Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Társkeresési problémák » Csak nekem nehéz nulláról...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Csak nekem nehéz nulláról újrakezdeni az ismerkedést, társkeresést?

Figyelt kérdés

40 felett, hosszú kihagyás után kezdtem el újra ismerkedni online. (Tudom, ez eleve nehéz terep, de az életben tényleg nincs lehetőségem. Járok társaságba, szórakozni, de évek óta nem bukkant fel a környezetemben olyan facér pasi, akivel egymást kerestük volna, maximum szexkapcsolat jöhetett volna össze, azt meg nem keresek.)

Tisztában vagyok azzal, hogy kit és mit keresek, nem mindenáron akarok valakit, csak hogy legyen, ezért már a legelején nagyon sok mindennek stimmelnie kell. Csak olyan tud megfogni, aki képes tartalmas, spontán beszélgetésre, van stílusa, van humora, ami már írásban is átjön. Ritka, de van ilyen néha. És akkor utána jön a kismillió tételes checklist mindkét fél részéről, hogy mennyire tudnánk belepasszolni egymás életébe, mennyi kompromisszumot kell kötni (valamennyi nyilván belefér, de vannak teljesen kizáró tényezők is).

Aztán ha mindezeken túljutottunk, jön a kritikus személyes találkozó, hogy megvan-e a "kémia", élőben is tudunk-e vonzódni egymáshoz.

Ha ezen is túljutunk, akkor jön a randizás, jól érzem-e magam vele, keres-e, milyen gyakran, haladunk-e valami felé.

Az újabb kritikus pont a szex: passzolunk-e fizikailag és szexuális kultúrában.

És ha ezen is túljutottunk, akkor jön az igazán lényeges dolog: hogy tudjuk-e működtetni a kapcsolatot, összecsiszolódni, alkalmazkodni egymás igényeihez, rigolyáihoz, megbeszélni a felmerülő kisebb problémákat, eltérő igényeket.

Legutóbb idáig jutottam el, és ezen az utolsó ponton bukott meg a dolog, képtelenek voltunk összecsiszolódni, a legkisebb felmerülő konfliktust kezelni.

Eltelt azóta némi idő, újra próbálkoznék ismerkedéssel, de rendesen bennem van a félsz, hogy ismét végigmenjek ezen a sok-sok lépcsőfokon, építgessem magamban a motivációt, a lelkesedést, bizalmat előlegezzek egy ismeretlennek, hetekig, hónapokig, miközben lehet, hogy a ki tudja hányadik lépésnél ki fog derülni, hogy nem egymást keressük.

Hogyan lehet ezen felülemelkedni? Ti hogyan élitek ezt meg? Szívesen beszélgetnék olyanokkal, akik hasonló cipőben járnak.


2021. okt. 10. 11:04
1 2 3
 1/21 anonim ***** válasza:
24%
Szia, én is hasonlóban járok, 35F.
2021. okt. 10. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/21 A kérdező kommentje:
1. És mit teszel ellene? Teszel valamit egyáltalán?
2021. okt. 10. 11:10
 3/21 anonim ***** válasza:
Hasonlóan kifogytam a lehetőségekből, mint te. Ugyanez a szituáció, a remény marad. :)
2021. okt. 10. 11:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/21 anonim ***** válasza:
Hát. Én is így érzem sajnos. Bár nekem beleszól a tanulás is. De ahhogy észre vettem, a bulikban nem igazán lehet, vagy csak nem tudok ismerkedni. Ez egy nehéz terep. Sajna semmit nem tudok ellene tenni. Max hogy várok és nyitott leszek. F/22
2021. okt. 10. 11:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/21 anonim ***** válasza:
100%

Sajnos a párkeresés pontosan ilyen folyamat, ahogy leírtad.

Nem véletlenül van annyi szingli! :(

Ebből nem lehet az időt "kispórolni". Nagyon nehéz mindig a nulláról kezdeni.


Talán annyit tudsz tenni, hogy olyan társaságba jársz, ahol sokan vannak (Pl: kiránduló, bicikliző, kutyás, valamilyen sporttal kapcsolatos társaság stb.)! Itt lehet hosszabb beszélgetéseket folytatni a társaság tagjaival.

Esetleg jelenlegi, vagy régi munkahelyről, ha ismersz valakit, akivel jókat beszélgettél pl. céges partnerek, beszállítók (nem kollégákra gondolok!)


Ha ezeken a helyeken megismersz valakit, esetleg már spóroltál egy kis időt.

Ami viszont a lényeg a szex, konfliktuskezelés, összecsiszolódás, amikről te is írtál, ezeken keresztül kell menni, ezt nem lehet kikerülni!

Azért írtam, hogy talán rövidebb ideig tart, olyannal, akit már régóta ismersz!

Aztán utána jön az igaz mondás, hogy lakva ismered meg igazán a másikat, szóval a lényeg csak akkor derül ki.

Az egész párkeresés egy nagy "zsákbamacska"! :)

2021. okt. 10. 11:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/21 A kérdező kommentje:

5: Régebben úgy ismerkedtem mindig, ahogy javasoltad, eleve ismerősi körből választottam. Viszont az elmúlt jópár évben a környezetemben senki nem bukkant fel, akivel egyáltalán az esélye is felmerülhetett volna, hogy egymást keressük. Pedig járok társaságba, új közösségbe is kerültem nemrég. 40 felett már nem úgy működik, mint huszon- harmincéves korban...

A túlnyomó többség ilyenkor nem független. Ha meg az, akkor még mindig rengeteg tényezőnek kellene stimmelnie. Társkeresőn két ismerősömre is bukkantam, de nyilván nem véletlen, hogy nem alakult velük semmi. Az egyikük külsőre nagyon nem az esetem, a másik külsőre nagyon is az esetem lenne, de két értelmes mondatot nem tud kinyögni és ez számomra kizáró ok. ;)

2021. okt. 10. 12:03
 7/21 anonim ***** válasza:
100%
Rengetegen pont ezert nem szakitanak.
2021. okt. 10. 12:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/21 anonim ***** válasza:

Kérdező: tudom, hogy ez a helyzet, én is egyedül vagyok, csak engem nem érdekel annyira a dolog, hogy online ismerkedjek.

Csak azért javasoltam ezeket, hátha te még nem vagy túl ezeken.

Ahogy írtad, "rengeteg tényezőnek kellene stimmelnie"!

Ebben a korban már vannak gyerekek is, ha elvált akkor gyerektartás, állandó függő helyzet a volt házastárstól a gyerek miatt stb., ja és az értelmi szint is.....

Én már elengedtem ezt a keressünk társat dolgot....

Esetleg valami réges régen elfeledett plátói szerelem.... :)

Én rábízom az égiekre..... :)

2021. okt. 10. 12:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/21 anonim ***** válasza:
Én is így vagyok vele, lehet, hogy egyedül maradok most már. 44 vagyok és bár türelmem lenne, önbizalmam már nincs, illetve nem igazán akarok többet sérülni lelkileg.
2021. okt. 10. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/21 A kérdező kommentje:

8: Én évekig éltem úgy, hogy elengedtem, és nagyon jól bele lehet ám kényelmesedni, győzködve magam, hogy jó így nekem... de azért valami mégis hiányzott. Te se lennél itt, ha nem hiányozna az a valami...

Nekem most egy rövid időre volt benne részem és szembe kellett vele néznem, hogy igenis szükségem van a társaságra, az intimitásra.


(Rég elfeledett plátói szerelemről meg annyit, hogy volt egy pasi, aki sok-sok év után megkeresett és többször is randira hívott... hát elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy miért nem jöttünk össze még régen. Sokkal defektesebb, mint valaha gondoltam, nem véletlenül van egyedül még negyvenesként...)

2021. okt. 10. 13:20
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!