Ennyire álszentek vagy ennyire 0 önismerettel rendelkeznek a nők, akik bullshit fogalmakat keresnek a férfiakban, miközben valójában a pénz a külső a belépőszint?

Minden párom jól nézett ki, épkézláb munkája volt épkézláb jövedelemmel és nagyon nagyon szeretett, maximumot rakva a kapcsolatba. Nem hinném, hogy baj lenne a radarommal mert ezt az elvárható minimumot a férfiak nagy része gond nélkül hozza.

Ahogy az összes nő ismerősöm is olyan férfival van aki vonzó számára, nem egy szakadt csöves és egzisztenciálisan sem egy katasztrófa. Nem a női radarral van baj, hanem azokkal a férfiakkal akik még ezt a minimum szintet sem ugorják meg, hogy adok a külsőmre, van legalább egy normális munkahelyem és maximumot rakok a kapcsolatba.

Detto amit a harmas irt. El vagytok tevedve sracok. Mi normalisan valogatunk es ettol fuggetlenul igen, neha vannak nok akik kifognak valami hulyet, mert tobbet lattak bele, mint ami tenyleg ott volt, de ennyi belefer. Az asszonyvero frusztralt sulyos esetek altalaban az ilyenekbol lesznek, mint aki ilyen kerdest kiir. Na, az ilyeneket kell elkerulni, nem azt aki nem gondolja olyan halal komolyan a kapcsolatot, mert o inkabb szexet lat bele, mint komoly jovot... azon konnyu tullepni. De az ilyen kis idegroncs gyokerek tonkretesznek barkit.

Nekem nem volt ilyenhez szerencsem, mert alap, hogy nem allok le olyannal, akin barmilyen kisebbsegi komplexus meg embergyulolet minimalis szikrajat is latom. Koszi, szuperul elvagyunk 6 eve a vonzo, magabiztos, normalis munkahellyel rendelkezo, husegre, szeretetre es odaadasra kepes parommal.

Olyan nagy kérés, hogy ne undorodjak a párommal és ne kelljen eltartanom? Szerintem nem. Jól keresek és jól nézek ki. Nem fogok magammal kibszni azzal, hogy lemondok arról, amire simán van lehetőségem. Cserébe ha elköteleződöm, ragaszkodom is.

"A belépőszint mindig a külső és a pénz, akik ezen a szűrőn átestek..."

Igen, azok, akik átestek a minimális vonzalom és életképesség kritériumain, szűrve lesznek egyéb belső tulajdonságokra, amiket több idő kiismerni. És ugyanúgy ki lesznek szórva, ha nem alkalmasak arra, hogy jó társ(aság) legyenek.

Nekem van párom, volt is, lesz is, remélhetőleg az, aki most van, egyik kapcsolatom sem ért véget ormótlan megcsalásokkal, szemétséggel, agresszióval és hasonló alja módon, egyik exem sem olyan hihetetlen rossz ember, nem olyan dolgok voltak a szakítóokok között, amik miatt letagadnám az illetőt. Tehát igenis jó a radarom. :)))

"Már csak egy kérdés: Mi történt MINDEN pároddal? Elvitte őket a kisnyuszi?"

Voltak olyan különbségek, egyet nem értések, személyiségbeli ellentétek amik miatt egy idő után nem működött, mások voltak kicsit az igényeink, más irányba fejlődtünk. De ettől még mind nagyon jó emberek, abszolút alkalmasak komoly kapcsolatra egy olyan nővel akinek hozzájuk illő személyisége, véleménye és igényei vannak. Mint ahogy rengeteg más férfi ismerősöm is tök jó partner attól függetlenül, hogy mondjuk közöttünk nem működne. Simán találnak olyan nőt akivel viszont tökéletes az összhang.

Nem engem kérdeztél, de nálunk ezek voltak a szakítóokok:

-Távkapcsolat (ez kétszer is, utána megtanultam a leckét)

-Nem voltam túl az előző kapcsolatomon

-Nem akart velem összeköltözni és nem haladt semerre a kapcsolat, mert más volt a fogalmunk a személyes térrel kapcsolatban

-Nem tudott nemet mondani másoknak és a túlvállalásait a kapcsolatunk bánta

Nos a volt párom nem klasszikusan jóképű enyhén túlsúlyos bár emellett izmos is. Magán vállalkozó igen jó keresettel. Mikor összejöttünk sokkal kevésbé volt izmos és még jó formán csak az éhenhaláshoz volt elég a keresete nyögte a lakáshitelt és a vállalkozás mellett mellék állásokat vállalt. Mikor szakítottunk egy szalonból hozott 8 millás autója és 800 ezres keresete volt.

Hogy miért lett vége? Nagy szerelem volt köztünk amit elnyűttek az évek. Sajnos egy ponton túl már nem volt közös jövőnk. Ennek ellenére végig igyekezett javítani a helyzeten és még mindig nagyon jól érezzük magunkat egymás társaságában. Továbbra is szeret működne a kémia ha hagynánk meg van a kölcsönös tisztelet is csak a párkapcsolat nem működik köztünk. 5,5 évet voltunk együtt és együtt is éltünk az utolsó 1,5 évben. Soha nem volt üvöltözés meg tányércsapkodás köztünk. Végig hűségesek voltunk és számos olyan belső tulajdonsága van amit kerestem és keresek a férfiakban. Csak valahogy az elvárásaink egy párkapcsolatot illetően nem egyeznek. Neki az otthon melegét megteremtő asszony kell én pedig az nagyon nem vagyok. Nekem pedig egy vidám kiegyensúlyozott társ aki nem a pénzt és sikert hajtja.

Ha csak a külső és a pénz számít miért szakítottam vele? Hiszen vonzó a számomra és nagyon sikeres immár két külön vállalkozásban is. Miért nem hasonultam meg és változtam azzá akit ő akart? Ha megteszem még mindig együtt lennénk.

Azért mert már az érzelmek nem voltak meg. Mert már nem felelt meg az "elvárásaimnak" és nem lehettem mellette boldog úgy nem hogy közben tartom magam az elveimhez. És úgy gondolom ő se lett volna velem boldog.

Akár hiszed kérdező akár nem az élet és az emberi kapcsolatok sokkal bonyolultabbak mint ami a fejedben él.

Kérdés ez vajon abból fakad-e hogy nincsenek valódi és közeli emberi kapcsolatai?