Mit gondoltok arról, ha egy incel öngyilkos lesz?

Az öngyivel csak az a fő baj hogy fáj, szenvedéssel jár.

Ezért kerestem egy azonnali módot rá, ami elvileg nem jár szenvedéssel. Ahhoz viszont fegyver kell amit nehéz megszerezni. De nem lehetetlen.

Sokat kell várni, mostmár 2 év tagsag kell hozzá, kínzóan sok idő. Aztán addig ment az idő, hogy idén végre becsajoztam már nem is sürgető a dolog. De csak azért mert már egész jól tudom érezni egyedül is, így hogy végre megtapasztalhattam mindent már nem vágyok rá annyira.

Csak azért fogom mégis megtenni mert hát ugye az életnek tényleg semmi értelme nincsen, és csak a tényleges (és felesleges) szenvedésektől kíméli meg magát aki megteszi.

Nem tanácsolok semmit se kérdező, csak azt mondom megértelek és együttérzek veled. Amíg nem tapasztalja meg a férfi milyen szeretve lenni, kínzó minden perc.

A nőktől csak megvetésre számíthatsz semmi másra. Pont ezért kell tökéletesen elengedni őket, és megvetni pont annyira amennyire ők vetnek meg téged!

Az a te hibád kérdező hogy a 37 évedhez képest gyerekesen buta vagy, nem belédrugni akarok de ugye mást nem tehetek, ez az igazság.

Most csak vegyük a tindert!

Miféle mentsvárról hadobálsz?

A tinder a magadfajtának (közönséges férfinek) kizárólag arra jó hogy töbkretegye az önbizalmadat, ezt nem csak mások mondjuk (férfiak) de te is a bőrödön tapasztalod pár éve már.

Akkor mégis mi a fenének használod? Hogy letörje a kedvedet teljesen?

Már ez olyan ostoba gondolatmenet részedről hogy nekem fáj

A másik meg önmagad alázása:

Szerinted létezik ember a földön aki ezzel a hozzáállással elért bármit is az életében? Bármit

Csak bele kéne gondolni hogy az eleve önpusztító, magadnak ártó hozzáállás a kudarcos életednek az oka. Ha erre 37 év nem volt elég hogy rágyere akkor te nagyon el vagy veszve

Minek megölni magadat, hiszen agyhalott vagy most is?!

Pszichológust próbáltad már? Szerintem legyen az az utolsó dolog, aminek még esélyt adsz, mielőtt bármi rosszat tennél. Hidd el, rossz hallani, amikor valakinek ennyire nem megy valami, ennyire vágyik valamire, de nem tudja megkapni. Kívülállóként ezt teljesen másképp látjuk, vagyis sokkal reálisabban. Mindenki a saját életében egy rossz börtönbe van bezárva a fejében, és attól nem tud szabadulni, és el sem tudja hinni, amiket mások tanácsolnak. Pedig ilyen szinten kívülről már sokkal jobban lehet látni egy ilyen helyzetet, és megtalálni rá a megoldást. A legrosszabb módszer pont az, amit 20-30 éve csinálsz. És nem látod be, hogy talán mégsem úgy kellene csinálni a dolgokat, amikkel évek óta próbálkozol, és sosem hoz eredményt. Ilyenkor kellene eljönnie egy pontnak, amikor valami teljesen mást csinálsz tovább és máshogy, mint eddig. Mivel nem ismerlek, és pontosan nem tudom, hogy milyen vagy, mit, hogyan csinálsz, így a konkrét cselekedeteidben nem tudom megmondani, min változtathatnál. De azt látom, és szerintem mindenki egyetért ebben, hogy ezzel a görcsös akarással pont azt fogod elérni, amit eddig is, vagyis azt, amit nem akarsz. Akármennyire is fáj azt hallani, de el kellene engedned azt, hogy minden áron párt akarj magad mellé. És ez nem azt jelenti, hogy akkor nem is lesz, és törődj bele, hogy sosem lesz senkid. Hanem azt jelenti, hogy egy jó ideig ne ez legyen az életcélod. Hanem valami teljesen más, mégpedig az, hogy tanulj meg boldog lenni egyedül.

Sokminden összefügg egymással, és egy ilyen régóta tartó negatív energiát mindenki megérez, egy nő is. Én sem akarnék olyan emberrel együtt lenni, akinek ez az egyetlen életcélja, hogy párja legyen. Mindannyian olyan társra vágyunk, akik önállóan is teljesen jól érzik magukat, elégedettek, szeretik az életüket, és egy ilyen élethez szeretnénk csatlakozni. Akármennyire is fáj, és akármennyire is tudom, hogy tényleg ágyon vágysz rá, akkor sem ez a sóvárgás a megoldás, főleg, hogy pont ez okozza a problémát is. Kicsit elengedni a dolgot. Adni magadnak mondjuk egy évet, hogy na most egy évig nem ez lesz az életed célja, hanem végre TE magad. Társ nélkül. Eddig is enélkül éltél, szóval új csalódás nem fog érni, de mi lenne ha végre elkezdenél más utakon keresni boldogságot? Ez a fajta siker pedig magával fog hozni benned egy olyan magabiztosságot és energiát, felszabadultságot, ami után sokkal jobban fogod magadhoz vonzani azt, amit végre elengedtél. Igazságtalannak hangzik, de amíg nem tudod ezt a dolgot olyan szinten elengedni, hogy azt érezd, ha nem lesz sosem párod, akkor is boldog leszel, addig igazán sosem fog ez a kérdés megoldódni.

Az ilyen típusú emberek hibáihoz az is tartozik, hogy ha hirtelen lenne valakid, akkor utána arról jönne a panasz, hogy hát hogy bánik velem, nem olyan mint hittem, nem olyan, ahogy álmodtam róla, túl kevés ideig tartott, megbántott, stb. Szóval hiába lenne valakid, ha nem lenne tökéletes ugyanúgy menne a sírás, csak akkor már nem azért, mert senki nem áll veled szóba, hanem, hogy "miért csak ilyenek". Amíg nem tanulod meg egy kicsit jól érezni magad és kicsit elengedni ezt az egész témát, addig sajnálom, de semmilyen változás nem lesz.

Egyszer randiztam egy hozzád hasonló sráccal. Na jó, nem srác, negyvenes évei közepén járt. Mindene megvolt, csak a nő nem! Sétáltunk beszélgettünk, nem is volt vele gond. Aztán észrevettem hogy folyamatosan magáról beszél és hogy neki ez, -mármint hogy a velem való tali-, úgysem fog sikerülni. Szóval az egész úgy játszódott a randi, hogy konkrétan nem is érdekeltem. Ez volt az egyik ok, a masik az, hogy ahogy beszélt, mindig odagyűlt a nyál a szája sarkába, amit nem nyelt le, meg mit ne mondjak volt egy kis szájszaga. Na most kérem szépen, hogy lehet így randira eljönni? Hogy büdös?

Konkrétan felfordult a gyomrom az embertől. Meg hogy le se szarja hogy velem mi van csak az ő negatív sikertelenségeit szajkózta.

Azt akartam csak ezzel mondani neked kérdező hogy sokszor ilyen apróságokon múlnak dolgok. És kérdem én, olyan rohadt nehéz maximálisan ápoltan megjelenni?

Volt már olyan is hogy ezt szóvá tettem, természetesen az volt rá a válasz hogy "de finnyás vagy"! Nem ám magába találná a hibát, nem, mindenért a nő a hibás, ja és persze ő mosott fogat. Igen, mondtam gondoltam, csak hogyan? Felületesen.

Ha már külsőre valakivel nem volt kegyes a természet, legalább adjon már magára annyira hogy ellenállhatatlan kívánatos legyen. Ez alap.

Minden élet értékes, és a nőkön kívül nagyon sok mindenért lehet élni.

Amit magamon nőként észrevettem, hogy a kinézetem nagyon befolyásolja hogy érzem magam a bőrömben. Ugyan azt a 20 kilót tologatom ide-oda, és mikor épp ledobom enyém a világ és imádom.

Valöszínű neked is sokkal több önbizalmat adna ha elkezdenék sportolni és figyelni arra amit eszel. Ha mást nem, a sport is dopamint (boldogság hormon) termel, jót tesz a depressziónak

És az önsajnáltatás egy anonim oldalon azért jó mert...?

Soha nem értettem. Ha ismerősnek adod elő legalább sajnál, vagy bűntudata lesz, vagy valami. De, ennek mi értelme? Aki meg akar halni, az csöndben megteszi. Aki így vergődik, csak figyelmet akar. Nem több az, amit itt teszel, mint az, amikor egy kisgyerek földhöz veri magát az anyja mellett, mert csokit akar. Hangos, zavaró és hasztalan.

Segítséget nem egy anonim oldalon kell keresni, ahol a hozzád hasonló hangos, zavaró és hasztalan trollok már a végtelenségig vegzáltak, hanem pszihológus, pszichiáter, önsegítő kurzusok, online írásos és audio anyagok, telefonos lelkisegél, szolgálat, új munkahely, ahol a közösség befogad, mondjuk azért is tenni kell ám, hogy ne legyél kívülálló, olyan munka amit szeretsz, háziállat, új hobbik, vagy régi hobbik felélesztése, Havervagy és hasonló események látogatása, ahol emberekkel kontaktálhatátsz élőben, stb. Ennyi lehetőség nem elég? Sajnos mindhez többet kell tenni, mint otthonról, arc nélkül bepötyögni egy oldalra valamit. Vagy maradj csendben és oldd meg. Vagy folytasd, amit eddig csináltál, ez az oldal pont elbír egyel többet a te féléből. Mint csepp a tengerben, már nem számít.