A férfiak 70%a teljesen feleslegesen van az interneten ismerkedési céllal?

16-os vagyok.

Tindert nem ismerem, úgy tudom, az egy szexpartner kereső alkalmazás, viszont internetes társkeresőn már próbálkoztam tavaly 3 ilyen oldalra regisztráltam.

Rengeteg levelet kaptam, de a színvonal katasztrófa volt.

A legtöbb férfi meg van hízva, ezzel szemben a adatlapján "normál", vagy ami még viccesebb "sportos" kategóriába sorolja magát. A "keveset dohányzom" és a "leszokóban vagyok" a gyakorlatban azt jelenti, hogy szívja a napi dobozt. Az ismerkedési szöveg rettenetes, szia, hogy vagy?

Keresnek vidám, magára és környezetére igényes nőt, mindezt fogatlan igénytelen fejjel. Ja, és olyan búskomor tekintettel, az embernek az életkedve elmegy, ha ránéz.

Nőket még nem kerestem, szóval nem tudom, ők milyenek, de a választék férfiakból siralmas.

Hát ezért válogatnak rettenetesen a nők.

Utolsó, ebben is lehet valami de sokszor bár én férfi vagyok én elég normális pasikat látok nő nélkül. Nem azt mondom, hogy CK modellek, de van egy kettő aki bőven jobb az átlagnál és ha neki is mindegy milyen nő akkor így az igények bőven nőnek.

Amúgy szerintem, (bár nem biztos mivel nem keresek férfiakat) nem annyival rosszabb a felhozatal mint a német, osztrák vagy épp francia férfi fronton sem. A probléma inkább az, hogy ők mind "princessek" vagyis a többség ezt gondolja magáról, mivel néz ki valahogy a smink és a telós csodaprogramok azért dobnak rajtuk bőven, de még ha nem is akkor is a többség mint "princess" gondol magára, így neki tanult, vezetőbeosztású, sportos csávó a minimum, de a vezetőbeosztás nem mérvadó ha jól keres, mert ez neki alapból jár. Tisztelet a kivételnek, de ezek az elvárások általában elég egyoldalúak mivel általában ezek az emberek ezt közel sem tudják a közösbe tenni.

ui.: kifejtem ennek az okát. Most, hogy az internet mint egy mesterséges piac működik főképp a szociális média (hölgyek részéről), így amennyivel több lájkja van annál nagyobbak az igényei. Ehhez persze még hozzájön, hogy nem csak szomszéd Pista, de az afganisztáni Juszuf is ráír, hogy ismerkedjen így már vissza se írnak sokszor Pistának.

Persze megértem, hogy kényelmes ez a helyzet, hogy kezdeményezzen a pasi, de sok ismerősöm beszélt arról, hogy még tinderen SEM írnak vissza mindig pedig ott kölcsönös szimpátia alapján húznak jobbra vagy balra.

A princessek inkább a 20-as éveikben járó lányokra vonatkozik, szerintem, a like-ok növelik az önbizalmukat, de persze ez nem valós, így nagyon nem látják magukat reálisan. És pusztán a tudattól, hogy nők, már értékesebbnek gondolják magukat, és hát ezt szeretnék pénzzé váltani.

De nem lehet, hogy a férfiak kapatják el őket?

Ha arra lennének kényszerítve, hogy a belső értékeket villantsák, akkor biztos visszavennének.

Most nem azt mondom, hogy a külső nem számít, mert nyilván, de mi a fenét kezdenék egy iszonyatosan jóképű és jó testű férfival, ha közben egy bántalmazó barom, és még ostoba is.

Viszont ahhoz, hogy valakit meg akarjunk ismerni, a külsejének át kell mennie a szubjektív szűrőnkön. Mert lehet akármilyen okos, vicces, gyakorlatias (egyéni igények szerint), ha taszít a külseje.

A külső-belsőnek valahogy együtt kell működnie.

Több kérdést is átnéztem már ezen az oldalon, és az a jellemző, hogy a férfiak nyafognak, hogy nincs párjuk, pedig nem rondák, közben meg olyan negatív személyiséget produkálnak, az agyam eldobom. Erőszakosak, követelőzőek, frusztráltak, pánikolnak, hogy 28-30 évesen nem kellenek a kutyának sem, és nem néznek magukba, hanem egyértelműen a nők a hibásak.

Biztos vagyok benne, hogy sok a beképzelt liba, de vannak normális nők is.

20 év körüliek a princessek igen, de csak azért mert 30 körül már kevésbé tudják ezt játszani. Nagyjából 16-7 évig még hisznek a szerelemben és később ez akár odáig is lemegy, hogy kb mindegy csak legyen pénz meg ne előtte "pukkantgasson".

Igen, ők ez alapján beállítják magukat egy szintre és így azt gondolják nekik ez jár. Innentől kezdve elhal a belső személyiség és a tudás iránti vágy és marad a pózolgatás, de ezzel mekkora hozzáadott érték lesz egy kapcsolatban, ha se főzni, se mosni nem tud nem a férfira de még magára sem.

Belső értéket/intellektust nehéz villantani mert az nem adott. Általában azért tenni kell. Illetve, ha megnézed egy cég sem arra specializálódott, hogy belső értéket mutass magadból. Merci, Avon, iPhone mind mind külsőségek, így annál jobb minél inkább erre tendálnak a dolgok.

"ha közben egy bántalmazó barom, és még ostoba is." Na erre volt egy nagyon érdekes kis Tinderes tesztecske. A srác valami modell csávó képeit feltette a Tinderre majd odaírta hogy 3x volt valami szexuális bűnténye, a 3. valami "pedoság" mert a lány még csak 16-7 volt és ott még az volt, de kövi héten töltötte a szülinapját szal nem gáz. Erre simán rárepültek a nők, hogy majd ők megnevelik meg ő a bad boy és egy naugty girl kell neki.

Persze, érthető legyen vonzó külsőre, de minél nagyobb elvárások vannak ilyen irányba annál több energiát fog a másik fél is arra fordítani. Nem véletlen vannak ilyen szakálfestegető egyének akiknél sokszor az érettségi is egy magas szintnek számít.

Igen elhiszem, hogy sok a selejt férfi. Azért nem tudok ilyenről nyilatkozni mert én ignorálom az emberek 80%-át mivel személyiségben annyira nem megnyerőek, hogy elkezd frusztrálni a társaságuk. Az oldalon pedig biztos vagyok benne, hogy mind férfi mind női oldalról nagy az ilyen önsajnáltatás. Én nem mondom, hogy nekem járna nő vagy bármi mert állampolgársággal rendelkezem elvagyok egyedül is. Szerintem sokan ott rontják el, hogy a boldogságot attól várják, hogy majd a másik... Ha egyedül nem boldog/elégedett valaki mással sem fog tudni az lenni.

Igen pár nagyon normális és csinos lánnyal beszéltem már, és nem is csodáltam hogy több éve barátjuk van. Valamiért, őrájuk gyorsan lecsapnak vagy nem engedik el őket... nem is tudom miért.

"30 körül már kevésbé tudják ezt eljátszani". Tehát ez a korosztály már öregnek számít?

Nekem meggyőződésem, hogy rosszfiúk azoknak a nőknek kellenek, akik sérültek, és tudat alatt igénylik a bántalmazás (lelki) formáját. És azt tudjuk, hogy a társadalmunk elég nagy része kisebb-nagyobb mértékben sérült, ezért valóban mástól várják, hogy megmentsék őket.

Megdöbbentő egyébként az a tinderes teszt. Esküszöm, nem győzök pislogni, teljesen értetlenül állok a mai "társkeresés" előtt.

Szerintem kimondottan jó egyedül, így lehet fejlődni, az a tapasztalatom, hogy a kapcsolat csak visszahúz.

"Tehát ez a korosztály már öregnek számít?" Attól függ mihez. Mint ember nem öreg, de ahhoz hogy a princesst játssza ahhoz igen. Kérdés, hogy miből gondolom ezt. Tegyük fel 20 éves vagy, hány levelet kapsz naponta? 1-2-3-10? Na mondjuk 33 éves szingliként mennyit kapsz hetente? Innentől ha csökken az érdeklődés lehet játszani tovább a princess-t de ha eddig 10 emberből 2 felelt meg és mondjuk 50 emberből egyel lett randi, most míg 50 ember rád ír az lehet nem egy hét lesz hanem mondjuk 1 hónap, vagy kettő.

Így mint ember nem vagy öreg, de ahhoz hogy ugyan olyan hatást várj mint 10 éve ahhoz igen. Tény, hogy van sok csinos nő 30+-ban, de a megkeresések számából jellemzően az látszik, hogy 20-on évesekre nagyobb a kereslet, így ők könnyebben válogathatnak.

A második bekezdésedre reflektálva. Az emberek keresik az ismerős dolgokat, azokat amiket ismernek, mivel számukra az komfortos és az idegen dolog mindig veszéllyel jár hiszen kiszámíthatatlan. Ezért aki valamit megszok általában azt keresi (pl nem véletlen hogy az autó mozgása is sokkal szebb neked, ha balról jobbra megy mintha jobbról menne balra mivel az olvasást is balról jobbra teszed). Amúgy, mivel kis korban sok mindenre fogékony az ember így ezzek is hiányoznak neki tudat alatt. (Volt erről is egy kis érdekesség, hogy pl régen elfenekelték a gyerekeket ha rosszak voltak, manapság pedig ez sokaknál igencsak feldob bizonyos dolgot)

" Esküszöm, nem győzök pislogni" Nem tudományos bizonyítás, és cáfolható a dolog, de ha 100 lányból csak 3-4 ráírt egy ilyen csávóra az is elgondolkodtató.

Ted Bundy történetét nem tudom ismered-e. Rengeteg nőt ölt meg, ennek ellenére tucatnyi szerelmeslevelet kapott nőktől a rácsok mögött.

"...a kapcsolat csak visszahúz." Szerintem azzal van a probléma, mint ahogy a világban. Mindenkinek jogai és igényei vannak kötelessége senkinek nincs. Ha az emberek kicsit jobban meghunyászkodnának egymásnak és lenne egy értékrendük amit követnek sokkal kevesebb rossz kapcsolat lenne.

Itt pl nem arra gondolok, hogy a lány élvezettel mossa ki a csávója fékcsíkos gatyáit, vagy a csávó a lány lábnyomát is csókolgassa, szimplán nem egy társas harcot folytatni egymás ellen hanem együtt "dolgozni" azon hogy minden a lehető legjobb legyen. A másikkal szemben kicsit elnézőbb, magával szemben pedig kicsit kritikusabb lenne sok ember nem lenne annyi szar kapcsolat.

ui.: Például szerinted nem érdekes, hogy azok akiknek valamilyen állatuk van legyen az kutya, macska az sosem szidja le a kutyát hogy 3 évvel ezelőtt szétrágta a papucsot, de ha az egyik fél 3 évvel ezelőtt valamit elfelejtett az simán előjöhet?

Ezt mondom én is, az ismerős rosszat keressük. Azt, amit gyerekkorunkban megszokunk, az lesz számunkra a természetes, és azt fogjuk keresni, akár elhanyagolás, akár bármilyen bántalmazás, kritizálás. Bántalmazottak leszünk, vagy, ami kicsit sem jobb, bántalmazóvá válunk. Ettől, mármint a gyerekkorban és felnőttkorban begyűjtött sérelmektől csak nehéz munka árán lehet megszabadulni.

Ismerem Bundy történetét.

Én azt gondolom, hogy nem meghunyászkodni kell, hanem tisztelni a másikat, kompromisszumokat kötni, és támogatni. A kedvesség teljesen hiánycikk, már meglepő találkozni vele.

Úgy látom, hogy sokan meg sem tudják fogalmazni, hogy tulajdonképpen mit keresnek a másikban, köszönhető ez a nulla önismeretnek, még magukat sem tudják definiálni, nagyon siralmas a helyzet.

Nem nagyon tudom, hogy milyen a jó párkapcsolat, mert nem tapasztaltam.

A kutyás példa....Hát, az állatokat úgy kezeljük, mint a gyerekeket. Őket sem szidjuk le, hogy 3 éves korában összefirkálta a falat, vagy eltört valamit. Max mosolyogva emlékszünk ezekre. De egy felnőtt embert nem lehet egy gyerekhez hasonlítani, persze az sem oké, ha apróságokat hánytorgatunk fel, nincs értelme. Viszont vannak olyan tételek, amiket elfelejteni sem lehet, mert nagyon nagy bajt okozott a lelkünkben. Vagy a testünkben.

Persze, hogy nem, nem is azt írtam, hogy válás esetén tuti ő is válni fog, de előtte a minta, aminek tudat alatt lehet, hogy meg akar felelni.

Nem tervezel hosszú távra....

Igen első bekezdéseddel egyet értek, de a lényeg kimaradt mert sok gondolat jött fejbe és nem akartam telespammelni az oldalt. Tehát ott, én azt nem értem, ha látnak egy mintát amik számukra minták és ők ezzel nem értenek egyet én nem értem miért viszik ezt sokan tovább. Gyerekként pl sokaknál főleg nálunk jellemző az alkoholizmus és annak ellenére, hogy gyerekként megtapasztalta milyen alkoholista szülő alatt felnőni sokan alkoholisták lesznek. Szerintem minden példa értékes. Ha pozitív akkor tudja mi a jó, ha pedig negatív akkor tudja mi az amit neki másképp kellene tennie hogy jobb legyen, csak ezzel sokan nem kezdenek semmit.

A meghunyászkodást nem úgy értettem mint valami rabszódikus dologba való feltétlen odaadást, hanem mint amikor valamit nagyon megakarsz tanulni és alázattal csinálod. Legyen az egy zongoradarab, vagy egy akármi. Odaülsz, és ahelyett hogy csapkodva, dúlva, fúlva elkezdenéd nekimész 100 alkalommal is, hogy az legyen szép és jó amit csinálsz és nem a "engedjenek át szint"-re gondolok hanem amikor magad önszántából próbálod jobban és jobban, mert akarod hogy sikerüljön és jól menjen.

Szerintem pont az ellenkezője az igaz. Megtudják fogalmazni, de úgy megtudják fogalmazni, hogy még a fejbúbján lévő forgót is eltudják helyezni. Sokan kb a 12 éves gyerek szintjén elmondják, hogy nekik legyen ilyen olyan amolyan és őket fogadja el úgy ahogy stb stb.

Lehet, hogy sarkos a példa de egy amerikai "talk show"-ban láttam ilyen esetet amikor a nő ilyen 30-40-50 tételt sorolt fel hogy milyennek kell lennie a pasinak és olyan dolgok voltak benne, hogy már én szégyelltem magam. Pl.: Legyen spontán ÉS! legyen előre tervező. (bár ez tényleg az amikor nem tudja mit akar, de a többinél tényleg tételesen fel volt sorolva mi merre.)

Én sem tudom, de szerintem nincs. Környezetemben sem nagyon láttam még olyan igazán jót.

Az állatos példát azért hoztam fel, mert egy ilyen papucs elrágásos dologból is képesek 3 évre rá olyan orbitális problémát keríteni ami hihetetlen. Illetve, ugye az elvárások és a "kötelességek". Az állattól nem várnak el semmit, mégis sokan mindentől jobban szeretik, a másik pedig aki elméletileg ad is az pedig sokszor bántást kap, vagy jóval kevesebb figyelmet mint az állat.