Jobban járok ha prostihoz megyek?

Szerintem semmi baj a prostizással. Lehet hogy nem nyújt lelki örömet, nem ad szeretetet, de nem is ez a lényeg. Én is voltam egyszer. Totál semleges érzésekkel jöttem el onnan, kicsit kiégtem magától az együttléttöl, DE nem is ez volt benne a lényeg. Saját magamban sikerült gyermekkori rámeröltetett értékrendeket a helyükre tenni.

Vallásos családból származom, paráznaság, házasság elötti szex egyenlö a pokolra jutással. Na pont ezzel a szarral cseszték el az értékrendemet. Fiatalon szóba sem álltam olyan lányokkal, akik váltogatták a barátjaikat, persze ezek általában elég sötétek voltak fejben is. Húszas éveim elején engem is frusztrált a nagy igazira várás, nem szexelünk csak úgy. Persze láttam, hogy rajtam kívül mindenki ezt csinálja. Majd elkezdtem ezt a fals értékrendet átdolgozni, és rájöttem, hogy én gondolkodok rosszul. Volt néhány együttlétem, ami olyan volt amilyen, de igazolta, hogy ettöl nem lettem gyarló. Aztán jött az eset, hogy fizettem érte, nem volt nagy szám, emiatt szerintem nem megyek többé, de nem lettem kevesebb töle, megintcsak segített az értékrendemet a világhoz igazítani.

Azóta volt kimondottan szexkapcsolatom, ez is volt a célom. A hölgyek nem éppen az ideálomhoz tartoztak, de az együttlét ettöl nem volt rosszabb mint pl egy egyéjszakás kaland egy szebb növel. Kipróbáltam tölem 20 évvel idösebb növel is, sokkal jobb élmény volt mint amire számítottam. Hozzáteszem nem preferálom az érzelemmentes szexet, de a nökkel való bánásmódom, a kommunikációm rengeteget javult ezektöl az alkalmaktól is.

Azt is megtapasztaltam, hogy akiröl azt hiszed vér profin csinálja, mert tapasztalt azt is irányítani kell egy kicsit, mindenkit ki kell tanulni, csak ez tapasztalattal gyorsabban megy. Kiemelném, hogy ezek sem a nincs ló jó a szamár is dologról szóltak. Tapasztalatot akartam szerezni, meg is szereztem, és megerösítettek azokban a dolgokban amin változtatni akartam.

Lényeg ami lényeg, nyugodtan menj el egy prostihoz, tapogasd végig ahogy szeretnéd, szerezd meg magadnak az élményt, és rájössz, hogy nem fogod ettöl a pokolban végezni. Segíteni fog abban is, hogy a jelenleg benned élö, a nöket egy felsöbbrendü dimenzióba helyezö tévképzeted is meg fog változni. A nök is ugyanolyan hétköznapi, gondokkal, gátlásokkal küzdö emberek mint bárki más. Tudom ha tetszik valaki az okoz némi feszültséget és stresszt az emberben, de ezeket csak gyakorlással lehet leküzdeni.

A hogyan csináljam kérdésre az a válaszom, hogy kezdd el a saját értékrendedet a világhoz alakítani. Húzd meg azt a határt amit nem lépsz át, de ne ragaszkodj görcsösem ahhoz ami ellentmond a valóságnak. Tegyél fel magadnak kérdéseket, hogy valóban a te hozzáállásod a jó, vagy rosszul gondolod, és ezt hogy tudod magadban megváltoztatni, mik azok a szabályok amiket félre tudsz tenni, hogy attól még önmagad maradj. Hogy értsd, pl. én régen sosem mentem elsö randira virág nélkül egyszerü hétköznapi ruhában, mert úgy éreztem ezzel nem adom meg a tiszteletet, nem tünök olyannak, mint aki komolyan veszi. Sok tanács barátoktól, internetröl, némi körbenézés, és máris rájöttem, hogy de igen, odamehetek egy normális, tiszta de mégis hétköznapi viseletben, mert nem esküvöm lesz. Manapság a virág sem olyan menö már, max 30+-os korosztályban, de akkor is egy szál kisebb valami. Nézz körbe és vedd észre, hogy mindenki más hogy csinálja, kicsit szemtelenek a nökkel, nem foglalkoznak vele ha beégetik magukat megpróbálják. Az elsö találkozásokat sem kell túl komolyan venni, bejöttök egymásnak, találkoztok, beszélgettek, és kiderül hogy egy hullámhosszon vagytok-e. Ha nem akkor van rengeteg sokkal jobb nö a világon, mert ismerkedés szintjén mindíg van egy jobb.

Lépd át a határaidat, tegyél meg néhány dolgot amit eddig nem mertél, alakítsd ki a saját értékrendedet, ne aszerint élj amit a szülök, nagyszülök, meg a környék belédnevelt. Legyél nyitott alakítani a gondolataidat, szabályaidat, vállald fel az igényeidet ne rejtegesd mert mások szerint nem helyes. Amíg nem okozol kárt vele másoknak addig semmi közük hozzá, hogy téged mi mozgat meg, ha valaki nem tudja elfogadni az az ö problémája.

Ajánlom azt is, hogy olvass olyan fórumokat, blogokat, cikkeket is, nézz olyan témájú filmeket, dokumentumfilmeket ahol pl. melegek írják le a történetüket, hogy milyen küzdelmek által jutottak el oda, hogy ki merték mondani, milyen megpróbáltatásokon kellett ezért átesniük. Ettöl nem leszel te is meleg, viszont rengeteget segít abban, hogy az ember meglássa egyik-másik saját problémájának a valódi nehézségét. Garantálom, hogy be fogod látni, hogy sok bolhából csinász te is elefántot, és talán segít majd helyre tenni a dolgokat a fejedben. Családban, barátok között próbáld a valóságot mondani, ne a szépített, rövidített verziót a dolgaidról. Ahelyett hogy "jól vagyok kösz" mondd azt hogy nem vagyok jól, fosok hogy sose lesz nöm, stb. Személyes kapcsolatokban gyakorold ezt, és menni fog késöbb tök idegen környezetben. Ha valamit határozottan ki mersz mondani mások szemébe nem fog akkora szégyenérzetet sem kiváltani benned, azt sugárzod, hogy tisztában vagy a hibáiddal, nem rejtegeted még magad elött is. Ez lányoknál is müködik. Volt olyan randim, ahol bizony szóba került az elcseszett ismerkedési szintem, a nem létezö, két találkozás miatt barátnönek mondott kapcsolataim. Elmondtam ferdítések nélkül, és bár a csajt nem sikerült felszedni nekem is jobb érzés volt, és a csaj is mondta, hogy ez a része tetszett neki, és meglepödött hogy ilyen öszinte vagyok. innentöl csak finomítani kell ezen a módszeren és átvált elönybe.

Szeretem ilyen szempontból a háborúkat, katasztrófákat, és nyomort bemutató médiákat, mindíg át tudom értékelni a saját helyzetemet, és rájövök, hogy semmi okom a nyafogásra. Erre megfelel sokszor az is hogy egyszerüen körbenézel.

Remélem tudtam valamennyit segíteni az induláshoz. A pszichológusok helyett pedig inkább terapeutát ajánlok, sokan vannak, akik a saját élettapasztalatuk miatt mentek erre a pályára, és valódi problémamegoldásra törekszenek, sokan csinálják interneten keresztül is, nem is kerülnek annyiba mint egy diplomás szakember, aki betanulta a könyvben leírtakat, ráhúz egy szindrómát a hallottakra, és felír egy gyógyszert, majd ha nem használ akkor egy másikat.

Sok sikert kívánok!

Én is tervezem a prostihoz menést , nyugi még jópár millió férfi a világban csinálja ezt, nem véletlenül a legősibb szakma.

Én a covid miatt nem merem most bevállalni, ha kicsit normalizálódik a helyzet, akkor, és persze jól meg is kell válogatni az elsőt, hogy a lehető legjobb legyen. Az biztos, ha tapasztalja az ember, akkor megváltozik a nőkről alkotott képe és könnyebben fog tudni csajozni, és utána se lesz megszepenve. Én legalábbis ismerve magam szerintm így lennék, az tuti. Kell pár alkalom. Az orrára kötni meg senkinek nem kell soha, senkinek semmi köze más szexéletéhez. Az se jobb, mikor a húszéves kiscsajok félévente mással dugnak a tinderről vagy a diszkóból. 31f

" Segíteni fog abban is, hogy a jelenleg benned élö, a nöket egy felsöbbrendü dimenzióba helyezö tévképzeted is meg fog változni. A nök is ugyanolyan hétköznapi, gondokkal, gátlásokkal küzdö emberek mint bárki más. "

Én mindig is így gondoltam, mégsem volt soha semmi/senki.

A csajozás nem lesz könnyebb, tapasztalat srácok, sajnos semmivel sem jobb a helyzet a szexuális tapasztalat révén.

Pedig még beszélgetni is jól el lehet egyesekkel, többel alakult ki elég jó viszony, de a lényeghez nem segít hozzá

Itt van ennyi válasz és a kérdést folyamatosan ki kell emelni.

A szakember (pszichológus) tudna segíteni a lelki problémákon, melyek a gátlásosságot okozzák.

Sok éve került már kiírásra a kérdés, még mindig a sültgalambot várja szegény, esetleg azt, hogy egyetlen tapasztalat majd villámcsapás-szerűen összes problémáját azonnal, örökre, végérvényesen megoldja.

Kérdés kiemelgetése helyett pszichológushoz, vagy szexuálpszichológushoz fordulj, aki lelkileg segít.

Nagy szükséged van rá hidd el.