Félénk férfiak! Ha tetszik nektek egy nő, el meritek hívni randira? Ha nem, hogyan jelzitek, hogy érdekel titeket? Vagy inkább a kezdeményező nőkre bízzátok magatokat?

Vagy inkább a kezdeményező nőkre bízom magamat.

Jesszus, puncival rendelkező "férfiak". Aztán meg sorra sír az összes, mert a nők viselik otthon a nadrágot.

Óvatosabban hívom el, több kell ahhoz, hogy úgy érezzem, érdemes megpróbálni. Illetve nem veszem rossz néven, ha ő kezdeményez.

Az ilyen inkább maradjon egyedül. Kinek kell otthonra egy életre képtelen?

5 Csak általánosságokat tudok írni: amikor érzem, hogy bejövök neki, szimpatikusnak talál, egyúttal határozottan lelkes és nyitott az irányomban (jobban, mint mások felé).

Növessz tököt és menj oda a nőkhöz beszélni, onnan megtudhatod szimpatikus vagy-e nekik. Bár ez a hozzáállás a béka segge alatt van, ez nem szimpi senkinek.

Volt, hogy elhívtam jó néhányat, az is előfordult, hogy egy közös ismerősünk ajánlott nekem valakit (neki meg engem), bejelöltük egymást facebookon, és írtam neki, hogy lenne-e kedve találkozni. Viszont a rossz tapasztalatok és a múltam miatt visszahúzódóbb lettem, és visszagondolva talán el is szalasztottam olyan ismerkedési lehetőséget, amikor esetleg érdekelhettem is volna az illetőt.