Miért mondják a férfiak, hogy normális, szolid nő kell nekik, ha valójában könnyűvérűekkel jönnek össze?

Némi igazság van abban mond a kérdező.

Én egy rendes normális pasi vagyok. Magas a végzettségem és ügyelek magamra vannak céljaim és mellette vicces is vagyok.

Még soha az életben nem sikerült szolídabb nővel összejönnöm...

Pedig egy csendes kis szolídabb nő lenne álmaim nője. Viszont túlságosan is magasan van a léc. Fogalmam sincs mivel lehetne őket elcsábítani. Túlságosan is kelletik magukat a viselkedésük meg nagyon elutasító.

Most is Tinderen egy ilyen nővel beszélek de kb nem sok esélyt látok arra hogy meghódítsam pedig kb bármire hajlandó lennék. Túl sokra tartják magukat a nők már bocsánat! A "ribizli" lányok meg nem mindig "ribizlik". Sok közöttük a normális aki nem kelleti magát vagy fél éven keresztül egy egyszerű találkozóra. Túlzottan sokan kell értük küzdeni és nagyon bizonytalan hogy egyáltalán lehet velük eredményt elérni.

Volt olyan lány akivel éveken át beszéltem neten mert nagyon tetszett amikor még fiatalabb voltam. Nos az eredmény az az volt hogy még egy találkozóra sem tudtam rávenni sokadik alkalommal sem pedig rengeteget skypeoltunk/facebookoztunk. Azóta megfogadtam hogy egy lány sem érdemel ennyi időt és energiát!!!

Ne keverjük össze a ribizli lányokat a nyitottal. Azok a nők találnak könnyen partnert akik hajlandóak nyitni a fiúk felé és nem csak jégkirálynő módjára felhúzzák az orrukat és válogatnak.

Te kérdező mit teszel annak érdekében hogy észrevegyenek a férfiak, vagy csak uborka módjára várod hogy mindenki próbálkozzon te meg visszautasítod aki mer kezdeményezni?

Azért nem vagyunk őszinték, mert őszinteséggel még senki nem jutott szexhez/párkapcsolathoz. Az egész udvarlás arról szól, hogy el kell hitetnünk a nőkkel, hogy NEM ez a célunk. Ti tagadjátok, hogy ez így működik, mi viszont tudjuk hogy igen.

Próbáld egy kicsit beleképzelni magad a férfiak helyébe: van egy adottság, amin nem tudsz változtatni, mert kaptad gyerekkorodban és sosem fog elmúlni: ez az, hogy kívánod a nőket. Nagyon. Legszívesebben minden nap szexelnél, mert az isteni érzés.

Ha odamész ezzel egy nőhöz, akkor nem csupán elküld, hanem meg is aláz és kihívja rád a rendőrséget. 100 nőből 100 nem fog így lefeküdni veled. Akkor mit kell csinálni? Udvarolni, eladni magad. Rengeteg kört le kell futni, és Ádámtól-Évától kell kezdeni az udvarlást, mindenféle szituációkat kell teremteni, ahol közel lehet kerülni a nőkhöz, mire egy férfi egy közönséges szexhez hozzájut. A szolid lányokra ez fokozottan igaz, náluk végképp nem lehet tudni, hogy azért szolidak, mert tényleg nem érdekli őket annyira a szex, vagy ez egy kirakat, amit védekezésképp vettek fel, hogy szűrjék, ki az, aki normális, és ennek ellenére is udvarol. Amivel nem lenne baj, csak, ahogy előttem is írták, azt se jutalmazzák túlzottan, aki udvarol nekik. Most képzeld el, hogy három hónapig fűzöl egy szolid csajt, elmész veled ide-oda, meghívod mindenre, aztán a végén kitalálja, hogy neki mégse te kellesz. Elment 3 hónapod, amikor nem volt szex és elment a mindenféle vacsora- meg mozimeghívásokra meg autózásra mondjuk 50-70.000 forintod. És utána ugyanott vagy, kezdheted az első mezőről az egészet egy másik csajjal, akit még meg is kell találni úgy, hogy már ebbe beleélted magad.

Te melyiket választanád, ezt a mizériát sokszor egymás után, vagy azt a csajt, aki hajlandó adni is valamit a fáradozásaidért cserébe? Szerinted mit kéne kezdenünk azzal, hogy már a sokadik normális csaj mond nekünk nemet, miközben mindent bevetünk? Ugyanez, ha veled történne toporzékolnál és vérig lennél sértve. Ha a szexről van szó, akkor tőlünk lelkifurdalás nélkül megtagadjátok újra és újra, míg ti a magatok részéről úgy álltok hozzá, hogy az az élet szerves része, és nektek hozzá kell jutnotok rendszeresen, "nehogymár" apácaként kelljen élnetek. Ha mi ugyanígy állunk hozzá, akkor mi meg állatok vagyunk, akik csak ne követelőzzenek.

Egyszóval azért nem udvarolnak neked a normális pasik, mert úgy érzik, nem éri meg. Kérsz, kérsz és kérsz, de valószínűleg sosem adsz semmit cserébe. Én is világgá megyek a ribiktől, nagyon idegesítőek, de tény, hogy őszintébbek, mint a látszólag szolid, valójában nagyon is egocentrikus és beképzelt csajok, akik harminc fölött is olyan ideálférfira vágynak, ami nincs.