Félénk férfiak! Ha tetszik nektek egy nő, el meritek hívni randira? Ha nem, hogyan jelzitek, hogy érdekel titeket? Vagy inkább a kezdeményező nőkre bízzátok magatokat?

#27-es vagyok.

Bocsi nem vettem észre hogy ennyi szutykot írtam csak mikor már megnyomtam az entert.

"Azt nem értem, hogy tudtál jó párja lenni, ha azt érezted közben, hogy nem is akartál vele összejönni? Volt benne valami, ami miatt nem "szedted volna fel", vagy csak az zavart, hogy nem te voltál a "vadász"?"

Igen alapból nem jöttem volna össze velem mert se kűlsőre se belsőre nem volt nekem való. A csaj ismerőseim és már a saját anyám is azt mondta hogy a tapasztalatszerzés az még nem bűn. Illetve sosem lehet tudni.

Amúgy is szűz voltam így adtam neki esélyt hogy kitudja... Aztán ahogy telt az idő úgy megszerettem. Én meg nagyon a kedvére tudok a másik embernek tenni és ezért imádott.

Volt szex meg kaja. És azt hittem hogy ennyi elég. De hosszútávon meg előjött hogy igazából ettől nekem többre van szükségem. Meg sok baj is volt vele pl iszonyat agresszív meg pánikrohamos stb stb egy nagyon hosszú listát tudnék ide írni...

#25 vagyok ismét elég nagy csúszással. :)

Nos, bevallom, azt nem írtam le, hogy én is jártam így, hogy bejövök a csajnak, pont úgy ahogy leírtam, de aztán mégis túl félénk, ezért félt a közeledésemtől, ezért nem lett semmi sem belőle.

Kérdésedre térve, a félénk férfire a választ talán a suttyó korombeli önmagam adhat választ, ahol szinte nem tudtam értelmezni a nonverbális jeleket, mindezek mellett a visszautasítástól való félelem tartott vissza, ezért megvártam a túl egyértelmű jeleket, és ha megvolt a kölcsönös szimpátia, sínen volt a dolog.

Mielőtt megkérdeznéd, válaszolok arra is, hogy mi a helyzet, amikor bejövök egy félénk csajnak, nyilvánvalóan csak magam nevében tudok nyilatkozni.

Szóval, egyértelmű jelét látod, hogy bejössz a csajnak, sőt neked is tetszik, megvan a közös szimpátia, de amikor próbálsz nyitni felé óvatosan, nehogy "elijeszd" azt tapasztalod, hogy passzív lesz, úgy vagy vele, biztos rosszul mérted fel a terepet, aztán továbbra is azt tapasztalod, hogy vonzódik hozzád, korábban szemeztetek, most meg egy rövid szemkontaktus után lesüti a szemét, zavarba jön, de amikor nem figyelsz, azt veszed észre, hogy téged néz, aztán ha kiszúrod, zavarba jön, és szintén lesüti a tekintetét.

Ez utóbbi esetben elég furcsa szituáció jön elő, ugyanis közelítenél felé, de fél, ilyen esetben nem biztos hogy jó döntés lenne "letámadni" mert lehet túl gyors lenne neki a tempó, minden esetben előbb a komfortzónát kell kiépíteni, amit a csaj ez esetben ellehetetlenít azzal, hogy passzív a közeledésre, ilyenkor (megfigyelésem szerint) kell nekik egy bátorító mentor, aki segíti abban, hogy ne ijedjen meg a férfi közeledésétől, de sajnos esetemben ilyen nem volt, meg aztán nem is futottunk össze.

36: Ez egyszerű!

Kétféle nő van, az egyiket meg lehet fogni egy pillantással, a másikat egy jó szóval.

Ez egy beszélős nő volt!

#37 én ezt tovább bontanám.

Teljesen igaz amit írsz, de ezen felül van olyan nő aki határozott típus, és megszerzi magának akit akar, meg van a másik introvertált típus, aki menekül a férfi elől, aki tetszik neki.

Szóval ez az a nő volt akit egy pillantással meg lehetett fogni, de introvertált, és menekül az elől, aki tetszik neki, hogy ez miért jó, magam sem értem, de amikor a férfi másfelé kezd tekinteni, jönnek a "- Hogyan szerezhetném meg? vagy a -Végleg elrontottam?" c. kérdések. :)

El, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy vadidegen nőket hívogatok kávézni az utcán. Számomra az elég irreális dolog. (99% elutasítási esély)

Ha már ismerek valakit valamennyire baráti körből, kollégák közül, ilyesmik, akkor szoktam elhívni.