszínesebb jobbra-balra lapozgatós Tinder lett a legnépszerűbb, mindenki által lemásolt társkereső típus, a személyiségtesztes egymás mellé sorolás meg eltűnt a süllyesztőben. Ezzel meg is dőlt a "nekem mindegy, hogy néz ki, a belső értékek a fontosak".

Ez valójában lefordítva azt jelenti, hogy "nekem mindegy mi a társadalomnak és a környezetemnek a véleménye a külsejéről, HA NEKEM TETSZIK (de ugyanez fordítva is igaz, Brad Pittet bottal sem, hiába tartják sokan jó pasinak), csak a belső értékei legyenek rendben"

A 0. előszűrőt, a külsőt nagyon sokan nem veszik figyelembe vagy elbagatellizálják a jelentőségét. Hiszen a saját oldalukról nézik, hogy ők már mennyit leadtak az igényeikből és így is selejtek jöttek, miközben rossz igényekből adtak le és amiből kellett volna, abból nem.

"Olyan, hogy önmagáért szeretik egymást az szerintem csak a csúnya embereknél van."

A csúnya emberek nem szeretik egymást, mert a csúnyák is a szépet tartják szépnek. Nem lesz nekik 180 fokban megfordult ízlésük. Lehet, hogy egy szupermodellnek hamarabb bejön Adam Sandler vagy Jack Black, mint egy 150 kilósnak, mert valami megfogja őket rajta. A gond ott van, hogy ezek a kaliberű srácok csak nagyon ritkán férnek hozzá ezekhez a nőkhöz mert nincsenek a közelükben (mint az afrikai az ivóvízhez).

Sőt, inkább a csúnyák között van hatalmas megosztottság, mert mindkét oldal frusztrált.

#10: "Baromi egyszerű lenne az élet, ha minden nő és minden férfi egyforma lenne."

A motiváció egyforma.

#11: "Nem angyalok akik meglátják benned a szépet és beléd szeretnek. Nagyon céltudatos lények. Inkább a démonhoz állnak közelebb mint az angyalhoz, ha már választani kell."

És mikor felismered, hogy az út egyirányú és mindig ez volt az alaptermészetük, csak a patriarchátus meg az Egyház elfojtotta bennük, akkor még siralmasabb a jövőkép.

Mert akkor felismered, hogy vége mindennek és talán több száz év múlva megint lesz valami, ami megregulázza a civilizációt, de azt a te generációd már nem fogja megélni.

#23: "Ez igaz a kapcsolatokra is. Pl. kevés olyan férfi van, aki például összejönne egy hét gyerekes 40 éves falusi elvált roma nővel. Még akkor is, ha sokaknak lenne erre lehetősége, mert a nő belemenne. Vagy egy alkoholista csövessel az utcán."

A különbség annyi, hogy lassan a budapesti diplomás mérnöknek sem marad más választás, mint a példában említett nőtípus vagy a magány.

Eközben pedig női oldalon lassan már a Lang Györgyiknek is akad a példában említett alkoholista csövesnél jobb felhozatal.

Tehát nem az a probléma, hogy nem tesz hozzá az életéhez, hanem a nő és a férfi között olyan társadalmi különbségek lettek, mint a felső középsztály és a gazdagok illetve a nyomorgók és a szegények között.

Emiatt lettek - teljesen érthető és logikus módon - telhetetlenek és extra igényesek a nők. És ez a folyamat egyre gyorsul, mert egyre több férfi kényszerül választásra, hogy megalkuszik vagy bukja az egészet és továbbra is magány, illetve egyre kisebb jutalmakat dob neki a kor előrehaladtával az élet és már késő bánat 25 évesen visszasírni, ami 20 évesen összejöhetett volna vagy 30 évesen, ami 25 évesen.

Lehet hibáztatni a férfiakat is, sokan tényleg szánalmasak meg SIMP-eskednek a Facebook, Insta postok alatt, de rájuk varrni az egészet olyan, mintha a szegény réteg nyakába varrnád, hogy a közmunkás hibája, hogy annyit keres, bojkottálja a céget, államot, sztrájkoljon és majd ha tömegével történik, akkor hatást ér el.

Vagy kezdje kicsiben. Elég gazdag a McDonalds tulaja és részvényesei. Addig ne fogyasszon ott semmit, amíg legalább 30%-kal nem csökkentik az áraikat változatlan minőség mellett. Ha elég sokan csinálnák, megtörténne a változás.

Itt a lényegi pont, hogy SOSEM fogják elég sokan csinálni. Ergo, csak a saját magad életéért vagy felelős, neked kell alkalmazkodnod a világhoz, nem a világ fog hozzád.

Ez pedig arra is igaz, hogy ha szopóágra születtél, akkor abból kell kihoznod a maximumot vagy megölnöd magad, ha más lehetőség nincs.

Sem a nőket, sem a többi férfit nem tudod megváltoztatni. Viszont mivel a nők valamelyikétől szeretnél egyszer valamit, ezért értelemszerűen irányukba fordítod a tükröt, velük próbálsz meg kommunikálni, mert bár furfangos módon férfiak által is közvetetten akár javíthatnád a helyzetet, de az ismerős srác lebeszélése az ismerős csajról (akiről tudod, hogy esetleg te is bejössz neki) túl átlátszó, így a világba kiáltani ezt a bizonyosságot pedig céltalan. Ha most ezt olvasva 2 férfi szakít a barátnőjével és 20 SIMP nem olvas többé Instát meg Facebookot, akkor is vihar egy biliben és annak az esélye, hogy összejössz a 2 szinglivé vált nőből valamelyikkel vagy azzal, akinek csökkent a követői, lájkolói száma és emiatt pillanatnyi depibe zuhant kisebb, mint az Eurojackpoté.

Tehát nem nőgyűlölők vagyunk, csak ki mást próbáljunk meg meggyőzni, hogy minket is el lehetne fogadni. Értelme nincs, ahogy az életünknek sem.