Csak én látom azt, hogy olyan elvárásaik és elképzeléseik vannak a nőknek leendő partnerükkel szemben amelyek már-már teljesíthetetlenek?

Biztos akad kivétel, de én ezt tapasztalom. Nem olyan érthető elvárásokra gondolok, hogy ápoltság, kedvesség, sármosság, önállóság vagy ilyesmik, hanem ezek maximumon legyenek. Úgy értem hogy az az elvárás hogy tökéletes legyen. Egy beszélgetés vagy levelezés közben is minden mondat rossz, minden apróság félre van magyarázva és olyan következtetést vonnak le belőle hogy mivel nem 100 százalékosan azonos a nézőpont így alkalmatlan vagy párkapcsolatra. Amúgy meg semmi se jó. Ha komolyabb vagy akkor miért nem vagy viccesebb, ha vicesebb vagy akkor gyerekes vagy. Ha valamibe szivesen besegítesz a házimunkában, akkor miért nem olyan dolgot csinálsz mondjuk a kertben ami még nincs meg, ha nem segítesz hanem mást csinálsz akkor magára hagyod. Ha szivesen olvasol hétvégén akkor miért nem megyünk inkább valahová, vagy fogalkozol vele, ha nem olvasol akkor paraszt vagy. Ha elmennénk valahova, akkor ne oda és amúgy is most inkább a barátnőkkel, miért akarom korlátozni őt, pedig pont fordítva van, szinte már bármiben kompromisszumkész vagyok, cserébe továbbra sem jó semmi. Nyilván akkor kell olvasni amikor engedélyezve van. Sorolhatnám tovább.

Lehet éles példákat írtam de biztos értitek ebből mire gondolok.

Más is ezt tapasztalja, hogy lehetlen megfelelni? Vagy csak én találkozok ilyen párkeresőkkel?

Nyilván a párkeresőkre gondolok, nem a párkapcsolatban élőkre.