Úgy érzem megfulladok és már nincs hová folytatnom ezt a szerencsétlen színjátékot. Nem vagyok nő gyűlölő, nem sajnálom senkitől a boldogságot, de miért minden nő ennyire felszínes?

Nem írok összefüggéstelenül, nem megy neked a szövegértés.

Azt mondod: "Nem tudna senki nekem mutatni egy nőt se, aki 5 évig ha nem találna pasit, akkor nem szexelne egyáltalán."

Pedig van ilyen, köztük én is. De te ezt nem hiszed el, hiába igaz. (Mondjuk ha a maszturbálást szexnek számítod, akkor igen, szexelek.)

Ez a baj a magadfajtákkal. Hogy először is, ki sem látsz az önsajnálatból, másodszor elképzeltél a fejedben egy képet a nőkről, mint homogén masszáról, és teljesen mindegy, mik a nők egyéni tapasztalatai, az neked hazugság. A gyerekkorodat hozod fel, de az már elmúlt. Az számít, most milyen vagy.

Tetted a fent idézett kijelentést a nőkről - én innentől tudom, hogy veled vitázni sem érdemes, mert nem hallgatod meg a másikat. Nemhogy kapcsolatot kezdeni.