A facebook-nak is indult egy társkeresője! Máris 10-12szer annyi férfi van mint nő. Mi a véleményetek erről?

Azért a jókedv - rosszkedv kérdése nem valami tudatos döntés eredménye és nem is olyan dolog, amit akarással el lehet érni.

Elmegyek egy koncertre haverokkal. Megittam már néhány pohárral. Tetszik a zene a hangulat magával ragad. Jól érzem magam? Naná!

Megnézem az ingatlanárakat. Azt látom, hogy még 5 évi nettó béremből sem tudnék lakást venni (köszi CSOK!). Érzem, hogy az egész téma kilátástalan, reménytelen.

Rosszul érzem magam? De mennyire!

A "hogy érzem magam" kérdés mindig egy eredmény. Egy okozat.

Azt látom, hogy a nő érdeklődik utánam a randin? Mosolyog, kérdez, aktívan részt vesz a beszélgetésben? Elfogadó a személyem iránt? Akkor jól érzem magam.

Azt látom, hogy a nő már alig várja, hogy leléphessen és kiszabaduljon a helyzetből? Hogy semmi kémiát nem tanúsít felém? Akkor rosszul érzem magam.

És hiába meditálnék utána se lenne jobb.

A pasik ezt az opciót jobban használják mint a nők, mi ezen a nagy szám.

Az ide lommentekő emberek nincs párom című problémás ilyen olyan kérdések kiírói is 95%-ban pasik.

Néha becsúszik 1-1 nő a holt találok pasit 2.3...stb gyerekkel meg a gyereket szeretnéd de nincs hozzá pasi kérdésekkel de itt is ez van.

"#102 első randikon általában pont random ismeretlen emberekkel szoktak ismerkedni....'

Én biztos nem mennék randizni random ismeretlen emberekkel.

117.

Ezzel semmi baj - nem ebbe kötök most bele - csak, hogy az "ismerkedni bárhol lehet" mítosz mennyire nem igaz, amit itt - és máshol is - szeretnek sokan előadni, akár önsegítős könyvek lapjain is, vagy elismert "pszichológusok".

Na, megvettem a kis játékszeremet, egyből szebbnek látom a világot. Nektek is szívből javaslom, aki kéri annak még linket is küldök.

#65 vagyok :)