Mit gondoltok erről a ki kezdeményezzen kérdésről?

És ki keresett többet ezen a munkahelyen, te vagy a nők? Kik mentek táppénzre a gyerekkel, te vagy ők? Kiket ért emiatt hátrányos helyzet, téged vagy őket? Kiket zaklatott valamelyik főnökük szexuálisan, téged vagy őket? Persze, ott semmi ilyesmi nincs gondolom. Az egy kivételes munkahely, nem olyan mint a többi millió hely. Hahahaha.

Bele ne szakadj hogy seprűt kellett fognod a kezedben.

Honnan veszed, hogy bárki is elvárná? Lehet, hogy csak nem találtál olyan nōt, akivel komolyabb érdeklōdés lenne köztetek. Azok a nōk, akikkel általában beszélgetsz, hogy alakul velūk a beszélgetés? Unalomból írkáltok valamit, vagy akadnak érdekes témák is?

Úgy vagyok vele, hogy nem esik nehezemre írni egy olyan férfinak, akivel már van közös témánk, tartalmasan el tudunk beszélgetni. Ahhoz nincs kedvem, hogy unalmas, sablonüzeneteket dobjak valakinek, akit nem ismerek “próbálkozásképp”, ezek sokszor nem is vezetnek semerre.

Ismerkedés elején elég nehézkes lehet közös témát találni, viszont amikor már “megtört a jég”, akkor könnyebben kezdeményez beszélgetést mindkét fél.. Az erōltetett unalmas beszélgetésnél, amikor senki sem érez késztetést arra, hogy írjon, elég gáz a helyzet:D

Én őszintén belefáradtam ebbe a hisztibe. Qrvára unom, hogy embereknek derogál hozzám szólni is. Szóval a aorsra bízom. Rengeteg ember van, tudok miből válogatni. Ha úgy hozza a helyzet, akkor közeledik a másik, ha úgy hozza a helyzet, akkor kezdeményezek én, ha meg úgy alakul, akkor elkerüljük egymást, van másik, nem kell mindenkinél bepróbálkozni, hogy az embernek sikere legyen.

Nem bírom azt sem, ha valaki ész nélkül nyomul és nem érzékel semmit az általam mutatott (passzív) jelekből és nem bírom azt sem, ha valakinél azért kell kezdeményeznem, mert egy nyápic szarzsák. Szívesen kezdeményezek, nem csinálok belőle ügyet, de ha utána kiderül, hogy azért kellett nekem, mert nincs töke és szociális fóbiás balfsz, ugyanazzal a lendülettel hagyom is a fenébe. :)

Szerintem ez így van jól. Minden más ideológiai bullshitet mögé tolni fölösleges.

26N

#11

- ugyanannyit kapott mindenki, mind programozók vagyunk, csak én kaptam a "plusz" munkákat, ők meg nem

- nem volt senkinek gyereke

- nekik volt kinyalva a hátsójuk, szerinted akkor kit ért hátrányos megkülönböztetés?

- egyik nőt sem zaklatták

Nem szakadtam bele abba, hogy seprűt kellett fognom a kezemben, csak tudod ŐK se szakadtak volna bele, sem a söprögetésben, sem pedig abba, ha legalább pl.: költözésnél legalább a SAJÁT HOLMIJUKAT ÁTAPAKOLTÁK VOLNA.

#11

Ja és még valami, SOHA az életben nem tapasztaltam azt, hogy egy nőt hátrányos megkülönöbztetés ért volna. Az iskolától kezdve a munkahelyig egy nő MINDIG előnyben volt és ez azóta sem változott.

5.

Per speciel engem nem zavarna ha otthon kéne maradnom a saját gyerekemmel. Semmi kivetnivalót nem találnék benne

6.

Akkor ezek szerint te az összes európai országban találtál már párt magadnak gondolom ha már így statisztikailag ilyen rendkívül megalapozott dolgokkal próbálsz érvelni, hogy a leglustább férfiai.

Az meg,hogy mi van a munkahelyeken hagyjuk is, mert azért nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy mindenki annyit kap amennyit letárgyal magának. Az, hogy egy bértárgyalásnál mondjuk nem képviseli magát valaki úgy, hogy megfelelő fizetést alkudjon ki magának az nem hinném, hogy gender kérdés lenne. Szimplán egyéni habitus és tárgyalóképesség kérdése. Csak persze ilyenkor sokan kijátszák azt a kártyát, hogy azért nem kap annyit, mert nő. Azért kicsit olyan ez, mint amikor a roma azt mondja, hogy azért rúgták ki, mert ő roma és nem azért, mert link és szarul dolgozik. Szánalom az egész egyenjogúság ahogyan az Magyarországon megvalósul és a gond az emberek fejében van ezzel kapcsolatban, mert pont azok akik annyira felháborodnak az asszonynak a konyhában a helye baromságon pont ugyanazok nyomják ezt skatulyázást, hogy mi a férfi meg mi a nő dolga.