Nők! Titeket sért, ha egy számotokra visszataszító külsejű férfi próbálkozik be nálatok?

Ilyen senki sem mond, aki normális érzelmi intelligenciával rendelkezik!

Rossz nővel próbálkoztál. (vagy remélem trollkodsz)

Kedves Kérdező,

nőként szégyellem magam annak a másik nőnek a megnyilvánulásától!

Hidd el, hogy ha normálisan, udvariasan közeledsz, akkor az a suttyó, aki erre bunkón reagál!

Ha te megadod az illő tiszteletet, akkor persze, hogy alap és kijár egy “kedves vagy, köszönöm szépen a bókot/kérdést, de nem szeretnék ismerkedni”- vagy valami hasonló, normális válasz.

Ez biztosan érzékenyen érintett és megértem, de kérlek ne gondold azt, hogy mi nők felsőbbrendűek vagyunk. A szebb ember sem felsőbbrendű a kevésbé szerencsés külsejűnél.

Mondom ezt magával nagyjából elégedett, csinos nőként.

Az igénytelenség, koszosság, büdösség, rohadó fogak, részegség persze, visszataszító dolgok- de egy alap tiszta ruházatú, normál külsejű ember közeledése nem az.

Sokszor kapok bókot, szoktak ismerkedni próbálkozni velem még a fent említett koszos-büdös kategória is... de könyörgöm! Ők is emberek, én meg magamat nem tartom egy gonosz aljadéknak.

Hacsak valaki nem lép fel velem szemben erőszakosan (követ, zaklat, fogdos, trágárkodik)- akkor ha tisztelettel fordul hozzám, ő is azt érdemel. A KINÉZETÉTŐL FÜGGETLENÜL.

Sok nő elfelejti, hogy ha valaki - persze a maga szintjén, ami sokszor nem esik egybe az enyémmel- bókol, az egy pozitív dolog, egy dicséret. Nem illik megalázni mást, ha az normàlisan közeledik.

"kérlek ne gondold azt, hogy mi nők felsőbbrendűek vagyunk"

Azt ti gondoljatok magatokrol....

37F incel

Ezt így ebben pontosan ebben a formában nem mondtam soha senkinek, mert megsérteni, megalázni nem akartam, de gondolatban volt már olyan bennem rengetegszer, hogy úristen…ez komoly? Annyira szörnyen nézek ki, hogy xy azt hiszi, mi összeillünk? Nem látja, hogy esélytelen?

És igen, volt bennem ilyen, hogy hogy merte…

Óriási pofon volt az egómnak. Biztos vagyok benne, hogy automatikusan másnak is vannak ilyen érzései, legfeljebb nem vallja be, és nem bántja vele az udvarlót. Én sem tettem, mert minek.

De azért megütköztem, és sértőnek éreztem a feltételezést is magamban.